Ahogy arról korábban már beszámoltunk, január 31-re kétórás figyelmeztető sztrájkot szervez a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, melyet hosszú hónapok eredménytelen tárgyalássorozata előzött meg a kormánnyal. Azonban hiába közeledik vészesen sztrájk (mellyel kapcsolatban több tízezren fejezték ki a szimpátiájukat egy petíció aláírásával) időpontja, számos lebonyolítást illető kérdésben továbbra sem született megállapodás az érdekvédelmi szervezetek és a közoktatásért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) között.
Az egyik ilyen vitás a téma az úgynevezett „még elégségesnek minősülő szolgáltatás” ügye, amely azt hivatott garantálni, hogy a sztrájk ne okozzon súlyos fennakadásokat a közoktatás működésében. Az EMMI szerint annak érdekében, hogy megvalósuljon a még elégségesnek minősülő szolgáltatás, a tanároknak a kétórás sztrájk alatt is meg kell tartaniuk az óráik egy részét, vagyis gyakorlatban
az emberminisztérium arra kéri a pedagógusokat, hogy a munkabeszüntetés idején is dolgozzanak.
Az érdekvédelmi szervezetek emellett felhívják rá a figyelmet, hogy a sztrájkokkal kapcsolatos bírói gyakorlat értelmében az elégséges szolgáltatásnak nem tárgya az oktatói-nevelői munka, vagyis úgy látják, hogy az elmaradt órák kérdésében nincs szükség az előzetes egyeztetésre a minisztériummal.
Ráadásul ahogy azt a PDSZ és a PSZ az eddig eredménytelen sztrájktárgyalások során az EMMI-t képviselő, köznevelésért felelős helyettes államtitkár, Kisfaludy Lászlónak írt közös levelében kifejti, a minisztérium azt akarja elérni, hogy a sztrájk során elmaradó órákat február 28-ig pótolják, ami gyakorlatban azt jelenti, hogy egyetlen tanóra sem maradhat el a közoktatásban uralkodó állapotokat elfogadhatatlannak tartó tanárok tiltakozóakciója miatt.
A szakszervezetek szerint ennek fényében kijelenthető, hogy az EMMI most már nyíltan a január 31-ig sztrájk elszabotálását tervezi.
Úgy vélik, a minisztérium kérése a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 30. § (3) bekezdésével is szembemegy, ugyanis a kérdéses passzus rögzíti, hogy a rendkívüli szünetek –amely a sztrájk időtartamára is fennállna – esetén elmaradt órák pótlására csak akkor van szükség, ha a szünet miatt az előírt követelmények átadását, elsajátítását nem lehet megoldani. A PDSZ és PSZ úgy látja, hogy a mindösszesen két óráig tartó figyelmeztető sztrájk miatti tanítási szünet kapcsán ez a veszély nem állna fenn, így az elmaradt tanórák utólagos pótlása sem indokolt.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma emellett ragaszkodik ahhoz, hogy a járványhelyzetre való tekintettel a munkabeszüntetés idején a a különböző osztályokba, csoportokba járó gyerekek ne keveredjenek. A szakszervezeteket igencsak meglepetéssel fogadta a kormány új keltű aggodalmát a diákok keveredését illetően, hiszen ahogyan azt levelükben is kifejtik, testnevelés órák, a nyelvórák, a kis óraszámú tantárgyak (mint például a rajz, technika) esetében rendszeresek a csoport- és osztály-összevonások, valamint a délutáni napközi esetében –kiváltképp a késő délutáni órákban – gyakori, hogy több
osztály vagy akár a teljes alsós évfolyam valamennyi osztálya részére egy
osztályteremben biztosítják a gyermekfelügyeletet.
Ráadásul a szakszervezetek többszöri kérése ellenére is hónapokig folytatódtak a Lázár Ervin program eseményei, amelynek keretében különböző településeken lakó, általános iskolások és hat-és nyolc osztályos tagozatokra járó”kisgimnazisták” számára szerveztek különböző programokat, amelyekre gyakran közös busszal vitték el a tanulókat, akik a színházi és cirkuszi előadásokon, filmvetítéseken is egymás mellett ültek.
A pedagógus-szakszervezetek a kormány azon elképzelését is kritikával illeti, melynek értelmében előre le kell adni a sztrájkban várhatóan résztvevők létszámát, majd pedig közvetlenül a sztrájk előtt és a sztrájk végeztével a sztrájkolók névsorát is fel kell tüntetni, beleértve azt is hogy ki mettől meddig sztrájkolt – a szakszervezetek emlékeztették a minisztériumot, hogy a hatályos törvények értelmében sztrájkhoz annak időtartama alatt is be és le is lehet csatlakozni.
A január 31-i akció mellett a pedagógusok március 16-ára határozatlan idejű munkabeszüntetést terveznek.
A szakszervezetek öt pontban foglalták össze követeléseiket, ezek közül kettő a fizetéseket érinti: azt kérik, hogy a pedagógus-bértábla alapja ismét a mindenkori minimálbér legyen az évek óta változatlan, még mindig 101 500 forintos vetítési alap helyett. Béremelést kérnek a többi iskolai dolgozónak is, például a pedagógiai és gyógypedagógiai asszisztenseknek is, és rendeznék az óraszámok kérdését is. Az alacsony bérek mellett a pedagógushiányt is egyre égetőbb problémának tartják, amely tovább súlyosbodott az oktatásban dolgozóknak kötelezővé tett oltással, ezért annak eltörlését is kérik.
Nemcsak itthon egyre tarthatatlanabb a közoktatás helyzete: néhány hete Franciaországban a tanárok egész napos munkabeszüntetéssel tiltakoztak a járványhelyzet jelentette pluszterhek és az aggodalmaikat semmibe vevő oktatási kormányzat ellen. A francia tanártársadalmat érintő, rég nem látott méretű sztrájkkal mi is részletesen foglalkoztunk.
Tegnap mi is megírtuk, hogy
a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) szolidaritási autós felvonulást szervez január 31-én, a pedagógusok figyelmeztető sztrájkjának napján.
A szakszervezeti szövetség közleményében azt írta, hogy az akció célja a pedagógusok melletti szolidaritás, de szeretnék támogatni a tagszervezeteik bértárgyalásait is. A MASZSZ a magasabb fizetésért, óraszám-csökkentésért és a kötelező oltásról szóló jogszabály visszavonásáért is kiáll.
Szolidaritását fejezte ki továbbá a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF), a Magyar Köztisztviselők és Közalkalmazottak Szakszervezete (MKKSZ) és a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ), valamint a Szülői Hang is.
(via Ne dolgozz ingyen!)
