Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Január 7-ig kényszerleállás van a Dunaferrnél az energiaválság miatt

További súlyos nehézségek elébe néz a már eddig is sokat szenvedett magyarországi acélipar, miután a nemzetközi piacon – így Magyarországon is – csillagászati magasságokba emelkedtek az energiaárak – derül ki a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) közleményéből.

A MVAE emiatt – sok más ország gyakorlatához hasonlóan – állami beavatkozást sürget, miután az ipari termelőkre nem vonatkozik a lakossági rezsicsökkentés. Maga a Dunai Vasmű pedig december 23. és január 7. között kényszerleálláson van a kohók kivételével.

A közlemény szerint a pandémia okozta leállás utáni iparági fellendülés nagyban segítette a magyarországi acélipart is, különösképp zászlóshajóját, a Dunaferr Dunai Vasműt. A piaci megrendelések fellendülésével ismét komoly igény mutatkozott az acélipari termékekre, amelyek számára a gazdaság gerincét jelentő magyarországi feldolgozóipar is keresletet jelentett.

Azonban a 2021-es energiaárrobbanás beárnyékolta a pozitív piaci folyamatokat – az acélgyártás ugyanis kiemelkedően energiaigényes iparág, és jelen tehcnológiai színvonal mellett elképzelhetetlen a fosszilis tüzelőanyagok használata nélkül. A Dunai Vasműben a vasérctől az acélig a feldolgozás teljes folyamatát elvégzik, ehhez pedig rengeteg energiára és energiahordozóra van szükség, amik jelentősen megdrágultak az elmúlt év során.

Hogyan lesz a vasércből feldolgozásra alkalmas acéltermék?

Mikor a Dunai Vasműbe megérkezik a vasérc, először vasat csinálnak belőle. Ehhez kokszra van szükség, ami egy nagyon magas fűtőértékű széntermék, amit feketeszénből állítanak elő, ezt egy, a Dunaferr résztulajdonában álló cég importálja javarészt a tengerentúlról (például Ausztráliából), valamint lengyel és cseh bányákból, miután Magyarországon megszűnt a feketeszén-bányászat.

A kohókat a kokszolás, vagyis a kokszkészítés folyamata során keletkező kamragázzal, illetve ha ez nem elegendő, földgázzal fűtik nagyon magas hőmérsékletre. Miután a vasércből vasat állítottak elő, szén és egyéb ötvözőanyagok hozzáadásával készítenek belőle acélt a kohókban, ugyancsak több ezer Celsius fokos hőmérsékleten.

Ennek eredményeként acélbugákat kapnak. Ahhoz azonban, hogy a feldolgozóipar használni tudja, először a meleg- majd a hideghengerműben hengerelik, amihez villamos áramra van szükség. Ezt a Vasmű erőművében, az ISD Power tulajdonában álló hőerőműben állítják elő, ami kohógázt, kamragázt, földgázt és fűtőolajat tud felhasználni vegyes tüzelésű kazánjaiban. Az erőmű Dunaújváros távhő- és részben villamos energiaigényét is kiszolgálja.

A termelés során használt energiahordozók brutális dráguláson mentek keresztül az elmúlt évben.

A rendkívüli helyzet miatt a kohók kivételével a teljes termelés leállt az acélműben, tehát nem működnek a hengerművek, illetve egyéb módon is spórolnak a gáz- és villanyfelhasználáson. A társaság irodáit is bezárták az elkövetkezendő hetekre, a dolgozók közül pedig csak a kohómunkások és a működéshez feltétlenül szükséges minimális személyzet dolgozik. A kohókat azért nem állíthatják le, mert amennyiben kihűlnek, úgy újraindításuk milliárdos tételt jelentene, ezt pedig anyagilag nem biztos, hogy kibírná a cég.

Noha az elmúlt hónapokban rendeződni látszik a dolgozók bérezése, a Dunaferr az elmúlt években elsősorban azzal került be a hírekbe, hogy bizonytalan volt, melyik – ukrán, avagy orosz kötődésű – gazdasági érdekcsoport vezeti a céget valójában, illetve a vezetőség nem volt hajlandó tárgyalni a szakszervezettel a kollektív szerződésről, de még a béreket is csúsztatva fizette ki. A helyzet rendezése érdekében végül az államnak is be kellett avatkoznia.

Arról egyelőre nem szólnak a hírek, hogy a leállásnak és az energiaválságnak milyen hatásai lesznek a dolgozók bérére.

A MVAE közleménye szerint „[f]ontos kiemelni, hogy az acélipar a magyar gazdaság és ipar egyik alapvető területe, amely közvetlenül legalább 6 ezer, közvetve pedig további 40-50 ezer ember számára biztosít munkát és megélhetést országszerte.”

Említik, hogy tisztában vannak azzal, hogy hosszabb távon az acélipar zöldítése, a karbonsemleges ipari folyamatok megteremtése a cél, ez azonban nem fog menni az iparág rövid távú túlélése nélkül.