Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nagy Márton: A reklámadó nem új adó, mindig is létezett, csak az EU felfüggesztette

Ez a cikk több mint 1 éves.

Egy, a Széchényi-kártyával kapcsolatos sajtótájékoztatón beszélt Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter a kormány által az ígéreteikkel szemben 2023 után is megmaradó különadókról. A Portfolio beszámolója szerint a miniszter úgy fogalmazott, hogy „az extraprofitadók átmenetiek, szigorúan, de érdemes szétbontani azokat”.

A gazdasági lap még pénteken írta meg, hogy a jövő évi költségvetéshez mellékelt kitekintő fejezetekből az derül ki, hogy a 2023-ban visszavezetendő reklámadóból 2023-ban 15 milliárd forintot remél a kormány, ami utána fokozatosan növekedhet, így az ígéretek ellenére a szektor befizetései nem csak két évre szólnak. Ahogy a pénzügyi tranzakciós illetékek is velünk maradhatnak 2024 után.

De a légitársaságok különadójából is stabilan 30 milliárd forintos bevételt várnak a 2022-2026-os időszakban.

Nagy Márton a tranzakciós illetékekről elmondta, ez az adónem már korábban is létezett, most a maximum határát módosították 6000 forintról 10 000 forintra az átutalások esetén. Ezt a miniszter egy „inflációs igazítással” magyarázta.

„Ami a légitársaságokat illeti, az egy extraprofitadó. A légitársaságok esetében megfigyelhető, hogy az ilyen típusú adók máshol is léteznek Európában. Az ilyen adó nem a válsághoz kapcsolódóan került bevezetésre, hanem sokkal korábban. Departure fee-ként vezették be máshol, tehát a válasz az, hogy ez az adó is adott esetben fennmaradhat a következő időszakban”

– fejtette ki a tárcavezető.

Az „igazi nagy terhelésnek” az extraprofit adó tekintetében a bankok és az energiaszektor „többletnyereségét” érintő különadókat nevezte. Megjegyezte azt is, hogy ez az az extraterhelése, aminek „két éven túl nem szabad fennmaradnia”.

A reklámadóról elmondta, hogy az a jövő év januárjától nem bevezetésre kerül, hanem „kifut az EU-s felfüggesztés” így az „aktiválódik”:

„a reklámadó mindig is létezett, már elnézést, az unió vizsgálata során került felfüggesztésre, ezért január elsejétől nem is vezetjük be, hanem január 1-től az unió döntése szerint aktiválódik.”

– fogalmazott Nagy.

A repülőjegy-adóval kapcsolatban egy későbbi kérdésre válaszolva elmondta, hogy „az extraprofitadók két évig maradnak, de a légitársaságok különadója nem extraprofitadónak nevezve létezik más országokban a légitársaságokon.”

„Az egy mérlegelés kérdése, hogy ha nem is így hívjuk, akkor ez a fajta adó fennmaradhat.”

A repülőjegy adó miatt a kormány (leginkább Nagy Márton) és a Ryanair, ír fapados légitársaság között alakult ki csörte az elmúlt napokban, miután a légitársaság egy az egyben áthárította az utasokra a kormány által kivetett adót. A 3900 forintos díjat még azokkal is megfizetették, akik az adónem bevezetése előtt foglalták jegyüket, de lehetőséget biztosítottak a vásárlóknak arra, hogy az utazás árának egészét visszakérjék, amennyiben nem szerették volna megfizetni a Fidesz-kormány „extraprofit-adóját”.

A cég igazgatója egy, a HVG-nek adott interjúban többször is idiótának nevezte Nagy Mártont és az általa bevezetett adókat, amire reakciókényt a miniszter bocsánat kérésre szólította fel. A Magyar Nemzet pedig egy cikket jelentetett be, amiben azt állították, hogy a Ryanair vásárlóinak 60%-a kérte repülőjegyárának teljes visszatérítését

Ezzel szemben a cég oldalán ma megjelent közlemény szerint a Magyar Nemzet félrevezette az utasokat és „a magyar családokat” mert a valóságban mindössze 3% választotta a fenti lehetőséget. A közleményben összesen 5 alkalommal nevezték idiótának a kormányt.

Nagy Márton május legvégén ismertette, hogy az extraprofit különadók a jelenlegi ágazati különadóktól függetlenül lesznek érvényben. A miniszter hozzátette , hogy a rezsi és honvédelmi alap finanszírozására, illetve a költségvetési hiány csökkentése érdekében pontosan milyen szektorokból és pontosan mennyi „extraprofitot” fognak elvonni :

  • A bankszektorból 250 milliárd extraprofitot, illetve a tranzakciós illeték kibővítésére 50 milliárd  forintot vonnak el évente, amely összesen 300 milliárd forint.
  • A biztosítói szektorban 50 milliárd forintot vonna el a kormány,
  • az energiaszektorban 300 milliárdot (ebben főleg a Mol érintett),
  • a kiskereskedelmi szektorban 60 milliárdot,
  • telekommunikációs cégektől 40 milliárdot,
  • a légitársaságoktól 30 milliárdot,
  • míg a gyógyszercégektől 20 milliárdot (a gyógyszertárakat nem érinti a különadó).

Hozzátette, a biztosítóknál azért van extraprofit, mert Covid-időszakban növekednek a biztosítói díjbevételek, a telekommunikációs cégeknél pedig azért, mert az emberek sokat interneteztek a járvány alatt. Az energiaszektorban azért van extraprofit, mert a szénhidrogének kitermelése növeli a profitot, de az üzemanyag-finomításon a Mol is extraprofitot termel, a többi szektorban az volt az érv, hogy növekedtek a profitok.

(Portfolio, Népszava, HVG)

Címlapkép: MTI/Balogh Zoltán