A Népszava ma reggeli cikkében emlékeztetett rá, hogy 2020 szeptembere óta teljesítenek szolgáltatott iskolaőrök az ország 491 közoktatási intézményében. Az iskolai erőszak valóban súlyos problémájára adott kormányzati válaszlépés fontos támpontját adják azok az iskolaőrök, akik bár lőfegyvert nem viselhetnek, de más rendőri kényszerítő eszközöket, mint például bilincset, gumibotot vagy gázspray-t használhatnak intézkedés közben. Az iskolaőrséget bevezetését az ezzel kapcsolatos törvény hivatalos indoklása szerint a kormány azért látta indokoltnak, mert „a közelmúltban elszaporodtak a társadalom jogos felháborodását kiváltó, pedagógusokkal,illetve iskola- vagy kortársakkal, de akár felnőttekkel szembeni verbális, illetve fizikai támadások, amelyeket részben kiskorú diákok, részben őket segítő felnőttek követtek el, jellemzően az oktatási tevékenység közben…”

Az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) tájékoztatása szerint az elmúlt másfél év során az iskolaőröknek összesen 480 alkalommal kellett intézkedniük, melyből 47 esetben testi kényszert, háromban bilincset egy alkalommal pedig gumibotot is használtak. Az intézkedések során leggyakrabban előforduló bűncselekmény a garázdaság volt, de az ORFK közleménye szerint több esetben indult büntetőeljárás vagyon elleni bűncselekmény és kábítószerbirtoklás miatt is.

Az iskolaőrség intézményét bevezetése óta számos kritika éri, amiért pusztán rendvédelmi eszközökkel kíván kezelni egy olyan bonyolult, sok tényező együttállására visszavezethető problémát mint amilyen az iskolai erőszak. Ráadásul ahogyan arra a Népszava is emlékeztet, egyes esetekben maguk az iskolaőrök azok, akik erőszakosan lépnek fel az akár enyhébb „kihágásokat” elkövető diákokkal szemben.

Februárban a Keszthelyi Járásbíróság például 140 ezer forintra bírságolt egy korábban iskolaőrként dolgozó férfit, aki nyakánál fogva a korláthoz szorított egy ötödikes fiút az iskolaudvaron, mert hangoskodott.

Az ORFK szerint eddig négy alkalommal indult büntetőeljárás a hatáskörüket túllépő iskolaőrökkel szemben. Tavaly decemberben mi is megírtuk, hogy egy nyíregyházi szakiskolában súlyosan bántalmazott több gyereket egy iskolaőr. A fiatalok hangoskodtak az órán, ezért a tanáruk az iskolaőr segítségét kérte, aki felvitte a diákokat az irodájába, ahol letérdeltette őket és gumibottal ütötte a tenyerüket és a talpukat is.

Ráadásul a fiatalok elmondása szerint az iskolaőr azt is kijelentette, hogy minél hangosabban jajveszékelnek az ütésektől, annál nagyobbat fog ütni.

Az iskolaőrséggel kapcsolatban több probléma is felmerült már korábban: ahogy arról beszámoltunk, az erre a posztra jelentkezőknél kikerült a felvételi kritériumok közül a középfokú végzettség, viszont jobban kereshetnek az iskolaőrök, mint a pedagógusok, az iskolaigazgatók, vagy a rendőrök. 23 szakképzési intézmény már vissza is vonta igényét iskolaőrség iránt, ugyanakkor volt olyan iskolaigazgató is, aki nem is tudott róla, hogy iskolája kérte volna az egyenruhások szolgálatát.

Az Országos Rendőr-főkapitányság azonban összességében elégedett az iskolaőrök munkájával, akik megítélésük szerint javítják a pedagógusok és a diákok biztonságérzetét és hozzájárulnak a zavartalan oktatáshoz. Nem mondható ez el a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéről (PDSZ), amely már korábban jelezte, hogy  nem értenek egyet az intézményi erőszakra adott válasz ennyire leegyszerűsítő módjával, az iskolai erőszak sokkal összetettebb kérdés annál, hogysem kizárólag a rendfenntartás eszközével és a büntethetőség kiterjesztésével adjon rá választ egy felelős oktatásirányítás.

A szakszervezet szerint ez nem több tüneti kezelésnél, ami elképzelhető, hogy rövidtávon, néhány esetben valóban megoldást nyújt majd, ugyanakkor emellett muszáj lenne a problémák megelőzésre is tervet kidolgozni. Hasonlóan nyilatkozott egy tavalyi interjújában az oktatási jogok biztosa, Aáry-Tamás Lajos is, kijelentvén, hogy

„Van olyan iskola, ahol a biztonsági kamera vagy a gumibot sem fog látványos megoldásokat hozni. Másutt pedig egyértelmű túlzás az iskolaőrök jelenléte. Amikor idén létrehozták az iskolaőrséget, nekem nem az volt a bajom, hogy van ilyen, hanem az: megfeledkezünk arról, milyen sok más eszköz van az iskolai agresszió visszaszorítására”.

Arról, hogy mi a probléma az iskolai erőszak rendvédelmi megközelítésével, 2020-ban Vajda Zsuzsanna pszichológus, egyetemi tanár, a gyermekkor és gyermeknevelés kulturális hátterének kutatója írt alapos elemzést a Mércére.