Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az alaszkai sarkvidéktől Washington DC-ig nők ezrei mondtak nemet az abortusz-szigorításokra az USA-ban

Ez a cikk több mint 2 éves.

Újra ezrek tüntettek országszerte a nők jogaiért az Egyesült Államokban. Az USA előző elnöke, a nőkkel szembeni vállalhatatlan viselkedésével szívesen kérkedő Donald Trump hivatalba lépése után létrejövő Women’s March (Nők Menete) aktivistahálózat most azért hívta az utcára támogatóit, mert az elmúlt időszakban számos republikánusok által irányított államban hoztak az abortuszt megnehezítő, vagy szinte minden esetben betiltó rendelkezéseket.

Ezen intézkedések közül a legnagyobb felháborodást az a Texas-államban nemrég elfogadott törvény keltette, amely kimondja, hogy nem hajtható végre abortusz miután ultrahangos vizsgálat során érzékelhetővé válik  a magzat szívhangja, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a terhesség hatodik hetétől fogva nincs lehetőség a terhesség orvosi úton történő megszakítására.

A szövetségi Legfelsőbb Bíróság december elsején tárgyalja azt a Mississippi-ben elfogadott 2018-as törvényt, amely megtiltja az abortuszt a terhesség 15 hete után még akkor is, ha a fogantatás nemi erőszak vagy vérfertőzés útján történt. Amennyiben a kilenctagú (és Trump kinevezései óta stabilan konzervatív többségű) bírói testület alkotmányosnak ítéli meg a déli állam rendelkezését, az alapjaiban áshatja alá a nők terhességmegszakításhoz való jogát, melyet az 1973-as Roe v. Wade ítéletet garantál az Egyesült Államokban.

A nők reproduktív jogaival foglalkozó Guttmacher Intézet szerint a demokrata Joe Biden hivatala lépése óta eltelt kevesebb mint 10 hónapban az állami törvényhozások már több mint 90 abortusszal kapcsolatos korlátozást fogadtak el.

Ezek fényében érthető, hogy miért mostanra szervezett tiltakozást több mint 200 amerikai civil szervezet. A legnagyobb tüntetés az ország fővárosában, Washington DC-ben, tartották, a szervezők szerint több mint 5 ezer ember gyűlt össze a korábban már számos különböző megmozdulásnak helyszínéül szolgáló Freedom Plaza-n.

A főváros mellett olyan nagyvárosokban is tüntetéseket szerveztek, mint Philadelphia, New York City, Atlanta vagy éppen Austin, amely a már említett szigorú abortuszkorlátozásokat bevezető Texas fővárosa.

A szervezők szerint összesen 625 helyszínen szerveztek megmozdulást a nők jogaiért a tegnapi nap folyamán.

Az abortuszt korlátozó intézkedések elleni tiltakozások mind az ötven államot érintették, a nagyvárosokon kívül olyan térségekben is az utcára vonultak az emberek, mint az USA legészakibb városa, az északi sarkkörtől is északabbra fekvő alaszkai Utqiagvik.

A sorban ötödik Women’s March azonban összességében jóval kevesebb embert mozgatott meg, mint a 2017-es tüntetéshullám, amelynek részvevőit több millióra becsülik. Ez nem kis részben a koronavírus-járványnak tudható be, amely nemcsak sokakat eltántorít a tüntetéseken való részvételtől, de a politikai közbeszédet is uralja, amelyből így kiszorulni látszik a nők reprodukciós jogának kérdése.

Azonban a 2022-es félidős választásokra készülődvén a republikánusok minden eddiginél jobban a csúcsra járatják az abortusz-ellenes üzeneteket, amelyeket ugyan a felmérések szerint a lakosság többsége elutasít, de az „életpárti” politikusok mindig számíthatnak az abortuszt ellenzők lelkes, jól finanszírozott, a választásokon jelentős tömegek mozgósítására képes szervezete támogatására. Így egyre inkább úgy tűnik, hogy a jövő évi kongresszusi választásokon nem csak az egyelőre csak felemás eredményeket felmutatni képes Biden-kormányzat eredményeiről, hanem a nők alapvető jogainak jövőjéről is elmondhatják a véleményeket az amerikai választók.