Az Egyesült Államok információ szerint Oroszország akár már szerdán megkezdheti Ukrajna invázióját. Jake Sullivan, az amerikai kormány nemzetbiztonsági főtanácsadója a Fehér Házban tartott pénteki sajtótájékoztatóján az újságíróknak elmondta, hírszerzési forrásokból úgy értesültek, hogy újabb katonák érkeztek az ukrán határ közelében állomásozó, körülbelül 130 ezer fős orosz kontingenshez,
ez pedig arra engedi következtetni Washingtont, hogy küszöbön áll Ukrajna orosz inváziója.
Sullivan elmondása alapján az amerikai kormánynak nem áll rendelkezésre információ arról, hogy Oroszország elnöke, Vlagyimir Putyin valóban meghozta-e a döntést az invázió megkezdéséről, azonban szerinte amennyiben ez megtörténne, akkor szinte azonnal kezdetét vehetné a támadás, ami az USA szerint akár Ukrajna fővárosát, Kijevet is érintené. Az amerikai kormány úgy véli, Putyin döntésétől függően akár már a jövő héten, a pekingi téli olimpia február 20-i vége előtt is sor kerülhetne az invázióra.
A konfliktus deeszkalálása érdekében az USA elnöke, Joe Biden már a mai napon telefonon fog egyeztetni Putyinnal, aki eredetileg hétfőn kívánt tárgyalni amerikai kollégájával. Az orosz elnök Franciaország vezetőjével, Emmanuel Macronnal is beszélni fog – Macron a krízisben igyekszik valamiféle közvetítőszerepet felvenni a nyugati országok és Oroszország között, ám elemzők szerint a néhány nappal ezelőtti, közel ötórás találkozójuk nem bizonyult túlságosan eredményesnek, konkrétumok megtárgyalása helyett Putyin inkább elnyújtott kiselőadást tartott Oroszország történelméről a francia elnöknek.
Moszkva továbbra is tagadja, hogy Ukrajna lerohanása lenne a célja és háborús propaganda terjesztésével vádolja az Egyesült Államokat, amely a Kreml álláspontja szerint nem veszi figyelembe az orosz biztonságpolitikai érdekeket és a nyugati érdekszféra kiterjesztése a célja. Azonban érdemes hozzátenni, hogy az elmúlt években az állami propagandagépezet és maga Putyin is azt hangoztatta, hogy az ukránok és az oroszok valójában egy nemzet tagjai, így Ukrajnának is Oroszország részévé kéne válnia.
Emellett az orosz vezetés nyíltan beszél arról, hogy elfogadhatatlan lenne számára Ukrajna NATO-s csatlakozása (amely Biden és más nyugati vezetők elmondása alapján a közeljövőben nem is valósulna meg), és azt követeli, hogy a NATO vonja ki a csapatait azokból a keleteurópai országokból, amelyek 1997 után csatlakoztak a brüsszeli központú katonai szövetséghez. A NATO vezetése abszurdnak minősítette az orosz követeléseket, amelyek szerintük a hidegháború korszakát idézik.
Az ukrán válság hátterével korábban részletes cikkünkben foglalkoztunk. Arról pedig, hogy az amerikai fegyvergyártók lobbija milyen hatással van a konfliktus elmélyülésére, itt tudhattok meg többet.
A válság elmélyülésére reagálva Joe Biden döntést hozott további 3 ezer amerikai katona Lengyelországba és Romániába küldéséről, ám az amerikai elnök egy csütörtöki interjújában leszögezte, ha valóban kitörne az ukrán-orosz háború, az USA nem küldene katonákat Ukrajnába. Biden ezért felszólította az Ukrajnában tartózkodó amerikaiakat, hogy minél előbb hagyják el az országot és feltehetően a kijevi amerikai követség is evakuálásra kerül.
Az Egyesült Államokhoz hasonlóan számos más ország, köztük Észtország, Litvánia, Dánia, Norvégia, Japán, Új-Zéland, Ausztrália és Nagy-Britannia is arra szólítja fel az állampolgárait, hogy minél előbb hagyják el Ukrajnát. A britek – akik a diplomatáik családtajait már január 23-án távozásra szólítottak fel – a fegyveres erőkért felelős helyettes államtitkár, James Heappey elmondása szerint azokat a katonáikat is hazahívják, akik azért érkeztek az országba, hogy páncéltörő rakéták használatára képezzék ki az ukrán hadsereget. Az Európai Unió egyelőre Izraelhez hasonlóan csak az ukrajnai delegációjának nem-létszükségletű tagjait rendelte vissza.
A kijevi kormány közleményében figyelmeztetett, hogy Ukrajnát jelenleg szinte minden oldalról ellenséges erők veszik körül.
Ezt támasztja alá a New York Times alábbi infografikája is:
Map by @nytimes shows how around 100,000 Russian forces surrounded Ukraine on three sides.
These will be critical weeks for diplomacy. pic.twitter.com/cGNifuaIeC
— Xavi Ruiz (@xruiztru) January 23, 2022
Egyrészt keletről ott van Oroszország és a határ közelében állomásozó katonák. Északon Belarusz, ahol jelenleg is zajlik egy nagy ívű orosz-belarusz hadgyakorlat. Ukrajnától dél-nyugatra az a Dnyeszter-menti köztársaság található, amely 1991-ben hathatós orosz segítséggel vált ki a Szovjetunió felbomlása után frissen függetlenné váló Moldovából – a nagyszámú orosz közösséggel rendelkező ország szuverenitását a világ tulajdonképpen minden más államához hasonlóan hivatalosan Oroszország sem ismeri el, de a szakadárállamban jelenleg is állomásozik egy 1500 fős orosz kontingens.
Délen ott van a nemzetközi jog szerint továbbá is Ukrajna részét képező, de gyakorlatban Oroszország részének számító Krími-félsziget, ahol az orosz haditengerészet jelenleg is egy hadgyakorlatot végez, ami Kijev szerint meggátolja Ukrajna hozzáférését a Fekete-és az Azovi-tengerhez. Délkeleten pedig ott van a két oroszbarát szakadárállam, Luhanszk és Donyeck, ahol sajtóértesülések szerint szintén jelentős a katonai készültség.
Miközben az Ukrajna és Oroszország közötti kapcsolatok elmérgesedését az elmúlt hónapokban az ukrán határ közelébe vezényelt, százezres nagyságrendű orosz kontingens okozza, valójában a két ország között már a Moszkva-párti ukrán elnök, Viktor Janukovicsot bukását hozó, a Méltóság forradalmaként is ismertté vált 2014-es tüntetéssorozat után teljesen elmérgesedett a viszony.
A forradalom után Oroszország a nagy többségében oroszokból álló lakosság védelmére hivatkozva elfoglalta és egyoldalúan magához csatolta a Krím-félszigetet, amelyet még a szovjet időszakban 1954-ben került ukrán fennhatóság alá és az az 1991-es népszavazáson is a országos átlagnál jóval kisebb mértékben támogatta Ukrajna függetlenné válását. Moszkva emellett nagy erőkkel támogatta az Ukrajna keleti, oroszajkú régióiban (Donyeck, Luhanszk) szerveződő szeparatista törekvéseket, melyek máig tartó súlyos fegyveres konfliktushoz vezettek a térégben, amely az elmúlt 8 évben közel 14 ezer halálos áldozattal járt.
