Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A gazdaság teljesítményéhez kötné a pedagógusok béremelését a kormány

Folytatódtak a sztrájktárgyalások a pedagógus szakszervezetek és a kormány között. A tárgyalás ezúttal nem a megszüntetett EMMI épületében, nem is a Belügyminisztériumnál, hanem a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) székházában történt.

Szabó Zsuzsa, a PSZ elnöke arról számolt be a szakszervezet Facebook-oldalán, hogy a sztrájktárgyalások során először a mai napon kaptak írott ajánlatot a kormánytól, amit a PSZ azóta már közzé is tett. Erre az ajánlatra a szakszervezetek „nem mondtak sem igent, sem nemet”.

Az ajánlatban négy sztrájkkövetelésre reagált a kormány: a pedagógusok 45 százalékos béremelése, a nem pedagógus munkakörben alkalmazottak bérének emelése, heti 22 tanóra megtartása, a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztensek legfeljebb 35 órában való beoszthatósága.

A dokumentumban a kormány, a béremelési követelésekre reagálva, felemlegeti az elmúlt időszak átlagos bérnövekedését és a garantált bérminimum megemelését, valamint azt írja, „a következő bérfejlesztési lépés ütemezése az Európai Bizottsággal folytatott megállapodástól is függ”. A heti 22 tanórával kapcsolatban úgy érvelnek, hogy „a pedagógusok átlagéletkora egész Európában emelkedik, és mindenhol csökken a fiatalok száma” és a 22-től 26 tanóráig terjedő szabályozás „az intézmények humánerőforrás-gazdálkodását” teszi rugalmasabbá. A kormány a Klebelsberg Központ felmérése hivatkozva állítja, a pedagógiai asszisztenseket nem osztják be heti 35 órán felül.

A PSZ szerint a kormány ajánlata továbbra is elégtelen.

Álláspontjuk szerint nem kaptak „részletes, tételes  és érdemi” béremelési ajánlatot.  Elhangzott ugyan egy ajánlat, mely alapján a pedagógusoknak háromszor tíz százalékos béremelés jutna, amelynek az első tíz százalékát „már megkapták januárban”. A szakszervezet szerint azonban ez nem béremelés, hanem „ágazati szakmai pótlék” volt, amelyet bele kéne építeni a bérezésbe. Garanciákat várnak arra, hogy a háromszor tíz százalékon túl mit ajánl a kormány a pedagógusok számára és tudni szeretnék, milyen ütemezéssel fog ez történni.

A kormány szerint viszont „a gazdaság teljesítőképességén” múlik mindez.

Ezért a szakszervezet azt kéri, a kormány határozza meg, mégis milyen az a gazdasági teljesítőképesség, amikortól a pedagógusok már számíthatnak a béremelésre .

A PSZ elnöke a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottakkal kapcsolatban úgy fogalmazott, „nincs jó híre  számukra”, mert a kormány szerint nekik meg kell elégedniük a garantált bérminimum megemelésével.

Legközelebb augusztus 10-én fog tárgyalni a kormány a pedagógus szakszervezetekkel. A kormány ígéretet tett arra, hogy erre a késői időpontra  is írásbeli javaslattal készül.

A PSZ hangsúlyozta, hogy ez az időpont nem áll messze a szeptemberi tanévkezdéstől, ezért ha akkor se tudnak megállapodni a kormánnyal, „a tanévkezdés nagyon bizonytalan lesz”. Komjáthy Anna, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) képviseletében hozzátette, hogy a tárgyaláson figyelmeztették Maruzsa Zoltán államtitkárt, hogy amennyiben nem állapodnak meg augusztusban, sok pedagógus fog felmondani szeptemberben és súlyosbodni fog a pedagógushiány. A szakszervezeti vezető szerint az államtitkár láthatóan tisztában van ezzel a veszéllyel, de nem kapott arra felhatalmazást, hogy erre megoldást nyújtson a mai tárgyaláson.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton