Áder János köztársasági elnök már kitűzte a választások napjára, április 3-ára a kormánypárt által „gyermekvédelminek” nevezett népszavazást, de a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint jogilag még van lehetőség megállítani a népszavazást. Ugyanis az Alkotmánybíróság egyéni panaszra még megsemmisítheti a Kúria korábbi döntését, amely felülvizsgálat után jóváhagyta a kérdéseket. Ha ezt megteszi, azzal az Alkotmánybíróság eltörli a népszavazást. A TASZ egyéni panaszt indítványozott.
Orbán Viktor júliusban jelentette be, hogy országos „gyermekvédelmi” népszavazást kezdeményez a kormány, ennek öt kérdését a Nemzeti Választási Bizottság át is engedte. A népszavazás a kormány választásai kampányát a homofób törvénycsomagot erősítené meg, ami a kormány szerint az „LMBTQ-propagandát” igyekszik visszaszorítani, igazából a szexuális kisebbségeket tabusítja és összemossa a pedofíliával. A törvénycsomag nagy felháborodást váltott ki itthon és külföldön is.
A TASZ szerint a kormány tervezett népszavazása csupán „illúzió”, „megrendezett színjáték”, továbbá a „népszavazáshoz való alkotmányos jog megcsúfolása”. A kérdések nem teremtenek valódi döntéshelyzetet, mivel nem egyértelműek és a TASZ szerint
„Homályos kérdésre nem lehet világos választ adni.”
Így a népszavazás csupán arra jó, hogy a népképviselet látszatát tartsa fent, valójában „ugyanúgy a parlament dönt, mint máskor”, hisz tetszőlegesen értelmezheti a kormány a saját kérdéseit – már ha kormányon marad április 3-a után, de a választások napjára kiírt népszavazással épp ezt igyekszik biztosítani.
Korábban a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt már a Kúriához fordult a kérdések érvénytelenítéséért. A Kúria négy kérdést a panaszok ellenére jóváhagyott, csak az ötödik kérdés hitelesítését tagadta meg. Végül azonban az elkaszált ötödik kérdés is érvényesnek találtatott, ugyanis az Alkotmánybíróság felülbírálta a Kúria döntését, ám túl későn, a köztársasági elnök csak négy kérdésben írta ki a kormány népszavazását.
Mindenesetre az Alkotmánybíróság korábbi döntése nem sok reménnyel kecsegtet azzal kapcsolatban, hogy egyéni panaszra vajon most eltörlik-e a maradék négy kérdést.
Ha az Alkotmánybíróság nem is fogja, a szavazók útját állhatják a népszavazásnak (bizonyos értelemben). Abban az esetben, ha az Alkotmánybíróság a TASZ utolsó indítványára sem vonja vissza az alkotmányellenes népszavazást, a Társaság a Szabadságjogokért az érvénytelen szavazást javasolja.
„Mi is az érvénytelen szavazás formájában látjuk a kiközösítő kérdésekkel szembeni tiltakozás kifejezésének lehetőségét.”
A TASZ a javaslatával nincs egyedül, számos más civil szervezettel közösen buzdít az érvénytelen szavazásra. A civilszervezetek közös kiállásában Víg Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója, úgy fogalmaz:
„Érvénytelen kérdésekre érvénytelen választ kell adni. Minden érvénytelen szavazat segít abban, hogy a kormány kiközösítő népszavazása ne érje el az érvényességi küszöböt.”
Érvénytelen szavazatok leadására szólítja fel tehát az állampolgárokat Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a Prizma Transznemű Közösség, a Szimpozion Egyesület, a Szivárványcsaládokért Alapítvány és a Társaság A Szabadságjogokért.
Az április 3-ai népszavazáson a következő kérdésekben szavazhatnak (akár érvénytelenül is) a szavazóképes állampolgárok:
- „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek köznevelési intézményben a szülő hozzájárulása nélkül szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást tartsanak?”
- „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára nemi átalakító kezeléseket népszerűsítsenek?”
- „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek fejlődésüket befolyásoló szexuális médiatartalmakat korlátozás nélkül mutassanak be?”
- „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekeknek a nem megváltoztatását bemutató médiatartalmakat jelenítsenek meg?”
