Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Soha nem látott mértékben, több mint 6 ezerrel megugrott az SNI-s gyerekek száma egy év alatt

93,7 ezerről 100 ezerre emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekek száma Magyarországon egy év alatt – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss adataiból, melyeket a Népszava szemlézett. Bár az SNI-s gyerekek száma évről évre növekszik, ilyen mértékű növekedésre még nem volt példa, a fejlesztésükhöz szükséges szakemberek száma pedig már ezelőtt sem tudta lekövetni ezt a tendenciát.

A KSH adatai szerint a legnagyobb arányban a tanulási zavarral küzdők vannak az SNI-sek körében, számuk mostanra mintegy 40 ezerre emelkedett.

A friss adatokkal kapcsolatban a lapnak Gyarmathy Éva klinikai szakpszichológus, az Atipikus Fejlődés Módszertani Központ Alapítója arról beszélt: az emelkedést több dolog is előre vetítette, csoda lett volna, ha nem növekszik jelentősen a zavarokkal küzdő gyerekek aránya.

A szakember szerint a járvány okozta „oktatási káosznak” is szerepe van a számok megugrásában, de a kormány által 2019-ben módosított köznevelési törvény is érezteti hatását, melynek következtében megszűnt a rugalmas iskolakezdés intézménye, és minden gyereknek kötelező iskolába mennie, aki augusztus 31-ig betöltötte a hatodik életévét.

2020 januárjáig a szülők és az óvodák közösen döntöttek arról, hogy a gyerek hat éves korára megérett-e a beiskolázásra, és bár az új rendszer is ad lehetőséget a halasztásra, de erről dönteni már nem a gyereket igazán ismerő szülők és óvodapedagógusok, hanem az Oktatási Hivatal hivatott.

A törvénymódosítás óriási felháborodást váltott ki a szülők és szakemberek körében, sőt még az ombudsman is halasztást kért a kormánytól, amire válaszul az EMMI közölte: majd módosítják a törvényt, ha kiderül, hogy a gyakorlatban nem működik.

Amellett, hogy sokan éretlenül kerültek iskolába, az is rontott a helyzeten, hogy megérkezett a koronavírus és vele együtt az egyik napról a másikra bevezetett,  rengeteg hiányossággal megoldott távoktatás is, majd a második, harmadik, negyedik járványhullám oktatási káosza.

Akinek csak egy kis hajlama is volt a zavarok kialakulására, annál nagy eséllyel ez meg is történt, mert nem kapott még annyit sem, amennyit egy rossz iskolarendszerben a pedagógusok adni tudnának – fogalmazott a szakember.

Mint arról korábban beszámoltunk a Mércén is, a távoktatás során azt várták el a szülőktől, hogy szakemberként viselkedjenek. A Lépjünk, hogy Léphessenek Közhasznú Egyesület nem reprezentatív online kérdőíves felméréséből, melyet 770 érintett szülő töltött ki, kiderült, hogy sok fogyatékossággal élő és sajátos nevelési igényű diák semmilyen távoktatást nem kapott. Ez a gyerekek 8,2 százalékára volt jellemző, 15,1 százalékuk csak hetente egyszer számíthatott kapcsolatfelvételre a pedagógussal, és 59 százalékuk részesült minden nap valamilyen formájú oktatásban. Ez azonban többnyire azt jelentette, hogy megkapták online a tananyagot, amit aztán egyedül, vagy a szülő segítségével kellett megoldaniuk.

Mindehhez hozzákapcsolódott még a lelki teher, amin a gyerekek is keresztül mentek a járvány miatt. Mint arról több cikkben is beszámoltunk, a gyerekek mentális egészsége igencsak megsínylette a járványt, amivel a kormány nemigen foglalkozik – ezt már csak az iskolapszichológusok alacsony száma és a gyermekpszichiátriai ellátás hiányosságai is jól mutatják.

Címlapkép: MTI/Czeglédi Zsolt