Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Feketemunkások vállán lábal ki a válságból az építőipar

Minden negyedik építőipari szereplőnél talált valamilyen szabálytalanságot a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az idei ellenőrzései során, jelentette be Izer Norbert államtitkár az MTI közleménye szerint. A 2 000 ellenőrzött vállalkozásból 550 esetben szembesültek szabálytalanságokkal az ellenőrök.

Jellemzően az építőipari munkások szabálytalan, bejelentés nélküli vagy késve bejelentett foglalkoztatását rótták fel a munkáltatóknak, sok esetben ráadásul a dolgozó nem is tudta, hogy szabálytalanul foglalkoztatják.

A Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára elmondta,

„az építkezéseken más ágazatokkal összehasonlítva a feketén foglalkoztatottak aránya igen magas, ezt igazolja az építőipari ellenőrzések idei mérlege is, amely szerint csaknem 160 munkavállalót jelentettek be késedelmesen, 850 alkalmazottat pedig illegálisan, bejelentés és így mindenféle biztosítás nélkül dolgoztattak.”

Izer azt is kifejtette, hogy az államkasszába irányuló adóbevételek mellett a munkások biztonsága szempontjából is fontos, hogy be legyenek jelentve. Az államtitkár szerint

„A Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottság lehet az a grémium, amely a feketefoglalkoztatással szembeni szigorú fellépéssel képes a munkavállalók védelmére”.

Emellett beszélt arról is, hogy a gazdaság fehérítéséből származó plusz adóbevételek további adócsökkentések fedezetét nyújthatják. A bizottságot ez év februárjában alapították, és kiemelten foglalkozik az elektronikus fizetés terjesztésével, valamint a gépjármű-javítás és az építőipar területén virágzó feketegazdaság elleni küzdelemmel.

Noha az építőipar az elmúlt évben komoly fellendülésen ment keresztül, a korábban is általános feketefoglalkoztatás és a munkavédelmi előírások tessék-lássék betartása továbbra is komoly problémát jelent.

A feketén foglalkoztatott munkásokat nem védik a munkajogi szabályozások, és a cégek nem fizetik utánuk a különböző járulékokat, így a nyugdíjalapjukhoz sem járulnak hozzá, ahogy a egészségbiztosításuk sincs. Ez egy esetleges munkahelyi baleset esetén komoly problémát jelenthet, hisz noha sürgősségi ellátásban továbbra is részesülhetnek, a kezelésük költségeit kiszámlázzák az ellátó intézmények.

A jelenlegi Munka Törvénykönyve ugyanakkor így sem nyújt megfelelő védelmet a munkásoknak. Még ha be is vannak jelentve, a munkáltatók önkényesen rendelhetnek el tetemes mennyiségű túlórát, valamint még kollektív szerződés nélkül is alkalmazhatnak egyéves munkaidőkeretet, vagyis a túlórákkal csak egy év után kell elszámolniuk a cégeknek.

Az építőiparban annak ellenére foglalkoztatnak sokakat szabálytalanul, hogy a Pénzcentrum szerint virágzik, és a Növekedés.hu is úgy látja, hogy nyárra helyreállt az ágazat. Ez nem is csoda: mostanra lecsapódtak a kormány válságkezelő intézkedései, melyek többek között az építőipar fellendítését tűzték ki célul, és a 2022-es költségvetésben is kiemelt szerepet kapnak az ingatlan- és infrastrukturális beruházások ösztönzései, és részleges vagy teljes kormányzati finanszírozásuk.

A kormány egyéb úton is igyekszik kedvezni az építőiparnak, a fellendüléssel elszabadult nyersanyagárakat például korlátozta, és exporttilalmat vezetett be több építőanyagra is.

Az mindazonáltal aggasztó, hogy amennyiben a kormánynak sikerül fehérítenie az építőipari foglalkoztatást, akkor azzal végső soron ki fog jól járni. Amennyiben ugyanis Izer államtitkár ígéretéhez híven adó- és járulékcsökkentésre fordítják az államkasszába befolyó pluszbevételeket, úgy elsősorban a vállalkozók és vállalkozások érdekeit szolgálják, mint megannyi más kormányzati intézkedéssel.

Jelen gazdasági berendezkedés mellett a munkavédelmi szabályok betartatásán túl – számos egyéb intézkedés mellett – a munkajogi környezet reformjára is szükség lenne, hogy a cégek ne zsákmányolhassák ki akár törvényesen a végletekig a dolgozóikat, emellett a magas jövedelműeknek kedvező egykulcsos személyi jövedelemadó helyett is progresszív rendszert kellene bevezetni.

A fenti intézkedések valószínűsége ugyanakkor elenyésző, tekintve hogy a jelenlegi elnyomó rendszer a kormánypártok gazdaságpolitikájának a gerincét képezik.

A munkások érdekében folytatott küzdelmet hátráltatja az építőipari munkásság elenyészően alacsony szervezettsége is, ezen a téren viszont a szakszervezeteknek lenne tennivalójuk.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila