Vámokkal és techcégekkel kényszerítené térdre Brazíliát az USA – vasárnap kiderül, mire ment vele
Brazília a brazíliaiaké? Esetleg az amerikai tőkéé? Ez a vasárnapi választás fő kérdése.
Brazília a brazíliaiaké? Esetleg az amerikai tőkéé? Ez a vasárnapi választás fő kérdése.
Magyarországon a két nagy párt nem két, a társadalom berendezkedésére vonatkozó, eltérő javaslattal, hanem két nagyhatalmi struktúra és érdekcsoport igényeivel lép fel és kampányol 2026-ban.
A vállalat lényegében semmit nem reagált arra, hogy januárban két alkalmazottját is őrizetbe vették a bevándorlási ügynökök egy minneapolisi külvárosi áruházban.
Tanulságos történet a messzi Pennsylvaniából: éppen aznap érték utol a változó médiafogyasztási szokások a 240 éves újságot, amikor a dolgozói győztek a bíróságon a kiadó ellen.
A következő évek fejlesztéseinek hatalmas energiaigénye már most megemelte az áramszámlákat az USA-ban.
Az Egyesült Államok történetének egyik legsúlyosabb rasszalapú erőszakos incidensében háromszázan vesztették életüket. A mészárlás kiváltó oka egy hamis vád volt, amely szerint egy fekete férfi megtámadott egy fehér nőt.
Túl sikeresen szervezték az idénymunkásokat, a bevándorlásiak vitték el a szakszervezetiseket
Hiába állítják sokan, nem visszavonható, átmeneti üzemzavar az a vámháború, amit Donald Trump április 2-án meghirdetett. Hogy mivel jár, azt egy közgazdász-szociológus és egy munkaszociológus segítségével tekintjük át.
Míg Kissinger Kínával igyekezett barátkozni, hogy elszigetelje Oroszországot, Trump ennek az ellenkezőjével próbálkozik: Oroszországgal összefogni Kínával szemben.
Ijedt reakciókat váltott ki a Trump-kormányzat hadügyminisztere, aki leszögezte, Európából is hátrébb vonulnak, hogy Kína ellen fegyverkezzenek. De mi vár így Európára?