Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjújában a munkáltatók által elrendelhető kötelező oltásról, a minimálbéremelésről és a kormány rezsiharcáról is beszámolt. Az interjú alatt érdekes ellentmondás bontakozott ki – az oltás és a minimálbér kapcsán a miniszterelnök elmondta, hogy a kormánynak csak minimálisan szabad beavatkoznia a gazdaságba, így a bérek és az oltás is elsősorban a munkaadóknak és munkavállalóknak a magánügye, míg az interjú második felében a rezsiárak szabályozása kapcsán már a gazdaságba való beavatkozást, a „nemzeti kormány” multicégekkel való küzdelmét éltette.
A minap dőlt el, hogy 200 ezer forintra emelkedik a minimálbér, Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter pedig a legutóbbi kormányinfón bejelentette, hogy a munkáltatók tehetik kötelezővé az oltást a dolgozók számára.
Orbán Viktor a ma reggeli interjúban visszautasította, hogy a kormány a munkáltatókra terhelné a saját feladatát. „A kormány nem hárít” – jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte a kötelező oltás bevezetéséről azért kell a munkahelyeken megegyezni, mert a vírus „nem egyformán terjed az ország minden egyes pontján”. A szakszervezetek erről másként vélekednek. Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének országos választmányi tagja korábban így nyilatkozott erről:
„Úgy gondolom, hogy a kormány nem akart olyan népszerűtlen intézkedést hozni, hogy mindenki számára kötelezővé tegye az oltást, ezért ezt a felelősséget inkább rátolta a munkáltatókra. Ahhoz viszont, hogy a munkaadók észszerű és tudományosan megalapozott döntést hozhassanak, ismerni kellene az egyes munkakörökre, egyes területekre vonatkozó részletes járványügyi adatokat.”
A Magyar Szakszervezeti Szövetség pedig arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkáltató ezidáig hivatalosan nem volt jogosult fizetetlen szabadságra küldeni a munkavállalóit, most a kormány mégis megengedte, hogy a munkáltatók kényszerszabadsággal szankcionálják az oltatlanokat. Sőt, a szakszervezeti szövetség szerint a fizetés nélküli szabadság egyoldalú elrendelésével a munkaidőkeret kijátszására is több lehetőséget kaptak a munkáltatók.
A szakszervezetek tehát nem osztoznak Orbán Viktorral azon véleményében, hogy az oltás ügye csak a munkáltatókra és munkavállalókra tartozna, munkahelyi ügy lenne.
A miniszterelnök hasonlóan gondolkodik a bérekről is, még ha legutóbb a minimálbéremelés is mellett döntött a kormány, amelynek nettó mértéke az emeléssel együtt jövő évtől 133 ezer forint lesz. Orbán Viktor szerint nem a kormányon múlik a bérek mértéke, arról a munkaadóknak és munkavállalóknak kell megállapodni. Ha a kormányon múlnának a bérek, akkor akár „háromszor” is magasabbak lehetnének, de az elbocsátásokhoz vezetne, tette hozzá a miniszterelnök.
Ennek a logikának a mentén az elbocsátásokat elkerülendő a kormány egyik kezével vissza is adta azt a cégeknek, amit a másik kezével elvett. A kormány azzal kompenzálja a munkáltatókat a minimálbéremelésért, hogy csökkenti az adóterheit, köztük a szociális hozzájárulási adót, és 2022-ig meghosszabbítja a 2021-ben bevezetett iparűzési adókedvezményt. Utóbbi mellesleg az önkormányzatok számára fontos adóbevétel, ezért ezzel az intézkedésével a kormány még egyszer alávágott a már így is hányattatott sorsú önkormányzatoknak…
Örülhetünk annak, hogy a munkavállalók több pénzhez fognak jutni, habár a nettó minimálbér még így is csak a létminimumhoz szükséges összeg környékén fog mozogni, miközben az infláció is növekszik.
Orbán Viktor szavaiból viszont látszik, hogy ugyanazt az elvet vallja a bérpolitikában, mint a járványkezelésben: az államnak itt helye nincs, legfeljebb annyi, hogy a lehető legkedvezőbb feltételeket biztosítsa a tőkének. Így lesz legfontosabb közügyeinkből munkahelyi „magánügy”.
Ezen a ponton viszont a miniszterelnök hátraarcot mutatott mindannak, amit eddig elmondott az interjúban. Orbán Viktor nem támogatja a kormányzati beavatkozást a gazdaságba ha bérharcról van szó, legfeljebb csak kivételes esetekben… Ellenben ha rezsiharcra kerül sor, a „nemzeti kormány” büszke szabadságharcot hirdet a „multicégek” ellen, akiket szégyenteljes módon csak az „extraprofit” érdekel és akik növelnék a rezsiárakat, ha a kormány nem rögzítené azokat. Szerinte a klímaváltozásért nem a fogyasztókat, hanem a multicégeket kell büntetni és óva intett attól, hogy Brüsszel megadóztassa „a lakásokat és a gépjárműveket”… Érdekes vélemény ez egy olyan kormányfőtől, aki épp ezelőtt pár perccel fejtette ki, hogy a munkáltatókat, így az építőipart („lakásokat”) és autóipart („gépjárműveket”) nem szabad túlságosan megadóztatni, mert az azonnal elbocsátásokhoz vezetne.
