Téglaporos emlékek – a magyar építőmunkás kultúra és sztrájkok töredékes története
A sztrájkoló munkások nemcsak a megélhetésüket kockáztatták a munkajogaikért való küzdelmükkel, hanem sokszor az életüket is.
A sztrájkoló munkások nemcsak a megélhetésüket kockáztatták a munkajogaikért való küzdelmükkel, hanem sokszor az életüket is.
Újabb rendelettel könnyítették a külföldi dolgozók behozatalát a gyáróriásokba, de a lakhatásuk, munkakörülményeik és jogaik terén még mindig rengeteg a megoldatlan kérdés.
Kiharcolták a rövidnadrág viseléséhez való jogot, de a munkáltató továbbra is ragaszkodik a térd eltakarásához.
Munkajogi és emberi jogi segítséget adnának, és elkerülnék, hogy az ő kizsákmányolásuk árán oldják meg a magyar gazdaság problémáit. Első körben fülöp-szigeteki munkásokkal indul a projekt.
A Munka törvénykönyvének tervezett módosítása megfosztaná a munkavállalókat a
szabadsággal való önálló rendelkezés jogától.
Egyre több és több embert érint az atipikus foglalkoztatás ezen formája, de a készülő uniós szabályozásba ők eddig nem szólhattak bele.
Civil egyesület jogi eszközökkel próbálná kiharcolni a nyitottabb kommunikációt a futárokat alkalmazó cégekkel.
A techóriás ideiglenes munkavállalóinak jóval alacsonyabb béreket fizetett, mint a teljes állásban dolgozó alkalmazottaknak.
Mostantól ilyen formában nem dolgoztathatják halálra a munkásokat.
A kormány tenne a szabálytalan foglalkoztatás ellen, ugyanakkor kérdéses, hogy végső soron kinek lesz ez jó.