Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Most először szakszervezetbe tömörülnek a kizsákmányoló Amazon egyik raktárának dolgozói

Az amerikai munkásmozgalom modern kori történetének egyik legfontosabb győzelme született meg a tegnapi napon a New York City-hez tartozó szigeten, Staten Islanden. Történt ugyanis, hogy a világ egyik legnagyobb vállalatának számító Amazon ott található telephelyének dolgozói úgy döntöttek, hogy megelégelvén a hírhedten rossz munkakörülményeket és az alacsony béreket – szakszervezetbe tömörülnek.

Az Amazon Labon Union névre hallgató érdekvédelmi szervezet az első, amely a milliárdos Jeff Bezos alapította Amazon dolgozói hoztak létre.

Ez a lépés már csak azért is számít komoly fejleménynek, mert a többek között digitális kereskedelemmel és tartalomgyártással, internetes szerverszolgáltatással, valamint élelmiszer-kereskedelemmel foglalkozó, seattle-i központú nagyvállalat – amely világszerte több mint másfél millió embert foglalkoztat – híres arról, hogy minden rendelkezésére álló eszközével igyekszik meggátolni dolgozói önszerveződését. Az Amazon világszerte is élen jár az angolul union busting-nek („szakszervezet-letörés”) néven ismert gyakorlatban, melynek lényege, hogy eltántorítsa a munkavállalókat a szakszervezetekbe való tömörüléstől.

A union busting – melyet a 19. században és a 20. század elején még nemritkán a szervezkedő munkások fegyveres erőszakkal történő letörésével valósítottak meg az amerikai nagyiparosok – gyakori megnyilvánulási formája, hogy amikor egy munkahely dolgozói élvén a törvény adta jogukkal szavazásra kívánják bocsátani a szakszervezetbe való tömörülést, akkor a vállalatvezetés aktív kampányba kezd, melyben a magasnak beállított a szakszervezeti tagdíjakat, az érdekvédelmi szervezetek túlbürokratizáltságát és az általuk kompromittált menedzsment-munkavállaló kapcsolatokat hangsúlyozzák. Ebben a tevékenységükben professzionális segítségre is számíthatnak, hiszen ahogyan az a brit-amerikai komikus, John Oliver társadalmi kérdéseket humorral vegyítő HBO-s műsorának, a Last Week Tonight-nak egy korábbi adásában is elhangzik,

az Egyesült Államokban évi több száz millió dolláros forgalmat lebonyolító iparág épült ki azokra a tanácsadó cégekre, melyek a dolgozói önszerveződés letörésében segítik a nagyvállalatokat.

Az amerikai Munkaügyi Minisztérium (Department of Labor) információ szerint az Amazon 2021-ben körülbelül 3,4 millió dollárt költött ilyen tanácsadó cégek szolgáltatásaira –voltak olyan „szakszervezet letörési szakértők” akiknek a vállalat naponta 3200 dollárt (körülbelül másfél millió forintot) fizetett.

Az Amazon a States Island-en található, JFK8-néven is ismert raktárában is mindent megtett a dolgozói érdekérvényesítés letörése érdekében, annak ellenére egyébként, hogy az Amazon Labor Union nem valamelyik nagy országos szakszervezeti szövetség (mint például a 12 milliós tagságú AFL-CIO vagy a többek között a kereskedelmi szektorban dolgozókat tömörítő UFCW) helyi szervezeteként, hanem önálló, alulról szerveződő kezdeményezésként jött létre.

Weboldala szerint az ALU 8 rövidtávú követelést fogalmazott meg az Amazon vezetősége felé: ezek között van a munkahelyi baleset esetén járó fizetett szabadnap, a bérek 7,5 százalékos emelése, a bizonyos részmunkaidős szerződések esetén bevezetett munkaóra-korlátozások feloldása, a műszak közben járó szünet hosszának növelése. A New York többi kerületétől földrajzi elhelyezkedése miatt elzárt Staten Island-en található Amazon-raktár dolgozói emellett azt szeretnék elérni, hogy a vállalat gondoskodjon a jobb tömegközlekedési megközelíthetőségéről is.

A telephely dolgozóinak többsége úgy tűnik szimpatizált ezekkel a követelésekkel. Ahogyan azt a Vox nevű portál is megírta, a szavazáson résztvevők közül 2654-en támogatták és csak 2131-en ellenezték, hogy az Amazon Staten Island-i raktárának munkavállalói szakszervezetbe tömörüljenek.

A hír kapcsán a menedzsment kifejezte csalódottságát és arra utaló kijelentéseket tett, hogy kész megtámadni a szavazás eredményét. Ezt azzal indokolták, hogy nemrég a National Labor Relations Board (N.L.R.B) nevű, munkavállalók jogaival foglalkozó szövetségi kormányzati szervezet nemrég bíróság elé citálta az Amazont. A seattle-i vállalat szerint mivel az N.L.R.B a voksolás előtt nem sokkal kezdeményezte a pert, így a kormányzati szerv megszegte a munkaügyi vitában rá érvényes semlegesség elvét és tisztességtelen előnyhöz juttatta az Amazon Labor Union szervezőit.

Az anno a progresszív nézeteiről ismert demokrata elnök, Franklin Delano Roosevelt kormányzása idején, 1935-ben létrehozott N.L.R.B azért indította a pert, mert megítélésük szerint a szakszervezetbe való tömörülésről szóló szavazás kampányában mutatott tevékenységével az Amazon kimerítette a „tisztességtelen foglalkoztatási gyakorlat” bűntettét.

A vállalat ugyanis a tavalyi év során számos olyan munkavállalót bocsátott el, akik a States Islandi-i telephely előtt tiltakoztak a járványügyi szabályozások ellen, melyek szerintük nem garantálták a pandémia legsúlyosabb időszakaiban is az Amazon tömött raktáraiban hosszú és megterhelő műszakokat teljesítő dolgozók biztonságát. A kirúgott munkások között volt az Amazon Labor Union alapítója Chris Smalls is, aki

a sikeres szavazás hírére pezsgőt bontva ünnepelt és ironikusan megköszönte az Amazon alapítójának, Jeff Bezosnak, hogy a tavalyi évben az űrbe utazott, megteremtve ezzel a lehetőségét a dolgozói önszerveződésnek.


Elbocsátása után Smalls egyébként országjárásra indult, arra biztatván az Amazon közel egymillió amerikai munkavállalóját, hogy küzdjenek az őket elnyomó cég ellen. Társaival 2020 nyarán tüntetést is szervezett a 189 milliárd dolláros vagyonával a világ második leggazdagabb emberének számító Amazon-alapító –ám a cég napi vezetéséről nemrég leköszönő – Jeff Bezos 23 millió dollárért vásárolt, Washington DC-ben található villája előtt, ahol a tiltakozók szimbolikusan egy guillotine-t is felállítottak.

A New York Times elemzése szerint az Amazon Labor Union sikerét nagyban befolyásolta az a tény, hogy az érdekérvényesítő tevékenységben résztvevők maguk is a Staten Island-en található raktárlétesítmény dolgozói, így közvetlenül vehették fel a harcot az Amazonnal, amely sajtóértesülések szerint  kifejezetten erre a célra fejlesztett szoftverekkel igyekszik felderíteni és megtörni a telephelyein zajló szakszervezeti tevékenységet, valamint gyakran kötelezi a munkavállalóit arra, hogy olyan tréningeken vegyenek részt, melyek az érdekvédelmi szervezetekhez való csatlakozás vélt árnyoldalait hangsúlyozzák ki.

A vállalat rendre tagadja, hogy a dolgozói érdekérvényesítés elnyomása lenne a célja és szakszervezet-ellenességét azzal indokolja, hogy jobb szeret közvetlenül, egy harmadik fél bevonása nélkül tárgyalni munkavállalóival.

Vagyis azt az amerikai jobboldalon gyakran felemlegetett mítoszt erősíti, amely szerint a „munkabéke” legfőbb kerékkötői nem a kizsákmányoló tőkés csoportok, hanem a szakszervezetek.

Ennek az elképzelésnek a népszerűségét mutatja, hogy az elmúlt évtizedekben a Republikánus Párt politikusai által vezetett államokban rendre fogadták el az olyan törvényeket, melyek a „munkához való jogra” (right-to-work) hivatkozván korlátozzák például a szakszervezetet a kollektív bértárgyalások lefolytatásában.

Az 50 tagállamból jelenleg 27-ben léteznek ilyen szabályozások, ám az utóbbi időkben sok helyett kapott gellert ez a munkavállalói jogokat csorbító mozgalom, melyet mutat az is, hogy „a munkához való jog” egyik legismertebb támogatója, a korábban az elnökjelöltséggel is kacérkodó Scott Walker, Wisconsin-állam republikánus kormányzója a legutóbbi, 2018-as kormányzóválasztáson vereséget szenvedett demokrata kihívójától, Tony Evers-től.

Elemzők szerint a teljes mértékben alulról szerveződő Amazon Labor Union sikere a hagyományos  nagy szakszervezetek válságára is rámutat, melyek egyre kevésbé mutatkoznak képesnek a dolgozók érdekeinek érdemi képviseletére és gyakran küzdenek korrupciós botrányokkal és a folyamatosan fogyó taglétszámmal ( tavaly az USA-ban már csak a munkavállalók 10,3 százaléka volt tagja valamilyen érdekvédelmi szervezetnek).

Ezért most Amerika-szerte dolgozói rétegek széles tömegei vetik vigyázó szemüket Staten Island-re, azt remélvén, hogy Amazon ottani munkásainak stratégiájából inspirálódván ők is sikerre vihetik  a saját küzdelmeiket.

Az egyik ilyen küzdelem mondhatni házon belül zajlik épp, hiszen az Alabama államban található Bessemerben működő Amazon-telephelyen Jeff Bezos-ék „kedvenc” kormányzati szerve, a National Labor Relations Board a szakszervezetbe való tömörülésről szóló 2021-es szavazás megismétlését rendelte el, miután a vállalatóriás illegálisan befolyásolta a voksolás kimenetelét, melyen a dolgozók nagy többsége elutasította az érdekvédelmi szervezet alapítását. A Los Angeles Times  értesülései szerint a szavazás jelenlegi állása szerint az alabamai telephely dolgozói közül 875 támogatták, 997-en pedig elutasították a Retail, Wholesale and Department Store Union-hoz ( Kiskereskedelmi, nagykereskedelmi és áruházi szakszervezet) való csatlakozást, de hivatalos eredmény még hosszú hetekig nem várható, mivel 416 szavazólap esetében nyújtottak be panaszt a szakszervezetek és az Amazon, melyeket az N.L.R.B fog kivizsgálni.

Nemrég mi is foglalkoztunk vele, hogy egy másik amerikai óriásvállalat, a Starbucks dolgozói tömörültek szakszervezetbe –amire az Amazonhoz hasonlóan Seattle-ben alapított kávéházlánc vezetősége az érdekvédelmi szervezet alapításában résztvevő munkavállalók elbocsátásával reagált. Tavaly ősszel pedig azt jártuk körbe, hogy a pandémia által fokozott kizsákmányolást megelégelvén országszerte milliók kezdtek sztrájkba az Amerikai Egyesült Államokban.