Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ángyán József szerint 30 ezer helyett 3758-an juthattak földhöz a 2015-16-os földárveréseken

A 2012-ben lemondott, az Orbán-kormányban csalódott egykori agrárügyi államtitkár, Ángyán József elemezte a 2015-16-os földárverésekkel kapcsolatos dokumentumokat és arra jutott, hogy a hivatalos állításokkal szemben 30 ezer  gazda helyett csak 3758 gazda juthatott földhöz a Földet a gazdáknak programban – írja a HVG.

A volt államtitkár eddig az árverések 96%-át elemezte és bár mostanra lekerültek az árverési dokumentumok a földügyi központ honlapjáról, Ángyán József a Greenpeace csapatával egyetemben lementette és végig fogja elemezni azokat.

Az összes adat feldolgozásához még két megye adatainak feldolgozására van szükség, de az már a meglévő adatokból is látszik, hogy zömmel a tehetősebb gazdák és a nagy agrárcégek tudták gyarapítani földvagyonukat a 2015-16-os földárveréseken.

2010 után növekedett a birtokkoncentráció és 120 ezerrel kevesebb agrárgazdaság működik, mint korábban. A földet a gazdáknak juttató programban nyertes 3758 gazda összesen 9 ezer birtoktesthez jutott, ami jelentősen eltér az agrárminiszter hivatalos kommunikációjától, amely szerint 30 ezren jutottak 2-2 földrészlethez.

Ángyán József legutóbb a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatokat elemezte, ahol ugyanezeket a tendenciákat azonosította be. A megyében a licitre bocsátott terület mintegy fele csupán 18 gazdához került, a másik felén 114 gazdálkodó osztozott. A nyertes gazdák zöme itt is kormányközeli agrárcég volt, de baloldali politikai elithez húzó nyertesre is volt példa – az egyik ilyen földvásárló Bódi László volt, aki csak Szabolcs megyében 603 hektárnyi földre tett szert. A területek fele kikiáltási áron, licit nélkül kelt el. Ángyán véleménye szerint ők azért kerülhettek a nyertesek közé, hogy rájuk hivatkozva lehessen azt állítani, hogy nem csak kormánypártiak nyertek földet az árveréseken.

A teljes munka 2022 tavaszára készülhet el. Egyébként az EU-s agrártámogatások többsége is a nagybirtokokhoz kerül, elsősorban a Mészáros Lőrinchez és Csányi Sándorhoz közelálló cégekhez.

Mindeközben Lázár János Mezőhegyesen kiterjesztette a kormány alapítványi modelljét az agráriumra és egy alapítványba terelte az ezidáig kisgazdaságokat képviselő MAGOSZ-t és Csányi Sándor nagybirtokát. A Ménesbirtok alapítványának elnöke Lázár János lesz, a kuratóriumban pedig ott lesz Csányi Attila, a bankvezér fia. Ezt Lázár János a mezőhegyesi állami tangazdaság fenntartásában működő iskola szerda reggeli tanévnyitóján jelentette be, ahol azt a véleményét is elmondta, hogy szerinte szövetségre kell lépnie a nagybirtokoknak egymással is és a kisgazdaságokkal is. A Lázár Jánoshoz köthető Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. 2019-ben 1 millió 600 ezer eurót, azaz 562 millió forint támogatást kapott az EU-tól.

Lázár János mezőhegyesi bejelentése is jól példázza, hogy az Ángyán által kimutatott birtokkoncentráció nem állt le a 2015-16-os földprivatizációval, hanem jelenleg is zajlik. A 2010 óta növekvő birtokkoncentráció ügye pedig arra is rávilágít, hogy a Fidesz nem megtörte a rendszerváltás kora óta tartó, kisgazdálkodók érdekeivel ellentétes és a szövetkezetiséget ellehetetlenítő földpolitikát, hanem folytatta. S eközben egyre nagyobb számban alkalmaznak közmunkásokat a földbirtokokon, emberhez nem méltó körülmények között, még alacsonyabb fizetésért, mintha ugyanazon munkát napszámosként vállalták volna el.

Címlapkép: MTI/Mohai Balázs