Még a múlt hónapban jelent meg a hír, miszerint a megyei Hetényi kórház szülészetén akkora az orvoshiány, hogy előfordul, hogy kismamákat Szolnokról inkább más városokba küldenek. Akkor Szalay Ferenc szolnoki polgármester még kikérte magának a hírt egy, azóta már eltávolított Facebook-bejegyzésében, és baloldali politikusok pánikkeltésének nevezte a kismamák és orvosok által megosztott történeteket a Hetényi kórházról.

Az üggyel kapcsolatban Kunhalmi Ágnes kérdésekkel fordult a belügyminisztériumhoz és az ombudsmanhoz, mert szerinte az eset sérti az egészséghez való alapvető jogot, a Szolnokon és környékén élő, várandós anyák és a babák egészségének biztonsága csorbul az ügyeleti ellátás átrendelésével. László Norbert szolnoki szocialista képviselő pedig arról írt közösségi oldalán, hogy a belügyminisztériumnak nincsen véleménye a szolnoki orvoshiány és az abból fakadó ellátási problémákat érintően.

Az alapvető jogok biztosa pedig arról tájékoztatta Kunhalmi Ágnest, hogy tisztában van a Szolnokon kialakult helyzettel, de formálisan nem jogszerűtlen a szülő nőket Debrecenbe vagy Budapestre irányítani.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, Mohácson is bezárt a szülészet, a kismamáknak a pécsi klinikára kell menniük szülni, amihez 50 kilométert kell utazniuk. A Válasz Online pedig arról adott hírt május végén, hogy alaposan átrendezte a fővárosi szülészetek forgalmát a hálapénz tavaly januári kivezetése. Vannak olyan közkórházak, amelyek forgalma 15-20 százalékkal esett vissza; a magánkórházak forgalma viszont óriásit nőtt, több nagy közkórházat is leköröztek.

Miközben a kormány családpolitikájával folyamatosan próbálja rávenni a magyar nőket (sokszor igen kellemetlenül) , hogy többet szüljenek, azzal gyakorlatilag egyáltalán nem törődik, hogy az anyák milyen körülmények között hozzák világra gyermekeiket. Már többször foglalkoztunk azzal, hogy miért nem szülnek többet a magyar nők, és anyák történeteit is megosztottuk az állami ellátásban szerzett élményeikről.

A jelenlegi szülészeti ellátásban mindennaposak a tájékoztatás és engedély nélkül végzett ártalmas és szenvedést okozó gyakorlatok, így például a kisbabák elválasztása az anyától, vagy az apák kirekesztése a szülőszobából. Magyarországon irreálisan magas a mesterségesen beindított szülések és a császármetszések száma is, sok nőn a megkérdezése nélkül és sokszor szükségtelenül végeznek gátmetszést, vagy más orvosi és gyógyszeres beavatkozásokat, sokakat aláznak meg a várandósság alatt és a szülőszobán.

A Másállapotot a Szülészetben! mozgalom májusban kiteregette az állami ellátás szennyesét. A civilek második megmozdulásukat szervezték a Kossuth-térre, mivel tavaly is csak egy üres ígéretet kaptak a kormányszóvivő Szentkirályi Alexandrától, a nőket azonban még mindig nem kérdezték meg a szülészeti ellátás helyzetéről.

A szolnoki kórház esete csak újabb példája a romokban heverő ellátórendszernek.

Miközben a frissen megválasztott köztársasági elnök elkötelezte magát aziránt, hogy minden vágyott gyermek megszülethessen és biztonságban felnevelkedhessen, a belügyminisztérium és az ombudsman a füle botját se mozdítja, ha a nőknek egyszerűen nincs hol szülniük.

Családbarát ország ide vagy oda, amíg a nők nem szólhatnak bele abba, hogy hogyan és mikor szüljenek, addig nem fog javulni az ellátás színvonala Magyarországon.