Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Lebombázott gyerekkórház Mariupolban, vészesen dráguló kenyér – háborús összefoglaló

Mérce hétköznapokon két, hétvégén napi egy összefoglalóval jelentkezik az ukrajnai háborúról. Ez a március 9-i nap esti összefoglalója. A korábbi összefoglalóinkat itt találod.

Ha igazak az értesülések, az orosz csapatok súlyos háborús atrocitásokkal tudják maguk mögött a szerdai napot az orosz invázió második hetén. Ma is, mint korábban többször, megkíséreltek humanitárius folyosókat nyitni a harcoló felek az ostrom alatt álló ukrán nagyvárosokból, de ezek legtöbbje ismét használhatatlannak bizonyult a jelentések alapján, miután valószínűsíthetően az orosz csapatok nagy részüket ismét tűz alatt tartották, miközben a déli Mariupol városának gyermekkórházát porig bombázták, a benne levőkkel együtt.

Lebombázhattak egy gyerekkórházat az oroszok, ráadásul tűzszünet alatt

Szerdán Mariupol város vezetése és az ukrán elnöki hivatal is arról tájékoztatott, hogy a megszálló, illetve Mariupolt (is) ostrom alatt tartó orosz csapatok lebombázták a város gyerekkórházát, és a romok alatt rekedt több gyermek, illetve vajúdó nő is.


A nap folyamán Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Oroszország ismét – immár harmadszor – megszegte a tűzszünetet, és

„továbbra is 400 ezer embert tart a városban túszként, blokkolja a humanitárius segítséget és az evakuációt. Folytatódik a válogatás nélküli lövetés. Közel 3000 újszülöttnek nincs elegendő gyógyszere és élelme.”

A Liz Cookman újságíró által közzétett megrázó videofelvétel tanúsága szerint a gyerekkórházat ért pusztítás mértéke valóban elképesztő:

Az incidens jelentős felzúdulást keltett a nemzetközi közösségben, Boris Johnson brit miniszterelnök is megszólalt az ügyben, aki a támadást Twitterén „züllöttnek” nevezte, Antony Blinken, az Egyesült Államok külügyminisztere pedig az angol városok második világháborús bombázásához hasonlította az ukrajnai városok mostani orosz bombázását.


Az ENSZ szerdai adatai szerint az orosz invázió kezdete (február 24.) óta hivatalosan megerősített civil áldozatok száma elérte az 516 halottat és 908 sebesültet, azaz tegnap óta a 42-vel emelkedett a megerősített polgári halálos áldozatok és 47-tel a sebesültek száma. A valós számok -mint arra gyakorta figyelmeztet is az ENSZ – a valóságban sajnos jóval magasabbak lehetnek.

A Corriere della Sera olasz portál kijevi tudósítója arról tájékoztatott, hogy a tűzszüneti megállapodásban foglalt hat kimenekítésre használható folyosó közül öt használhatatlan volt a folyamatos tüzelés miatt, mindössze egy volt alkalmas arra, hogy azon civilek elhagyhassák a várost. A tudósító arról is beszámolt, hogy orosz katonák több civilt túszul ejtettek, és emberi pajzsként használtak.

Csernobil – mégsem annyira ijesztő a helyzet?

Az orosz csapatok által korábban elfoglalt csernobili atomerőmű területén bekövetkező radioaktív sugárzási szintemelkedés lehetőségére figyelmeztetett Ukrajna szerdán. Az Energoatom állami atomenergetikai vállalat közölte, hogy az ukrán csapatok és a megszűnt erőművet megszálló orosz erők közötti harcok során megsérült egy nagyfeszültségű távvezeték, és az erőmű elszakadt az országos villamosenergia-hálózattól.

A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) azonban még szerdán nyilatkozatot adott ki, amelyben leszögezte, hogy az esemény valóban sérti a biztonság egyik alappillérét, vagyis a folyamatos áramellátás biztosítását, de

„ebben az esetben a NAÜ nem lát kritikus hatást a biztonságra”.

Minden szem a csütörtöki tárgyalások felé tekint

Bár a mai orosz terrorbombázás valószínűtlen, hogy a háború deeszkalálódása felé hatna, így is jelentős várakozások előzik meg a holnapi, azaz csütörtöki találkozót, amelyet Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminiszter, illetve a török állam gyámkodásával igyekeznek tető alá hozni. A találkozón a jelen állás szerint részt vesz majd Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter, így az eddigi nagyon alacsony szintű fegyverszüneti tárgyalások komolyabb szintekre emelkedhetnek.

Az Erdoğan török elnök számára lehetőségeket biztosító helyzetről, illetve az autokrata vezető Putyinnal ápolt viszonyáról Billay Gábor írt a Mércére szerdán elemzést.

A Közel-Keleten és Afrikában súlyos válságot idézhet elő a két legnagyobb gabonaexportőr háborúja

Már az is felkavaró hír, hogy a Világélelmezési Program jelentése szerint az Ukrajnában dúló háború elől menekülő több mint 3 millió embernek lesz szüksége hamarosan azonnali élelemezési segítségre, az élelmiszer-ellátási problémák ennél messzebbre is elgyűrűzhetnek hamarosan. Afrika és a Közel-Kelet jellemzően erősen gabonafüggő országai, közülük is elsősorban Egyiptom, Nigéria, Algéria és Marokkó érezheti meg először a világ első (Oroszország) és ötödik (Ukrajna) legnagyobb gabonexportőreinek háborúját.

Az Economist elemzése szerint a háború gyakorlatilag leállította a Fekete-tenger felől érkező szállítmányokat, és veszélyeztetheti a tavaszi vetési szezont is Ukrajnában, amelynek áprilisban el kell kezdődnie. Ez pedig igen rossz hír többek közt Egyiptomnak, a világ legnagyobb búzavásárlójának. Évente 21 millió tonnára van szüksége 102 millió lakosának élelmezéséhez, de ennek a mennyiségnek kevesebb mint a felét termeli meg. Importjának mintegy 86%-át éppen az egymással háborúban álló Oroszországból és Ukrajnából importálja.

Az idei költségvetés azt feltételezte, hogy a behozatal tonnánként 255 dollárba kerül. A határidős piacokon az árak már most 400 dollárral kacérkodnak. Ez legalább 1,5 milliárd dollárral (a GDP 0,4 százalékával) növelheti Egyiptom importköltségét. A nem támogatott kenyér ára, amely gyakran jobb minőségű, mint a kedvezményes árú kenyér, az elmúlt napokban egyes üzletekben 50 százalékkal emelkedett.

Egyiptom számos szomszédja sincs sokkal jobb helyzetben az elemzés szerint: Tunéziában a 190 millimért (0,06 dollár) árult, támogatott bagett már 420 millimért kerül előállításra. Az ország nincs felkészülve arra, hogy megbirkózzon a magasabb támogatási számlával. Költségvetési hiánya a GDP mintegy 9%-át teszi ki, és az éves adósságszolgálat kifizetése is körülbelül ugyanekkora. A 2019 óta pénzügyi válságba süllyedt Libanonban a háború előtti két év alatt már több mint 400 százalékkal nőtt egy zacskó lapos kenyér ára. Libanon fő gabonasilói 2020-ban megsemmisültek egy robbanásban a bejrúti kikötőben, így az ország csak egy hónapra elegendő búzát tudott tárolni; a gazdasági miniszter arra kényszerült, hogy gazdag országoktól könyörögjön a havi 20 millió dollárba kerülő import finanszírozásáért. Az amúgy is kétségbeejtő libanoni helyzetről nemrég Czékmán Bendegúz írt helyzetjelentést a Mércén.

Ha pedig a Közel-Keleten és Észak-Afrikában a már létező súlyos társadalmi feszültségek mellé egy általános élelmezési válság is beüt, akkor további sok jóra nem számíthatunk az amúgy is turbulens világpolitika alakulásában.

A megváltozott menekültügyi szabályozás hatásaira figyelmeztet hazánkban a Helsinki Bizottság

A Magyar Helsinki Bizottság jogvédő szervezet hívta fel rá szerdán a figyelmet, hogy keddtől, azaz tegnaptól nagyot változott az Ukrajnából menekülőkkel szembeni hatályos menekültügyi szabályozás. A magyar kormány ugyanis nagyrészt az Európai Unió sürgősséggel elfogadott múlt heti átmeneti menedéket biztosító rendelkezését ültette át magyar jogba, ugyanakkor azt némileg áthágva a nem ukrán állampolgárságú menekülteket sokkal rosszabb helyzetbe hozza, mint amilyenben eddig voltak.

A Helsinki Bizottság szerint ugyanis azokat a menekülőket, akik nem ukrán vagy magyar állampolgárok, bár Ukrajnában legálisan tartózkodtak, akár éveken át ott éltek, dolgoztak, tanultak, mostantól nem ismeri el menedékesként a magyar kormány, ellentétben a háború első napjaitól bevezetett szabályozással. A Helsinki figyelmeztet:

„Ezek az emberek most már csak ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolásra jogosultak, amely 30 napos magyarországi tartózkodást tesz lehetővé és kijelöl egy szálláshelyet, ha a kérelmező jelzi, hogy nincsen neki. Ezen kívül nemigen jár más ellátással, nem dolgozhatnak és családtagjaikat sem hozhatják ide kedvezményesen – igaz, az Ukrajnából menekülők mindegyikét beengedik az országba.”

Némileg javult a helyzete azoknak a menekülteknek, akiknek magyar állampolgárságuk is van, nekik eddig – értelemszerűen – nem lehetett menekült státuszt adni, most az ő problémájukat áthidalta a kormány azzal, hogy mostantól nekik is jár szállás, élelem, pénzbeli támogatás és orvosi ellátás, ha amúgy nincsen érvényes TAJ-számuk. A csak ukrán állampolgársággal rendelkező menekültek helyzete ugyanolyan maradt nagyjából a módosítás után is, mint eddig volt.

Hogyan lehet Magyarországról segíteni?

A magyarországi társadalom látható része mozdult meg a menekültek segítésére úgy a határ mellett mint más településeken és a fővárosban, példás szolidaritásról tanúbizonyságot téve, ami a kormány hosszú évek óta tartó menekültellenes kampánya után nem kis szó – igaz, ezúttal a kormány is a menekültek megsegítése mellett foglal állást.

A mai összefoglalónkban összeszedtünk néhány módot, ahogy a menekülteken segíteni lehet.

A legjobb, ha valamilyen szervezeten keresztül nyújtunk segítséget, legyen szó tárgyi vagy immateriális segítségről, például tolmácsolásról vagy szállásadásról. A szervezetek ugyanis fel tudják mérni, milyen erőforrásokra van szükségük, és mivel rendelkeznek.

Így érdemes nézni a következő felületeket:

  • Migration Aid – a Facebook oldalukon rendszeresen közzéteszik az aktuális helyzetjelentést, valamint hogy épp mire van szükségük. Oldalukon megtalálható a telefonszámuk is.
  • A Budapest Bike Maffia és az Age of Hope Alapítvány szintén naponta közzéteszi, mire van szükség. Jelenleg tábori ágyakat kérnek.
  • A települési önkormányzatok online felületei, Facebook-oldalai – a határmenti települések, mint például Záhony vagy Fényeslitke, közzéteszik felhívásaikat, hogy mire van szükségük a menekülők ellátásához. Ugyanígy országszerte számos önkormányzat írja ki, hogy milyen segítségre van szükségük akár helyben berendezett humanitárius központjaikhoz, akár hogy a határra küldjék.
  • Egyházi szervezetek – többek között a Mazsihisz, az EMIH, a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Máltai Szeretetszolgálat is részt vesz a menekülők segítésében, velük is felveheti a kapcsolatot, aki segítséget ajánlana.
  • Ezen az oldalon magyarul, ukránul és angolul találhatnak hasznos információkat a menekülők.
  • De ha valaki egyszerűen kimegy a Keleti vagy a Nyugati pályaudvarra beszélgetni, segíteni helyben az érkezőket, az is hatalmas segítségnyújtás, és a helyben dolgozó segítők bizonyára meg tudják mondani, milyen tárgyi vagy nem tárgyi segítségre van szükségük.