Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az egészségügyben és az oktatásban dolgozók sem számíthatnak semmi jóra a jövő évi költségvetés alapján

Nem látszik a jövő évi költségvetésben a tanárok, az orvosok és a szakdolgozók béremelésének a fedezete, az oktatásra és az egészségügyre szánt összeg – az infláció miatt – reálértéken csökkenhet is – vette észre a Népszava. A lap összefoglalója szerint a Varga Mihály által két napja benyújtott 2023-as költségvetésben nincs nyoma a szakdolgozók további bérrendezéséhez és az orvosoknak már megígért újabb tíz százalékos bértöbblethez szükséges forrásoknak.

Ahogy az intézményrendszert stabilizáló új finanszírozáshoz sem látszik többlet. A lap kiemeli, bár maga a jogszabályjavaslat úgy fogalmaz,

„a 2023. évi költségvetés tartalmazza az alap- és szakellátásban dolgozó orvosok 2021-ben elkezdődött bérfejlesztése harmadik ütemének, valamint az egészségügyi szakdolgozókat – a korábbi bérfejlesztési program alapján – megillető béremelések fedezetét is”

a többi között a kórházak és az alapellátás finanszírozását is rögzítő úgynevezett gyógyító megelőző fejezet számaiban ez a többlet nem látható.

Az egészségügyi kiadások 4%-al emelkednek, ami a kormányzat által számolt 5%-os inflációval is reálérték csökkenést jelent, nem hogy a jelenlegi 10%-os pénzromlással.

Lényegében nem változik a védőnői szolgálatra, a fogászati ellátásra, az otthoni szakápolásra, a művese kezelésekre, laborvizsgálatokra fordítható összeg. A lap által megkérdezett Sinkó Eszter közgazdász szerint nem látszik a szakdolgozók és az orvosok béremelésének alapja sem. Sinkó szerint ennek ellenére a koránynak muszáj lenne a szakdolgozók bérrendezését megoldania, akkor is ha erre nem szánt külön összeget.

A pedagógusok annak ellenére sem örülhetnek, hogy az oktatásra fordított összeg 9%-al növekszik: az óvodákra és az általános iskolai oktatásra mintegy 38 milliárddal, a középfokú oktatásra 115 milliárddal, a felsőoktatásra 100 milliárd forinttal fordítanának többet, mint 2022-ben, ami összességében 253 milliárdos plusz lenne, csakhogy közben elvontak pénzeket „egyéb” oktatási tevékenységektől – így a felnőttképzésre és a művészeti oktatásra kevesebb jut majd. A Klebelsberg Központ 52 milliárd forintos költségvetési növelésével együtt látszólag összesen 192,2 milliárd forintos többlet lesz az ágazatban.

Totyik Tamás. a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke azonban felhívta a figyelmet arra, hogy a javaslat 5,2%-os inflációval számol, de a szakemberek tartósnak vélik a jelenlegi kétszámjegyű pénzromlást, így a Totyik szerint megemelt összegek legfeljebb a jelenlegi állapotok szinten tartásához lesznek elegendőek. A PSZ alelnöke arra is rámutatott, a költségvetési javaslatban még mindig a 2014-es minimálbérnek megfelelő 101 500 forintban határozták meg a pedagógusbérek számítási alapját, ami azt mutatja, hogy érdemi bérrendezéssel továbbra sem számol a kormány ezen a területen – írja a Népszava.

Ahogy a választások előtt megígért 10%-os pótlék emelésnek sincsen nyoma.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, Pintér Sándor miniszteri megbizatásának felvétele után szinte rögtön a tanárok fenyegetésébe kezdett. A kormány egyik első intézkedése ként pedig kőbe véste a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítő intézkedéseket.

És csak ezek után ült újra tárgyalóasztalhoz velük.

A két nagy tanári szakszervezet, a PSZ és a PDSZ tegnap Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral tárgyalt. Nagy Erzsébet a PDSZ ügyvivője a megbeszélés után a Népszavának elmondta, már legalább 155 olyan tanárról tudnak, akik letétbe helyezték a felmondásukat.

Címlapkép: MTI/Bruzák Noémi