Újabb négymilliárd forinttal támogatja a kormány a Samsung SDI gödi akkumulátorgyárának bővítését, valamint a gödi különleges gazdasági övezetben működő többi gyár működését és fejlesztését, jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági- és külügyminiszter keddi, repülőtéri élő videós bejelentkezésében. A felvételt az alább lehet megnézni.

A kormány ezúttal az elektromos infrastruktúra fejlesztését finanszírozza, így az óriásgyár és az ipari park energiaellátása biztosabb lehet.

A gödi Samsung gyár különösen sokba kerül a magyar államnak: tavaly áprilisig már 42 milliárd forintot kapott a cég a központi költségvetésből, Mészáros Lőrinc cége pedig 10 milliárdért fejleszt vízközműveket. Azt, hogy az elektromos infrastruktúra fejlesztését melyik cégre bízzák, egyelőre nem derült ki.

A kormánynak olyannyira fontos a beruházás, hogy Gödön mutatták be a különleges gazdasági övezetek pilot-projektjét. Ennek keretében az érintett övezet kikerül az adott település, esetünkben Göd fennhatósága alól, és az iparűzési adót sem a város kasszájába fizeti be – noha egy részét visszautalja a településnek a kedvezményezett megyei önkormányzat.

A kormány további 108 millió euróval kívánja támogatni a cég gyárbővítését, ami miatt az Európai Unió is vizsgálódik. A Napi szerint az Európai Bizottság mindenekelőtt azért indította meg a vizsgálatot, hogy megállapítsa, ösztönző hatást fejt-e ki az állami támogatási intézkedés, azaz hogy szükséges-e a támogatás ahhoz, hogy a beruházás Magyarországon valósuljon meg. A környező infrastruktúra fejlesztése azonban nem direkt támogatás.

A miniszter kifejtette, hogy a magyar gazdaság zászlóshajója az autóipar, és a napjainkban zajló technológiai váltással, a villamos autók rohamos terjedésével az akkumulátoripar különösen fontos tényezőt jelent. Hogy ezt a kormány komolyan gondolja, már a fent említett támogatásokból is látszik.

Ugyanakkor némiképp árnyalja a képet, hogy a multinacionális cégeknek nyújtott támogatásokból elsősorban a cégek profitálnak, a kirívóan alacsony, elvileg kilenc százalékos, gyakorlatban 3-4 százalék körüli társasági adó mellett vajmi keveset csorgatnak vissza a közösbe. Ráadásul a kormány politikájának, a munkajogi szabályozásoknak hála az ipari munkaerő ára is igen alacsony Magyarországon, így a társadalom gyakorlatilag nem profitál ezen fejlesztésekből.

A nagy cégek támogatására elköltött összegekből a kormány vélhetően meg tudna valósítani olyan programokat is, melyek a társadalom érdekét jobban szolgálva hoznak létre munkahelyeket, például szövetkezeti alapon, fenntartható iparágakban, ahelyett, hogy a kizárólag a tulajdonosok érdekeit szolgáló multikat támogatná. A magyar kormány gazdaság- és társadalompolitikájának ismeretében ennek lehetősége a politikai fikció kategóriájába esik.

A gödi Samsung ráadásul helyiek és az ellenzék szerint nem tartja be a rá vonatkozó törvényeket sem, így Dorosz Dávid a törvények betartása mellett a helyiek kompenzálására tett határozati javaslatot. A A javaslatcsomag a helyiek életminőségének javítását, a gyár okozta környezeti károk és az oda érkező dolgozók okozta lakhatási nyomás enyhítését és a terület különleges gazdasági övezetté nyilvánítás okozta gazdasági károk kompenzálását célozza meg.

A gyár nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból problémás, szűkebb környezetében a gödiek életét is számos módon keseríti meg. Előfordult, hogy szivárgott a gyárból az elektrolit, és a zaj is elviselhetetlen a környéken, így a Göd-ÉRT Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület levélküldő kampányt is indított a gyár bezárásáért – bár a cég lobbi- és gazdasági erejének ismeretében ez sajnos aligha fog sikerrel járni.

Turbinazajban megtartott sajtótájékoztatóján Szijjártó miniszter beszélt arról is, hogy az Eximbank mikro- kis- és középvállalkozásoknak nyújtott hitelkeretét 150-ről 300 milliárd forintra emelik, hogy növeljék a szektor versenyképességét, valamint bejelentette, hogy Pátyot összekötik az M1-es autópályával, hogy javítsák a település és az ipari park közlekedését. Azt is megtudhattuk, hogy felgyorsítják a Közlekedési Múzeum új épületének építését, így a tárlat egyes részei már 2023-ban megnyithatnak.

Gyors bejelentkezése után a miniszter felszállt egy szürke katonai luxusrepülőre, és elment Lengyelországba meglátogatni kollégáját, hogy régiós kérdésekről egyeztessenek.