Magyarországon is kezd elterjedtté válni, hogy immáron nem csak meleg ételeket rendelünk applikációkon keresztül, hanem a hideg ételek, alapanyagok gyors bevásárlását is online végezzük. A Politico nemrég helyzetjelentést közölt arról, mit jelent ez a várospolitikára nézve, és milyen új kihívások elé állítja a platformkapitalizmus új formája az önkormányzatokat.
„Amikor az Airbnb megszületett, elég későn kezdtük el kezelni a negatív következményeit. Ez volt az oka annak, hogy elég korán, még a nyár előtt elkezdem erről kérdezősködni, ránézni erre” – nyilatkozta Elisabeth IJmker, amszterdami önkormányzati képviselő az élelmiszerbevásárló appokról, egyben utalva arra, hogy az Airbnb világszerte feltornázta az albérletárakat a helyi lakosság kárára, sok nehézséget okozva ezzel az önkormányzatoknak.
Ahhoz, hogy egy bevásárlás tíz perc alatt célt érjen, a startup cégeknek úgy nevezett „sötét boltokat”, belvárosi raktárokat kell nyitnia. Ezek a raktárok kiszorítják a környékről a kisboltokat, a helyiek pedig gyakran panaszkodnak arra, hogy megnövelik a kamionforgalmat, a raktár előtt várakozó futárok pedig elállják az utat, hangoskodnak stb. Íme néhány példa egy „sötét boltok” ellen kampányoló Instagram-oldalról:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az élelmiszerbevásárlás applikációkon keresztül való végzése jelenleg a platformkapitalizmus legdinamikusabban növő ága Európában – tavaly a befektetők 4,6 milliárd dollárt öntöttek bele, nagyjából dupla annyit, mint az amerikai kontinensen. A berlini Gorillas nevű cég nyerte el a legtöbb befektetést, ők csak októberben 1 milliárd dolláros finanszírozáshoz jutottak.
Kapcsolódó: Az élelmiszerek és háztartási eszközök gyors kiszállításával foglalkozó Gorillas német cég futárai tavaly júniusban vadsztrájkba kezdtek és barikáddal vették körbe a cég berlini raktárát, hogy így tiltakozzanak kollégájuk elbocsájtása és az indokolatlanul hosszú próbaidős foglalkoztatás ellen. Az ügyről itt írtunk részletesen.
„Az élelmiszerüzlet egy olyan iparág, amely az online penetrációt tekintve valószínűleg az egyik legalacsonyabb az elektronikához, a bútorokhoz, a divathoz és sok máshoz képest” – nyilatkozta Daniel Alonso, a spanyol Glovo szállítócég gyors kereskedelemért felelős munkatársa.
Az élelmiszer-appok gyorsaságukkal próbálják bevonzani a klienseiket, anélkül az üzletág nem lenne elég vonzó a vevők számára. Önmagában még a pandémia sem ösztönözte a vevőket arra, hogy applikáción rendeljenek. „Még akkor is, amikor a házuk foglyai voltak az emberek, volt idejük elmenni az élelmiszerboltba” – mondta Daniel Alfonso.
Amszterdamban már előfordult, hogy egy-egy raktár áthelyezésére köteleztek cégeket, illetve a szabályozás jogi előfeltételei is előkészítés alatt állnak. Lyon 2021-ben már megvétózta egy „sötét bolt” felállítását, és Párizsban is fontolgatják már a jogi szabályozás lehetőségeit. Kérdés, Magyarország időben fog-e lépni, mielőtt végleg ideér ez a trend?
