Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A zöldombudsman szerint sem szabad magánérdekből pusztítást végezni a Fertő tó partján

Figyelemfelhívást adott ki az ombudsmani hivatal részeként működő jövő nemzedékek szószólja, Dr. Bándi Gyula a természeti kincseinket veszélyeztető beruházások kapcsán, mivel az elmúlt időszakban egyre több, nagy tavaink vagy egyéb kiemelt természeti kincsünk környezetében tervezett nagyberuházás előkészítése, engedélyezése vagy kivitelezése váltott mi helyi, regionális vagy akár országos szintű tiltakozást.

Az ezeket az – egy szűk gazdasági elit rövid távú céljait előtérbe helyező – beruházásokat kísérő tiltakozásokról rendszeresen beszámolunk a Mércén: legyen szó a Balaton vagy a Velencei-tó körbeépítéséről, a tatai vagy a Fertő tavi  szállodaberuházásokról.

A „zöldombudsman” most konkrétan a Fertő tavat érintő szállodaberuházás kapcsán emelte fel a szavát, amelyben – mint ahogyan arról tavaly nyáron a Mércén is beszámoltunk –  társadalmi kezdeményezésre mintegy tizenegyezer magyar és hétezer osztrák állampolgár a „Fertő-tó korszerű és tájba illő fejlesztéséért” c. nyílt petícióban szólított meg őt, illetve hivatalát. A petícióban megfogalmazott cél, hogy megakadályozzák „egy túlméretezett beruházás megvalósulását”, és egyben szorgalmazzák „a Fertő tó természetes értékeit megőrző fejlesztését”.

Mint Bándi Gyula írja, a petíció nyilvánosságra hozatalával egy időben keresetlevél benyújtására került az ügyben (az ügyben a Greenpeace indított közigazgatási pert), és bár az alapvető jogok biztosáról szóló törvény „kizárja a biztos vizsgálati lehetőségét olyan kérdésben, amelyben a határozat ellen közigazgatási per indult”, a jövő nemzedékek szószólja úgy véli,  „mindenképpen indokolt egy figyelemfelhívásban összegezni a jövő nemzedékek érdekeinek védelmében az Alaptörvényből eredő alapjogi kereteket”.

Felhívásában a zöldombudsman megjegyzi, hogy a hazai szabályozásban az építésügyi kiemelt beruházások esetén egyre tágabb körű felmentések érvényesülnek az, valamint a helyi településrendezési szabályok alól. Hozzáteszi azonban, hogy a környezet és természet jogszabályokkal garantált, elért védelmi szintjét a hatóság egyedi döntése sem ronthatja le. Megjegyzi, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvény kontextusában is hangsúlyozta már, hogy a természeti kincsek esetén „nem lehet a földhasználat jogával rendelkező személy kizárólagos saját vállalkozási érdekének tekinteni a természeti kincsekkel történő gazdálkodást”.

Azt is hangsúlyozza, hogy

a beruházásokhoz fűződő magánérdekek „az Alaptörvény értékrendje és szabályai szerint nem írhatják felül a jelen és a jövő közérdekét érintő természetvédelmi érdekeket”.

A figyelemfelhívás  szövegteljese itt, az ombudsmani hivatal honlapján olvasható.

A Fető tavi beruházásról itt és itt írtunk korábban.