Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Baloldali győzelem a norvég parlamenti választásokon

A hétfőn tartott parlamenti választásokkal véget ért a nyolc évnyi jobboldali uralom a skandináv országban. A leköszönő konzervatív miniszterelnök, Erna Solberg az eredmények után elmondta, kormánya munkája véget ért, majd gratulált munkáspárti ellenfelének, Jonas Gahr Støre-nak, akinek pártja a szavazatok többségével új kormányt alakíthat koalíciós partnereivel. A baloldali pártok együttműködését komoly szakpolitikai tárgyalások előzhetik meg.

„Megcsináltuk!” üzente Støre az őt ünneplő tömegnek. Az exit pollok alapján a szociáldemokrata Munkáspárt összesen 48 mandátumot szerzett a 169 fős norvég parlamentben, egy hárompárti baloldali koalíció pedig 89 mandátumos többséggel alakíthat kormányt. Solberg Konzervatív Pártja, a Høyre 36 helyre számíthat, ami 9-cel kevesebb mint az előző ciklusban.

Støre szövetséges pártja, az agrárius Centrum Párt 28 mandátummal a harmadik legerősebb frakcióként zárta a választásokat, a szélsőjobbos, bevándorlásellenes Haladás Párt támogatottsága némileg csökkent, így 21 hellyel végzett. A másik két, baloldali formációnak is sikerült javítani a támogatottságán. A Szocialista Balpárt 13 helyet, míg a  Vörös Párt 8 mandátumot kapott a választásokon. A  zöld MDG pártnak 3 helyre  lehet esélye a parlamentben.

Így tehát a Vörös Párt, a Centrum, a Szocialista Balpárt, a zöld MDG és a Munkáspárt  összesen 101 helyet szerezhetett, ami komoly baloldali kormánykoalíciót jelenthet, ám a pártok közötti szövetségek közel sem állnak olyan stabil lábakon.

A győzelem után ugyanis komoly tárgyalások kezdődhetnek a norvég kormány jövőjéről, hiszen Støre két potenciális koalíciós partnere, a Centrum Párt és a Szocialista Balpárt olyan kulcskérdésekben, mint a Vörös Párttal való szövetség, vagy a norvég olajipar jövője, megosztott álláspontot képvisel.

Ahogy arról korábban írtunk, a Munkáspárt támogatja az ország olajiparát, úgy vélik  az olajkitermelés szerepe óriási a munkaerőpiacon és a bőkezű jóléti állam finanszírozásában. A szocialisták azonban kritikusabban állnak kérdéshez, viszont a többi baloldali párthoz képest fokozatosabban kívánják leépíteni az olajra támaszkodó gazdaságot. A Munkáspárt kijelentette, hogy nem fog koalícióra lépni az olajipar azonnali leépítését követelő pártokkal, ám a felmérések alapján elképzelhető, hogy a radikális környezetvédelmi politikát támogató pártok is kormányzati pozícióhoz juthatnak.

Norvégia jelenleg a világ egyik legnagyobb olajexportőre: az itt megtermelt és máshol elégetett gáz és olaj mennyisége meghaladja az országon belül felhasznált fosszilis tüzelőanyagok tízszeresét. A Greenpeace és a Fiatal Föld Barátai nevű szervezet korábban már beperelte a norvég kormányt az újabb olajkitermelési engedélyek miatt, de a pert tavaly decemberben végül elvesztették .

A Centrum párt számára az egyik legfontosabb kérdés Norvégia és az Európai Unió viszonya, amely szintén konfliktusokat szülhet a koalícióban. A norvég centristák élesen elleneznék az ország EU-tagságát, protekcionista gazdaságpolitikát hirdetnek. Norvégia nem tagja az Európai Uniónak, az Európai Gazdasági Területhez külön szerződésen keresztül férnek hozzá. A centristák azonban attól tartanak, hogy egy még szorosabb szövetség már kvázi EU-taggá tenné az országot, amit ők elutasítanak, miközben a konzervatívok és a balközép kifejezetten EU-párti.

(Guardian, Mérce)