Miután Pintér Sándor belügyminiszter – aki immár atipikus belügyi tárcaként a közoktatásért is felelős – bejelentette, hogy nem fogadja el a polgári engedetlenséget, hovatovább jogi nonszensznek tartja, már meg is érkezett egy kormánypárti javaslat, ami törvénybe iktatva lehetetlenítené el a sztrájkjogot.
Az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága csütörtökön tárgyalja a kormánypárti javaslatot, ami a sztrájk ellehetetlenítése mellett elbocsátással fenyegetné a polgári engedetlenségben résztvevő pedagógusokat.
Holott már így is különösen súlyos a pedagógushiány Magyarországon, pláne az állami közoktatásban.
A kormánypárti módosító javaslat a „veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről” című törvényjavaslathoz érkezett, és más irományokhoz hasonlóan a törvényalkotási bizottság honlapjáról elérhető.
A veszélyhelyzet megszűnésével foglalkozó törvényt módosító javaslat szóban forgó pontjának érdekessége, hogy miután a köznevelési törvényre hivatkozik, a drákói szigorú sztrájkszabályok akkor is érvényesek, mikor épp nincs veszélyhelyzet, járvány esetére mindazonáltal külön szabályokkal rendelkezik.
A javaslatról a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete tett közzé szerdán Facebook-bejegyzést.
Kommentárjuk szerint
„Egy ma benyújtott módosítási javaslat, amely hosszútávon, törvénybe iktatva lehetetlenítené el a sztrájkjogot. Szerintünk van miért tiltakozni, és reméljük, hogy ezt nagyon nagyon sokan látjuk így. Mellesleg, Pintér kiszólásai után ez aztán még inkább vonzóvá teszi a pedagóguspályát, ugye?”
A javaslat problematikus pontjai a PDSZ bejegyzésében olvashatók szó szerint, lényegük, hogy úgy csűrik-csavarják a közoktatási sztrájk idején nyújtandó kötelező minimális szolgáltatás szintjét, hogy törvényesen még akkor is alig-alig tudnának sztrájkolni a pedagógusok, ha a kormány hajlandóságot mutatna a megegyezésre egy esetleges sztrájk részleteiről (amit a tapasztalatok szerint egyébként nem mutat).
A sztrájkban való részvételtől különösen elveheti a pedagógusok kedvét a passzus, miszerint
„[a] helyi sztrájkbizottság) a tervezett sztrájkot megelőző ötödik munkanapon legkésőbb 16 óráig tájékoztatja a köznevelési intézmény vezetőjét a sztrájk szándékról, majd legkésőbb a tervezett sztrájk napját megelőző harmadik munkanapon 16 óráig a sztrájkban várhatóan résztvevő közalkalmazottak és egyéb munkavállalók létszámáról és személyéről” – kiemelés tőlem, KSÁ.
Ezt csak tetézi, hogy a javaslat szerint az intézményvezető elrendelheti hogy a sztrájkban résztvevő pedagógus felvegye a munkát hogy teljesüljön a sztrájk alatt is elvárt minimális – a fentieknek megfelelően igen magas – működési szint. Amennyiben pedig nem teszi meg, szintén kirúghatják, jogi szakzsargonnal fogalmazva a „nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó köznevelési intézményben foglalkoztatott, a munkavégzési kötelezettségének egyébként eleget nem tevő közalkalmazottal, munkavállalóval szemben a munkáltató a kötelezettségszegéstől számított nyolc napon belül a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 56. §-a szerinti hátrányos jogkövetkezményt alkalmazhatja.”
Noha a kormány a választások előtt azt üzente, hogy a választások után kívánja folytatni a sztrájktárgyalásokat a pedagógus szakszervezetekkel, jelenleg úgy tűnik, hogy inkább törvényeket módosít, mielőtt így tenne. Amennyiben viszont a sztrájk feltételei ily mértékben szigorodnak még a korábbiakhoz képest is, kérdéses, hogy törvényes keretek között mekkora hatást tudnak kifejteni sztrájk útján a pedagógusok.
Mindezen fejlemények pedig aligha segítenek az égető tanárhiányon, vagyis hogy miközben a szakma végletesen elöregszik, nagyon alacsony a tanárszakos képzésre jelentkezők, és még inkább a befejezők, hovatovább pedagógus-pályán maradók száma.
A munkakörülmények javítása mellett a pedagógusok többek között méltó béreket szeretnének, valamint azt, hogy ezeket a mindenkori minimálbérhez kössék az elértéktelenedésük megakadályozására. Ráadásul a szakszervezetek szerint amennyiben a kormány rendezni kívánná béreiket, ennek semmi akadálya nem kellene hogy legyen. Ugyanakkor noha egyelőre radikális béremelés nincs a láthatáron – mint Pintér kifejtette, nem ígér semmit, de azt be is tartja – az Állami Számvevőszék nem átallott a választások előtt a tanárok pénzügyi kultúrájáról értekezni.
