Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A NER jobban betett a nyomtatott sajtónak, mint az internet és a pandémia

Nemcsak az internetes csatlakozással ellátott háztartások és az online lapok számának és népszerűségének a növekedése, de sokkal inkább a NER elmúlt 11 éves működése és sajtópolitikája okozza a nyomtatott napilapok hanyatlását az elmúlt években – derül ki a G7 elemzéséből.

A lap szerint a napilapok piaca 2015. és 2020. között lefeleződött, vagyis a példányszám 200 millióval csökkent.

A G7 elemzése szerint míg a NER első felében is tapasztalható volt – már a Fidesz második hatalomra jutása előtt is jellemző – visszaesés, ennek üteme megduplázódott 2016. után, mikor a kormány igazán durván elkezdett belenyúlni a sajtópiacba. Ez a Népszabadság, a Simicska-féle Metropol bezárásának és a megyei lapok kormányzati irányba állításának időszaka.

2020-ban bárminemű időszaki kiadványból 459 millió példányt nyomtattak ki, míg 2015-ben 696, 2010-ben pedig 923 milliót. A KSH kimutatása szerint 2006-ban nyomtatták ki a legtöbb lapot, 1 329 milliót, ha pedig csak a napilapokat nézzük, a csúcsév 2005. volt 661 millió példánnyal, és a 2010-es 518 és a 2015-ös 401 millió után jutunk el 2020-ra az eddigi mélypontot jelentő 198 millió példányig.

A tavalyi rekordalacsony példányszámot csak részben lehet tehát a pandémiával, és a miatta visszaeső reklámbevételekkel és az újságárusok otthonmaradás miatt elmaradó forgalmával magyarázni, a tendencia évek óta tart, az utóbbi időszakban pedig egyre gyorsult. Ez pedig a G7 szerint szoros összefüggésben van a kormány sajtópiacon kifejtett munkásságával, mint írják, a visszaesés „biztosan nem független attól, hogy a kormányzatnak a magyar sajtó szisztematikus bedarálása érdekében tett lépései is itt okozták talán a legnagyobb pusztítást.”

2016-ban a napi ötvenezres Népszabadságjogsértő, és a kormánypártok prominensei által büszkén emlegetett – és az akkor Simicskához tartozó, háromszázezres Metropol megszüntetésével 80 plusz 15-16 millió lap tűnt el egyszersmind, míg a Magyar Nemzet 2018-as bezárásával évi nyolcmillió újsággal lett kevesebb, noha később tovább vitte nevét a kormánypárti szócsőként funkcionáló Magyar Idők.

A vidéki lapok példányszáma a 2016-17-es kormánypárti felvásárlás és a 2018-as, az egyébként jogszerűtlenül létrehozott, majd az Alkotmánybíróság által is elismerten nemzetstratégiaivá minősített Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány, a KESMA alá sorolás után esett vissza. Míg korábban 450 ezer példányban fogytak összesen (az a 18 ami nyilvánosságra hozza példányszámait), tavaly második félévben 275 ezer példányt adtak el belőlük naponta, ami éves szinten 45 milliós csökkenés, a KSH kinyomtatott lapokra vonatkozó adatai szerint pedig 48 milliós a visszaesés. Itt megfigyelhető az a trend is, hogy a NER-esítéssel járó tartalomváltozás miatt az olvasók jelentős része pártolt el az érintett lapoktól.

Vagyis a lap szerint az elmúlt öt év 200 milliós példányszámcsökkenéséből 125-150 millió a kormányzati lapbezárásoknak köszönhető, míg 50-75 a piac szűkülése és a járvány hatása. Magyarán a Fidesz kétszer annyival csökkentette a napilapok összesített példányszámát, mint a piaci trendek és a járvány.

via G7