Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Miért két pedagógustüntetés között szervezett blokádot az MTVA-hoz Hadházy Ákos?

Két tanártüntetés közé ékelte be a Kunigunda útjára szervezett demonstrációját Hadházy Ákos, aki Komjáthi Imre szerint bűnt követ el azzal, hogy a dolgozói küzdelmekről 2018 decemberéhez hasonlóan a sajtószabadságért vívott harcra irányítja a figyelmet. Hadházy szerint ő a tanárokért is tüntet, Komjáthi pedig tájékozatlan a politikában, míg az MSZP társelnöke azt mondja, Zugló képviselője ráért volna máskor az MTVA előtt tüntetni.

Péntek délutánra többedik alkalommal szervezett demonstrációt Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő az állami média óbudai épülete elé. A mostaninak annyiban más a kontextusa a politikus 2019-es vagy 2020-as hasonló akcióihoz képest, hogy a szeptember óta országszerte zajló pedagógustüntetés-sorozat etapjai közé „ékelődik be”. (Legutóbb október 23-án Budapesten volt a tanárokért tömegtüntetés, 27-én pedig országos méretű megmozdulás, legközelebb november 18-án lesz élőlánc és sztrájknap.)  

Ez láthatóan szemet szúrt Komjáthi Imrének, az MSZP október 22-én megválasztott társelnökének, aki a hosszú hétvégén egy Facebook-posztban fogalmazott meg kritikát Hadházy akciójával kapcsolatban, akinek a nevét bár nem írta le, nehéz volt félreérteni a rá tett utalásokat. Komjáthi a 2018-as, rabszolgatörvény-ellenes tüntetéseket állította párhuzamba a mostani tanár-diák-szülő-megmozdulásokkal, kiemelve, hogy a négy évvel ezelőtti tiltakozások azt követően fulladtak ki, hogy a tüntetőket az MTVA épülete elé terelték. 

„2018. decemberben végre a magyar melósról volt szó, december 8-án áttörtük a Kossuth téri rendőrkordont.

Néhány nap múlva a Parlamentben az országgyűlési képviselők elállták az elnöki pulpitust a rabszolgatörvény ellen tiltakozva.

Akkor az emberek szolidaritást vállaltak a dolgozó magyar emberekkel!

Ekkor sajnos szétszakitották a tiltakozókat és kivitték gyalog 10 kilométerre az embereket,  ezzel tompult ellenállás, mert már nem a belvárosban voltak a tüntetések.

Ez a magyar dolgozók érdekei ellen elkövetett bűn volt.

Most egyre sikeresebbek és egyre nagyobb tömegeket mozgatnak meg a szabad oktatásért szervezett tanár-diák tüntetések, élőláncok.

Így most újból kiviszik a tiltakozást a belvárosból és elterelik a figyelmet, megosztják a tömegeket?

Szerintem ez újabb hiba, sőt bűn!”

 – írta Komjáthi. 

Komjáthi Imre a lezárt Kossuth térre vezényli a tömeget a rabszolgatörvény elleni tüntetés végén 2018. december 8-án. Fotó: Csoszó Gabriella / Free Doc

Ez a vita egyébként nem újkeletű: korábban a Mércén is számos elemzés és publicisztika jelent meg, amelyek érvelése most többé-kevésbé visszaköszön Komjáthi posztjában. Ezekben az írásokban leginkább azt kritizálták, hogy  a korábban jobbára a belvárosban, főleg a Kossuth téren zajló tüntetések átkereteződtek, dinamikájuk és céljuk alapvetően változott meg azáltal, hogy a dolgozók kizsákmányolás elleni tiltakozásából a szólásszabadságért folytatott küzdelem lett az MTVA épülete előtt. 

A témában a Mércének egy alkalommal válaszpublicisztikát is küldő Hadházy Ákos érezhette, hogy a mostani blokáddal újra kinyílhat a „Kunigunda vagy nem Kunigunda” vita, mert egy múlt heti Facebook-bejegyzésében így írt a péntekre szervezett tüntetésről, illetve az azt megelőző egyhetes, MTVA előtti sátrazós akciójáról:

„Természetesen ezzel a mostani tiltakozással nem célom, hogy eltereljem a figyelmet a tanárok és a diákok tiltakozásáról, sőt! Jelen pillanatban a legfontosabb ügy az ő kiállásuk sikere, hiszen a jövő múlik rajta. De éppen azért van itt dolgunk, mert az út túloldalán pöffeszkedő állami propagandamédia alig-alig, gyakorlatilag SEMMIT nem tudósított az eddigi tiltakozásokból.”

A tüntetőknek látszódniuk is kell

A teljes hetet – sőt a megelőző hétvégét is – a Kunigunda útján töltő független képviselőt megkerestük, hogy szembesítsük Komjáthi Imre kritikájával, illetve megkérdezzük, mennyiben tekinthető a pénteki blokád a pedagógusok helyzetének rendezéséért vívott küzdelem részének. 

Hadházy a Mércének elmondta: tiltakozása egyik apropója éppen az, hogy kormánymédia elhallgatta a tanárdemonstrációkat, illetve félretájékoztatott róluk. Október 23-án például foglalkozott ugyan az aznapi tömegdemonstrációval az állami televízió, ám a tudósításuk Császár Attila, az M1 híresen elfogult riporterének kommentárjával ment le, és a több tízezer tüntetőt  Soros embereinek bábjaiként mutatták be a híradásban.

„Minden, a hatalom elleni küzdelem összefügg a propaganda kérdésével, hiszen minden tiltakozás sikere nagyban függ attól, hogy mennyire látható, mert egy kormánynak akkor kell szóba állnia a tilakozókkal, ha ezt az emberek nagy része látja” – ecsetelte Zugló egyéni parlamenti képviselője.

Mint mondta, megkereste az elmúlt hetek tanár-diák-tüntetéseinek résztvevőit, elsősorban azzal a szándékkal, hogy elkerüljék, hogy bármilyen tanármegmozdulással egy időben kerüljön sorra a blokád, ezzel megzavarva a tiltakozások fókuszát.

Éppen emiatt azt érzi, hogy „a tények pontos ismerete nélkül” vádolja őt Komjáthi Imre a tömeg megosztásával.

Hadházy szerint azért is az egyik legfontosabb most a tanárok ügye – és hívott meg tanár és diák felszólalókat a demonstrációra –, mert ha nem sikerül elérni a kirúgott tanárok visszahelyezését, és a pedagógusok többi követeléseinek a teljesítését,  az szerinte a következő években visszavetheti más ügyek esélyeit is, például azt, hogy „valódi választás feltételeit vívjuk ki”.

Hadházy Ákos akciója az MTVA-nál 2022 novemberében. Fotó: Hadházy Ákos Facebook-oldala

Hadházy szerint Komjáthi Imre „nem látja át” a demokrácia helyzetét:

„Komjáthi úr azt hiszi, hogy demokrácia van, amikor parlamenti felszólalásokkal és néhány tüntetéssel eredményt lehet elérni. Én azt mondom, hogy amíg a propagandagépezet létezik, addig sokkal több embert ér el a kormány mondanivalója. A rabszolgatörvény-ellenes tiltakozások idején is a kormánypropaganda el tudta mondani, hogy csak néhány ezer ember ugrál, és a törvénnyel semmi probléma nincs. Valószínűleg Komjáthi úr nem látja olyan súlyosnak a demokrácia helyzetét, mint én. Én az állítom, hogy amíg a választás feltételein nem tudunk változtatni, addig nem fogunk tudni sem eredményt elérni, sem a hatalmat elküldeni. Ha Komjáthi Imre nem veszi észre, hogy a propagandagépezetnek mekkora szerepe volt a választási vereségben, akkor szerintem tájékozatlan a politikában. Azt pedig, hogy bűnt követnék el… nagyon lehangol, hogy ilyet írt”

– mondta a Mércének Hadházy Ákos.

Az élőlánc átütötte az alternatív valóságot

A Hadházy tüntetésével szembeni kritika „gazdáját”, Komjáthi Imrét is megkérdeztük, hogy mi a véleménye Hadházy Ákos érveléséről.

Komjáthi vitába szállt Hadházyval abban, hogy valójában mennyi látszódott a pedagógustüntetésekből. Szerinte a propaganda alternatív valóságán most „átütött az igazi valóság” azzal, ahogyan az élőláncban álltak az út mentén a szülők, a diákok, a tanárok. „Ott vannak az utcán: ezt nem lehet eltakarni a propagandával már, mert olyan méretű ez a tiltakozás. De ha a belvárosból, az utak mellől elvisszük az embereket a Kunigunda útjára, akkor elvisszük a fókuszt erről” – mondta Komjáthi. Egyúttal azt is megígérte, hogy március 15-én – ha emellett más jellegű tüntetés nem lesz – oda fog ülni Hadházy mellé az MTVA-hoz, és támogatni fogja, de szerinte most nem ennek van az ideje. „Szerintem is fontos valódi közszolgálatiságot követelni, de perpillanat nem látom, hogy ebben célt tudnánk érni, míg a pedagógusok ügyében erre van esély” – mondta az MSZP társelnöke a Mércének.

Demonstrálók a tanárokért szerveződött élőláncon 2022. október 5-én Budapesten. Fotó: Mérce

Komjáthi szerint nem csak a demonstrálók földrajzi-térbeli megosztása problémás – ez jelen esetben nem is állná meg a helyét, hiszen a péntekre, illetve a megelőző napokra nem szervezett senki sem pedagógustüntetést. Az MSZP társelnöke szerint legalább ilyen fontos kérdés az, hogy a közvélemény mire fókuszál: „Most azt gondolom, hogy nem szabad elvinni a figyelmet erről az alulról jövő, széles körű, diákok, tanárok és szülők által kifejezett társadalmi elégedetlenségről” – mondta Komjáthi, aki ugyan elismeri, hogy „természetesen kellenek az ilyen tüntetések is”  de nem érti, hogy „miért nem ért rá egy hónap múlva?”  

Az MSZP társelnöke emellett kulcskérdésnek gondolja azt is, hogy milyen jellegű és méretű az ügy társadalmi támogatottsága.

A rabszolgatörvény-ellenes tüntetéseknél a „melósokon” volt a fókusz, és a megélhetésről és a szabadidő elvételéről volt szó, azaz olyan dolgokról, amelyeket a „zsigereikben éreztek az emberek”, ezért volt szerinte valós társadalmi megmozdulás is.

Úgy gondolja, erről aztán elterelődött a figyelem egy olyan témára, amelynek nem volt kellő támogatottsága.

„Mert azt érzik az emberek, hogy mi az, amiben lehet változást elérni, és mi az, amiben nem. Szerintem utóbbiak közé tartozik azt MTVA ügye is” – magyarázta Komjáthi.

Komjáthi Imre kérdésünkre válaszolva elmondta, ő maga nem vesz részt Hadházy tüntetésén, helyette a háttérben azon dolgozik, hogy minél többen legyenek szolidárisak a tanárokkal, és minél több szakszervezet mozgósítsa a saját tagjait, mert szerinte „csak közös fellépéssel lehet igazán nagy dolgokat elérni”.

Ki lesz ott a tüntetésen?

Ha Komjáthi Imre nem is megy el rá, kíváncsiak voltunk, hogy a tanárok küzdelmének legfőbb érintettjei a fent tárgyalt dilemma fényében érdemesnek tartják-e Hadházy akcióját arra, hogy személyesen jelenjenek meg. 

Hadházy Ákos úgy nyilatkozott lapunknak, hogy az előző tüntetések szervezői támogatásukról biztosították őt, ezért lesznek diák és tanár felszólalók is, és azt is jelezték, hogy sérelmezik a kormánymédiában sugalmazott rágalmakat – miszerint az ellenzék mozgatná őket – , valamint egyetértenek a megmozdulás céljával, de azt mondták neki, hogy „hivatalosan”, testületileg nem lesznek jelen.  

Ezzel együtt a Mérce úgy tudja, hogy az elmúlt hetek egyik leghatásosabb tüntetést megszervező Egyesült Diákfront (EDF) tagszervezetei csütörtökön este még vitáztak arról,  hogy testületileg részt vegyenek-e a pénteki eseményen.

A Mércének nyilatkozó Pirint Gergő az EDF részéről azt mondta, szerinte „nem kérdés”, hogy civilként részt kellene venniük a megmozduláson. Ezt azzal indokolta, hogy bár a sajtószabadság elleni küzdelem nem feltétlenül a tanáraikért kiálló diákok ügye, ugyanakkor az, ahogyan a kormánymédiában megjelennek a diák-tanár tüntetések – álhíreket terjeszt a zeseményekről, amerikai pénzeket sejtet mögöttük –  szerintük tarthatatlan. Emellett fontosnak tartják, hogy az oktatás ügye eljusson az állami médián keresztül olyan emberekhez is, akiket a tüntetések szervezői és résztvevői saját platformjaikon nem érhetnének el.

A november 26-ára a Kossuth térre tüntetést szervező, és a sztrájktárgyalásokon résztvevő Pedagógusok Szakszervezete potenciális nyilatkozóik egyéb elfoglaltságaira hivatkozva nem tudott válaszolni lapunknak részvételüket firtató kérdésére. A sztrájkokat szervező Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője, Nagy Erzsébet azt mondta a Mércének, pénteki választmányi ülésükön dönt a PDSZ arról, hogy testületileg képviselteti-e magát Hadházy blokádján, ugyanakkor ő maga azon a vélemény van, hogy mindenképpen ott a helyük. A szintén nagytüntetések szervezésben is aktív Tanítanék Mozgalmat telefonon nem sikerült elérnünk, ha e-mailben feltett kérdésünkre válaszolnak, cikkünket frissítjük.