Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Fidesz leszavazta a rabszolgatörvény módosítását, pedig a bíróság már kimondta az alkotmányellenességét

Hétfőn az Országgyűlés vállalkozásfejlesztési bizottsága elutasította az ellenzék által benyújott törvénymódosító javaslatnak a tárgysorozatba vételét, amellyel a rabszolgatörvényként elhíresült 2018-as szabályozáson változtattak volna több ponton is – számolt be róla a Népszava. A bizottság kormánypárti többsége ezt azzal indokolta, hogy egy salátatörvényben rendezik a kérdést.

Az Alkotmánybíróság április végén döntött arról, hogy a rabszolgatörvény több ponton is alkotmányellenes, és ezért az Országgyűlésnek haladéktalanul módosítania kell rajta.

Az ítélet értelmében senkit se lehet azért elbocsátani, mert nem vállalja az „önkéntes” túlmunkát (bár ezt a testület szerint a rabszolgatörvény se teszi lehetővé, éppen ezért nem rendelkezett a törvény vagy egyes pontjainak a megsemmisítéséről), illetve hiába a hároméves munkaidőkeret, a korábbi, maximum egyéves idő alatt kell a pihenőidő átlagának kijönnie, és a rendkívüli munkavégzéssel egy év után el kell számolni. Az AB úgy is döntött, hogy ha a kollektív szerződést 36 hónap alatt felmondja a munkáltató, attól még ugyanúgy érvényesülnie kell azoknak a többletgaranciáknak, amelyeket a szakszervezet kialkudott a 36 hónap elfogadásáért cserébe.

Az Alkotmánybíróság szerint a Munka törvénykönyvének 2018 végi módosítása során, amely 400 órányi „önként vállalt” túlmunka elrendelését és a három éves munkaidőkeretet lehetővé tette, az Országgyűlés „nem alkotott olyan szabályokat, amelyek garantálnák, hogy a kollektív szerződésben rögzített, a munkavállalókat az akár harminchat hónapos időtartamra is megállapítható munkaidőkeret alkalmazásával összefüggésben megillető, a törvényi előírásokhoz képest többlettartalmat jelentő garanciális jelentőségű előírások vagy többletkedvezmények a kollektív megállapodás munkáltató általi felmondása esetén a felmondást követően is teljes körűen érvényesüljenek.” Vagyis ha például a helyi szakszervezet többletjuttatásokat ért el a hosszabb munkaidőkeretért cserébe, akkor azok akkor is járnak, ha a cég felmondja a kollektív szerződést, írja a Népszava.

Az Alkotmánybíróság döntése nyomán a Párbeszéd, a DK, az MSZP, az LMP, a Jobbik és a Momentum közös törvénymódosító javaslatot nyújtott be, amelyben három változtatást javasoltak:

az önkéntes túlmunka elutasítása miatti elbocsátás megtiltásának és a hosszabb munkaidőkeret esetén is egy éven belüli pihenőidő- és túlóra-elszámolási kötelezettségnek a törvénybe iktatását, valamint hogy a szakszervezet által kivívott többletjogok a kollektív szerződés felmondása esetén is legalább a munkaidőkeret végéig járjanak.

A módosító javaslatot bemutató sajtótájékoztatón Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettes arról beszélt, hogy a rabszolgatörvény csak egy tégla abból a falból, amely akadályozza azt, hogy a magyar munkavállalóknak ugyanolyan jogaik legyenek, mint bármely európai ország munkavállalóinak. Azért nyújtották be a törvényjavaslatot, mert nem hagyják, hogy a Fidesz „elsunnyogja” az Alkotmánybíróság döntését.

A Népszava megkeresésére Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP képviselője elmondta, hogy a bizottság kormánypárti többsége egy múlt kedden benyújtott salátatörvényre hivatkozva dobta vissza hétfőn az ellenzéki javaslatot, mondván, abban eleget tesznek az AB határozatának. A Semjén Zsolt által benyújtott javaslat azonban csak annyiban módosítaná a Munka törvénykönyvét, hogy „a kollektív szerződés megszűnése a már elrendelt munkaidőkeret alapján történő foglalkoztatást a kollektív szerződés megszűnését követő legfeljebb három hónapig nem érinti.”

A két legfontosabb AB-döntéssel, a pihenőidő és a túlórák elszámolásával, illetve a túlmunkát nem vállalók elbocsátási tilalmával nem foglalkozik a kormánypárti javaslat.

A dolgozói jogokat megnyomorító rabszolgatörvényről 2018 telén a Mércén részletesen beszámoltunk: elfogadása után rég látott mértékű, országos tiltakozási hullám kezdődött, megmutatva, hogy a társadalom körében rettentő népszerűtlen szabályozásról van szó. Nem csak széles társadalmi tömegek mozdultak együtt, de a pártok is ezen ügy mentén tudtak korábban nem látott együttműködésre lépni, miután az országgyűlésben is együtt igyekeztek megakadályozni elfogadását. Az ellenzéki pártok 2018-ban fordultak az ügyben az Alkotmánybírósághoz.