Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Van miért aggódnia az amerikai nőknek: lavinát indíthat el a Legfelsőbb Bíróság texasi abortusztörvényről hozott döntése

Az Amerikai Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága csütörtökön úgy döntött, nem helyezi hatályon kívül  Texas állam legújabb terhességmegszakítással kapcsolatos törvényét. A Texas Senate Bill 8 nevű törvény kimondja, hogy nem hajtható végre abortusz miután ultrahangos vizsgálat során érzékelhetővé válik  a magzat szívhangja, amely a gyakorlatban azt jelenti, hogy a terhesség hatodik hetétől fogva nincs lehetőség a terhesség orvosi úton történő megszakítására. Ahogyan arra több szakember is felhívta a figyelmet, ez a kikötés nehezen magyarázható tudományos indokokkal, hiszen a magzatnak (amelyet a nyolcadik hétig még embriónak is szokás nevezni) csupán a terhesség tizedik hete körül fejlődik ki teljesen a szíve.

A texasi törvényt Joe Biden demokrata elnök is élesen bírálta és azt ígérte, mindent megtesz annak felülbírálása érdekében.


A  texasi törvény szerint a hatodik hét után azok a legszigorúbb amerikai abortusztörvényeknél is létező kivételek sem érvényesek, amelyek szexuális erőszak vagy vérfertőzés esetén bekövetkező fogantatás esetében lehetőséget biztosítanak a terhességmegszakításra. Az egyetlen kivételt azt jelenti, ha az anya számára a terhesség súlyos, maradandó egészségkárosodással járna, ám a törvény megfogalmazása számos olyan esetet kizár, amikor a nők számára egészségügyi kockázattal járhat a terhesség.

Az abortuszhoz való jog az USA-ban elviekben a Legfelsőbb Bíróság történelmi mérföldkőnek számító, Roe versus. Wade néve ismert 1973 döntése óta csak részben korlátozható, ezért a texasi törvényhozók egy olyan módszerhez folyamodtak, amely szinte lehetetlenné teszi a törvény megtámadását a bíróságokon.

A Senate Bill 8 alapvetően arra az alkotmányos kitételre támaszkodik, hogy egy tagállam közvetlenül nem perlehető be azért, mert a szövetségi alkotmánnyal ellentétes döntést hoz, alperessé csak a törvényt végrehajtó kormányzati szervek és tisztviselők válhatnak. Ennek értelmében a texasi törvény úgy rendelkezik, hogy kormányzati hivatalokon és tisztségviselőkön kívül bárki pert indíthat azok ellen, akik a hatodik hét után „abortuszhoz segítenek” valakit, legyen szó a műtétet elvégző orvosról, tanácsadóról, de még a pácienseket az abortuszklinikához fuvarozó taxisofőrökről is.

Ezért a törvény alkotmányossága tulajdonképpen nem megtámadható a bíróságokon, ráadásul egy sikeres per esetén az abortusz végrehajtásába résztvevőknek akár tízezer dollárt is fizetniük kell az eljárást indító magánszemélynek.

Ez a komplikált és szokatlan metódus az, ami miatt a Legfelsőbb Bíróság nem hozott döntést a törvény alkotmányosságáról.

Ez pedig már most arra motivál más, republikánusok dominálta szövetségi államokat, hogy a texasihoz hasonló törvényekkel korlátozzák a nők abortuszhoz való jogát.

A texasi törvény által használt eljárást Florida kormányzója, a Republikánus Párt Donald Trumpnál is szélsőségesebb irányvonalát képviselő Ron DeSantis  „érdekesnek” tartja és mindenképpen utána fog járni, hogy az ő államában is lehetséges lenne-e az abortusz ily módon történő korlátozása. A floridai állami szenátus republikánus elnöke, Wilton Simson is úgy nyilatkozott, hogy az állami republikánusok mindenképpen meg fogják fontolni, hogy hasonló törvényt vezessenek be.

Az egykori demokrata elnök, Bill Clinton államában, Arkansas-ban is hasonló lépésekre szánhatják el magukat az állami törvényhozásban közel nyolcvan százalékos többséggel rendelkező republikánusok. Az abortuszt az ultrahangos szívhang észlelése esetén megtiltó első amerikai törvénytervezetet jegyző Jason Rapert már kezdeményezte is, hogy a déli állam törvényhozása a texasi törvényt lemásoló szabályozást dolgozzon ki.

Az egyes hírek szerint a 2024-es elnökjelöltséget fontolgató dél-dakotai republikánus kormányzó, Kristi Noem a Twitterén jelentette be, hogy utasította a hivatalát a texasi törvény tüzetesebb vizsgálatára, annak érdekében, hogy kiderüljön, Dél-Dakotában is lehetséges-e hasonló módon megváltoztatni a már amúgy is szigorú abortusztörvényeket. Emellett Dél-Karolinai egyes republikánus politikusai is támogatóan nyilatkoztak a texasi törvényről, az abban foglaltak megfontolandónak ítélve.

A nők önrendelkezését súlyosan korlátozó abortusztörvényekkel szembeni fellépésre igencsak korlátozottak a lehetőségei ilyen szabályozásokat alapvetően ellenző Demokrata Pártnak.

A demokratáknak ugyanis hiába van szűk többsége a Kongresszusban és hiába adja a párt az USA 51 tagállamából 23-nak a kormányzóját-a Republikánus Párt 30 állam törvényhozásában is többségben van, így nemcsak az abortusz hozzáférhetőbbé tétele tűnik lehetetlen vállalkozásnak sok helyen, de a korlátozó intézkedések megakadályozása is. Ráadásul a Trump-érában a jobboldal a Legfelsőbb Bíróság mellett az állami bíróságokat is kitömte a saját jelöltjeivel, így bírósági úton is nehézzé vált az abortuszt korlátozó törvények elleni küzdelem.

Fontos hozzátenni, hogy miközben az abortusz kérdése jelentősen megosztja az amerikai társadalmat, a legtöbb felmérés szerint országosan már a kilencvenes évek óta többségben vannak azok, akik szerint a terhességmegszakításnak legális kell hogy maradjon az USA-ban.

Azonban az abortuszt ellenző, magukat „életpártinak” nevező politikusok mögött ott állnak azok a lelkes és a kampánytámogatásokat bőkezűen osztogató csoportok, akik könnyűszerrel tudják mozgósítani a támogatóikat a választások alkalmával, aminek következtében az elmúlt években jószerével már jelölt sem válhatott egy olyan republikánus politikusból, aki nem utasítja el kategorikusan a nők abortuszhoz való jogát.