Ahogy arról korábban már beszámoltunk, a mai napon tartottak volna közmeghallgatást Balatonaligán a Balaton-partra épülő gigaberuházás ügyében. A polgármester azonban egy nappal a meghallgatás előtt, lefújta az eseményt. A civilek így demonstrációval egybekötött sajtótájékoztatón mondták el véleményüket a Club Aliga ügyében. A Mérce a helyszínről közvetítette az eseményeket.
Balatonaligán 1947-ben lett leválasztva a településről Club Aliga területe, a civileknek csak a rendszerváltás után sikerült elérni, hogy a lakosok ismét használatba vegyék a területet, amikor a 47 hektárnyi területből 37-et megvásárolt a PRO-Mot Hungária Kft., 10 hektár pedig az állami vagyonkezelőhöz került. 2018-ban azonban Tiborcz István és Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Appeninn Nyrt. vállalat megvásárolta a magántulajdonban lévő 37 hektárnyi részt, a vagyonkezelőhöz tartó 10 hektáros területet pedig átvették. A civilek folyamatos tiltakozása ellenére 2020-ban megszületett az a rendelet, amely nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánította a Club Aligát, a döntés értelmében pedig jóval enyhébb és általánosabb beépítési szabályzás vonatkozik az ott végbemenő fejlesztésekre -meséli Fülöp Balázs, az Aligai Fürdőegyesület elnöke.
Szerinte a kormányrendelet a civilek 30 éves munkáját nullázta le. Ezt követően három alkalommal is írtak levelet a miniszterelnöki hivatalba, választ azonban nem kaptak. Az Aligai Fürdőegyesület panaszát úgyszintén visszadobta az Alkotmánybíróság, amely formai, tartalmi és eljárásrendi okokra hivatkozott a számos sérelem kapcsán benyújtott panaszok elutasításakor. Több mint százan nyyújtottak be panaszt az ombudsmanhoz az ügyben, de ott sem jártak sikerrel. Kozma Ákos alapvető jogok biztosa az Alkotmánybíróság döntésére hivatkozva utasította vissza a civilek kérelmét. Fülöp Balázs szerint a helyieknek már nem maradt más hátra csak a tiltakozás.
Az egyesület vezetői a befektetővel is megpróbáltak tárgyalni, ám az csak titoktartási nyilatkozat ellenében volt hajlandó szóba állni velük, így a civilek elutasították a kérést. Az elnök hangsúlyozta, a beruházásról a kormánnyal kellene tárgyalniuk, hiszen ő adta ki a projektet szabályozó rendeletet.
A polgármester az elmúlt két évben se falugyűlést, se közmeghallgatást sem tartott, de még a szomszédos művelődési házat sem volt hajlandó megnyitni a civileknek, akik az Aliga Bisztroban voltak kénytelenek összegyűlni.
Szalay Ildikó, a Stop Avalon Tata civil szervezet vezetője emlékeztetett, Tatán az Öreg-tó partjára egy olyan beruházást terveznek, amely semmilyen szempontból nem indokolt, illetve műemlékvédelmi és környezetvédelmi okokból sem megengedhető. A tervezett szálloda területén álló Eszterházy-kastély műemlékvédelem alatt áll, a tó pedig Natura 2000 környezetvédelmi terület. Éppen ezért a lakosság ellenezte a beruházást, így a civilek tavaly népszavazást kezdeményeztek az ügyben. Később azonban óriási riadalmat keltett a Nemzeti Választási Iroda állásfoglalása, melynek értelmében rövid időre úgy tűnt, a veszélyhelyzet miatt meg kell semmisíteni az aláírásokat. A helyiek felháborodásának köszönhetően végül sikerült tisztázni a helyzetet: az aláíróívek megmenekültek, és azóta is csak arra várnak, hogy végre leadják őket, és megkezdődhessen a népszavazás. Szalay elmondta, Tatán sincs társadalmi egyeztetés vagy tájékoztatás a környezetkárosító beruházásról, a lakosság véleményét a döntéshozók figyelmen kívül hagyják. Szerinte ezek a projektek országos szinten ugyanazt a sémát követik. Éppen ezért kihangsúlyozta, akkor is oda kell figyelni egymás ügyeire, ha az nem közvetlenül minket érint.
„Nem csak a Balaton, de Magyarország is mindannyiunké”
-tette hozzá.
A Fertő tavon is komoly gigaberuházások folynak, melyekről szintén nem ment végbe a lakossággal való egyeztetés. Közpénzből 100 szobás luxusszálloda és hatalmas fedett sportkomplexum épül műfüves focipályákkal, teniszpályákkal és egy 850 vitorláshajóra méretezett kikötővel. Mindezt az egyetlen határon átnyúló közös nemzeti parkunkban, ami minden létező természetvédelmi jogszabály által védett terület. Major Gyula, a Fertő Tó Barátai Egyesület elnöke a beruházás okozta környezeti károk átfogó vizsgálatának teljes hiányára is felhívta a figyelmet.
Badzsó Angéla az Összefogás a Balatonért egyesület társelnöke arra figyelmeztet, a balatoni ökoszisztéma jelenlegi beruházások mellett nem fenntartható. Ráadásul a lakosság véleményét figyelmen kívül hagyják, nem szólhatnak bele a fejlesztésekbe. Szerinte Aligán is ugyanez a folyamat zajlik. Hozzátette, ha beruházás elkészül, a lakosok nem jutnak majd hozzá az aligai partszakaszhoz. Kihangsúlyozta, nagy nyilvánosság előtt történő társadalmi egyeztetésre és szakemberek által készített környezetvédelmi hatástanulmányokra van szükség az ilyen jellegű projekteknél. Ám ehhez képest szerinte kiemelt beruházásokká nyilvánítják a környezetpusztító projekteket, hogy tovább gyorsítsák az építési engedélyek kiadását és ellehetetlenítsék a lakossági érdekegyeztetést.
Bodnár Zsuzsa a Göd-ért Egyesület elnöke a gödi Samsung gyár környezetkárosító hatásairól beszélt, amelyet szintén különleges gazdasági övezetté nyilvánítottak. Szerinte a kormány által megfogalmazott cél, hogy Magyarország akkumulátor-nagyhatalom legyen, valójában ellentétes az emberek érdekével. A gyár nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból problémás, szűkebb környezetében a gödiek életét is számos módon keseríti meg. Előfordult, hogy szivárgott a gyárból az elektrolit, és a zaj is elviselhetetlen a környéken, így a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület levélküldő kampányt is indított a gyár bezárásáért – bár a cég lobbi- és gazdasági erejének ismeretében ez sajnos aligha fog sikerrel járni.
„Miféle közérdek az, amely külföldi cégek profittermelése érdekében szembemegy a helyiek jogaival?”
A civil szervezetek képviselői aggodalmukat fejezték ki az általuk képviselt területeken zajló beruházások kapcsán. Az egyes esetekben a közös az, hogy mindenhol a helyi lakosság érdekét figyelmen kívül hagyva, az adott helyszínt kormányrendeletben kiemelt beruházási területté nyilvánítva valósulnak meg ezek a beruházások, ezzel kikerülve a helyi jogszabályokat, a gazdasági, természetvédelmi, társadalmi hatásvizsgálatokat. Az Aligai Fürdőegyesület közleményében arra hívja a fel a figyelmet, hogy a beruházások megakadályozása közös cél, ezért a civil szervezetek biztosították egymást a támogatásukról, és kiemelték a helyi lakosság, civil szervezetek, szakértők, önkormányzatok és a politikai döntéshozók összefogásának jelentőségét.
„A harcot nem fogjuk feladni, ügyünket benyújtjuk az Európai Unió strasbourgi bíróságához, hazai szinten pedig elmegyünk akár a polgári engedetlenségig is” -zárta a demonstrációt Bukovszki András, az AFE alelnöke. A demonstráció második felvonása volta korábban a budai várban bejelentett STOP Kiemelt Beruházások Akciócsoport országos turnéjának.
A Club Aligáról készült riportjainkban korábban már összefoglaltuk a civilek küzdelmét a balaton-parti gigaberuházással szemben. A nagy-tavak beépítéséről és környezetkárosításáról is folyamatosan beszámolunk.
