Ma van a vizes élőhelyek világnapja. A világnap alkalmából közleményt adott ki a zöldombudsman, másnéven a Jövő Nemzedékek Szószólója. A közlemény felemlegeti, hogy a Fertő tó, a Balaton, a tatai Öreg-tó, vagy a Velencei-tó mind-mind egy 1971-es nemzetközi egyezmény védelme alatt állnak, és az Alaptörvény is védi őket – elvileg. Arról már nem tesz említést a közlemény, hogy ezeknél a tavaknál környezetpusztító beruházások folynak, méghozzá kormányzati támogatással, de megnevezi az egyértelmű felelőst a vizes élőhelyek megőrzéséért…

A közlemény azt írja, hogy „ezen élőhelyek megóvása nemzetközi egyezményekben és Alaptörvényben rögzített kötelességünk”. A közlemény halványan utal arra is, hogy a magyar államnak is az egyezmény és az Alaptörvény jegyében kéne eljárnia a vizes élőhelyek védelméért.

A teljes közlemény, ami a Facebook-posztról elérhető, emlékeztet arra is, milyen vállalásokat tett Magyarország az egyezményhez való csatlakozásakor:

„Hazánk 1979-ben csatlakozott az egyezményhez. Jelenleg területarányosan kiemelkedő számú, 29 terület tartozik a hatálya alá, köztük nagy tavaink: Balaton, Fertő tó, Velencei-tó, és még számos felszíni vizes élőhely, valamint a Baradla-barlangrendszer felszín alatti vizei. A részes felek 2018-ban tartott konferenciáján először osztották ki a „Ramsari város” címet, mely rangos elismerést 18 helyszín között Tata is elnyerte.”

Hogy ez alapján mi lenne a teendő? A zöldombudsman óvatosan fogalmaz, de megnevezi a az elsőszámú felelőst:

„Örvendetes, hogy jelenleg hazánk ilyen nagyszámú ramsari védelemre érdemes területtel rendelkezik, de ez egyben kötelezettségeket is jelent, elsődlegesen az állami döntéshozatalban, de mindenki más számára is, hogy ezeket a kiemelten fontos élőhelyeket védeni, állapotukat fenntartani és a jövő nemzedékek számára megőrizni tudjuk.”

A zöldombudsman már korábban kritizálta a Fertő tavi beruházást is, amiért az „magánérdekből” végez pusztítást a tónál. A balatonaligaiak kérelmét viszont az Alkotmánybíróság kifogásaira hivatkozva elutasították, mondván, a természethez való jog nem alapjog (az aligai beruházás elvenné a helyiektől a partszakaszhoz való hozzáférés lehetőségét).