Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Először vallott arról egy elítélt, hogy milyen brutális módon kínozták a fogvatartottakat a CIA titkos külföldi börtöneiben

Először történt meg, hogy egy elítélt vallomást  tegyen arról, hogy az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) titkos külföldi börtöneiben éveken át milyen válogatott módszerekkel kínozzák a fogvatartottakat a titkosszolgálatok emberei.

A szeptember 11-i terrortámadást követően az úgynevezett terrorellenes háború (War on Terror) kereteiben az amerikai kormányzat a világ számos országában hozott lére „fekete helyszíneknek” (black site) is hívott börtönöket, ahol terrorizmussal kapcsolatba hozott egyéneket tartottak fogva hivatalos bírói felhatalmazás nélkül hosszú ideig.Ezek a börtönök 2009-ig működtek, amikor Barack Obama elnöki rendeletben határozott a bezáratásukról. A Open Society Justice Initiative 2012-ben publikált, A kínzás globalizációja névre hallgató jelentése szerint 54 ország-köztük olyan, az USA-val alapvetően ellenséges viszonyt ápoló államok, mint Szíria vagy Irán- járult hozzá, hogy a CIA titkos börtönöket hozzon létre a területükön.

A fogolytáborok számos egykori lakója-akik közül többeket sosem vádoltak meg bűncselekmény elkövetésével az amerikai hatóságok- beszélt már arról nyilvánosan, hogy milyen válogatott módon kínozták őket az amerikai titkosszolgálat emberei.

Ezzel szemben amerikai kormány rendre tagadta, hogy kínzásnak vetné alá a fogvatartottakat és azzal érveltek, hogy a kihallgatások során a CIA csupán csak „megerősített vallatási technikákat” (enhanced interrogation techniques) vesz igénybe. Azonban néhány nappal ezelőtt Majid Khan, a fogolytábor egyik egykori egy bírósági meghallatáson vallomást tett arról, hogy  milyen embertelen módon bánnak az elítéltekkel a CIA börtöneiben.

A 41 éves, Szaud-Arábiában született, de pakisztáni származású Khan 1998-ban családjával együtt érkezett az Egyesült Államokba és a Maryland-államban található Baltimore-ban telepedett le. Az Al-Kaidával édesanyja halála és egy 2002-es pakisztáni látogatása során került kapcsolatba.

Khan 2012-be elismerte, hogy futárként dolgozott az iszlamista terrorszervezetnek és 50 ezer dollárt kézbesített az al-Kaida indonéziai terroristáinak, akik 2003 augusztus 5-én egy 12 emberéletet követelő öngyilkos merényletet hajtottak végre a jakartai Marriot Hotelben. Emellett a szeptember 11-i terrortámadás egyik legfőbb kitervelőjével, Kálid Sejk Mohammedel összefogva Pakisztán egykori USA-barát elnökének, Pervez Mussarafnak a meggyilkolását tervezte. Majid Khant a pakisztáni hatóságok 2003 márciusában tartóztatták le Karacsiban, 2006-ban pedig átszállították a Kubában található guantánamói fogolytáborba.

Elmondása szerint 2003  és 2006 között a CIA ügynökei rendszeresen meztelenre vetkőztették és brutálisan megverték őt. Annak érdekében, hogy ne tudjon aludni,  a kezénél fogva egy gerendáról lógatták le, jéghideg vizet öntöttek rá. Vallatás közben a fejét víz alá nyomták, és alvásmegvonásaban részesítették, amelynek következtében hallucinációi is voltak.

Fogvatartása brutális körülményei ellen titlakozván Khan éhségsztrájkba kezdett, melyre válaszul a titkosszolgálatok ügynökei humuszból és tésztaszószból álló pürét nyomtak fel a végbelébe és kényszerített beöntést hajtottak rajta végre egy kerti slaggal. Miközben a CIA szerint ez csupán a „rektális táplálás” névre hallgató procedúra része volt, addig Khan szerint ez a bánásmód kimerítette a szexuális erőszak fogalmát.

Vallomásában Majid Khan kifejtette, megbánta terrorista múltját és együttműködést tanúsított a hatóságokkal és információkkal segítette őket az al-Kaida elleni küzdelemben, akik ennek ellenére embertelen módon bántak vele. 2012-ben egy  vádalkuban elismerte a bűnösségét, így normál esetben 25 és 40 év közötti börtönbüntetés várhatna rá, ám nemrég titkos megállapodást kötött az amerikai védelmi minisztérium tisztségviselőivel, amelynek értelmében az általa nyújtott információkért cserébe akár jövő februárban (de legkésőbb 2025-ben) szabadulhat (azonban nem maradhat az Egyesült Államokban). Az alku létezésének ténye nem ismert a Khan ítéletéről döntő, nagyrészt katonatisztekből álló esküdtszék tagjainak, akik a Guantánamói-öbölben található katonai támaszpont hadbíróságán ültek össze.

Az egykori terrorista által elmondottak fontos bizonyítéka az amerikai titkosszolgálatok által rendszeresen használt brutális vallatási módszerek-a vallomásnak azonban nem lesznek jogi következményei a CIA-ra nézve.

Az említett titkos vádalkuknak ugyanis az is része volt, hogy Khan nem idézhet be tanúkat a CIA titkos börtöneiből, annak ellenére, hogy egy tavalyi hadbírósági ítélet szerint erre egyébként lehetősége lenne. Így továbbra is kérdéses, hogy az amerikai titkosszolgálatoknak valaha felelősséget kell-e vállalniuk azokért embertelen vallatási módszerekért, amiket az elviekben a szabadság, a demokrácia és az emberi jogok védelmében vívott terrorellenes háborúban alkalmaznak.