A Magyar Szakszervezetek Szövetségének ma reggeli közleményéből kaptunk képet a Munka törvénykönyvének tervezett módosításairól, amelynek egyik pontja felhatalmazza a munkáltatót, hogy bizonyos esetekben megtagadja a fizetett szabadság kiadását a munkavállaló által kért időpontban, a még kegyetlenebb pontja pedig a megváltozott munkaképességű munkavállalók végkielégítés nélküli felmondásra való kényszeríthetőségét tartalmazza.
„A kormány mindig a magyar családokról beszél, de soha nem fejezi be a mondatot. Igazából azt mondják, hogy a magyar családok nem lehetnek együtt. A magyar családok vagy pénzt keresnek, vagy együtt vannak, köztes út nincs”
– nyilatkozta László Zoltán, a Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke.
Hozzátette, hogy az a kormányzati stratégia, amely rendszerint kihagyja az érintetteket a döntésekből, borzasztóan káros, kiváltképp a dolgozó embereket kihagyni,
„akiknek a vállán áll ez az ország”.
Egyet nem értésüket az írásos formában való közléstől kezdve, utcai demonstrációkig elmenően látja tartja lehetségesnek, de nem szabad elfelejteni, hogy azoknak a munkásoknak, akik sokszor heti 6 napot dolgoznak és túlóráznak, konkrétan nincs idejük, hogy kifejezzék nemtetszésüket.
A jelenlegi törvénykezés szerint a munkavállalóknak 7 napban meghatározott szabadság önálló és szabad felhasználásához van joga. A módosítás nemcsak a munkavállalói jogok korlátozását jelentené, hanem munkáltatói visszaélésre is lehetőséget és teret adna, a törvénymódosítás kifejezetten a munkavállalók kárát okozná, azzal, hogy kimondja a szabadság kiadásának megtagadhatóságát – hívta fel rá a figyelmet Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezetek Szövetségének elnöke.
A hatályban lévő előírás és gyakorlat alapján, a koruk vagy egészségi állapotuk miatt megváltozott munkaképességű munkavállalók részére – akik nem tudják tovább ellátni korábbi munkájukat – cégen belül könnyebb, vagy egyszerűen csak más feladatot és munkakört ajánl fel a munkáltató. Amennyiben mégsem tud más munkakört felajánlani, tisztes végkielégítés fejében mondhatnak fel a dolgozóknak. A kormány által javasolt törvénymódosítás értelmében a munkáltatónak lehetősége lenne végkielégítés nélkül, illetve a felmondási időre való jogosultságától megfosztva szüntetni meg a munkaviszonyt. A MASZSZ közleményében felhívja a figyelmet az intézkedés diszkriminatív jellegére, valamint arra, hogy nem felel meg a munkáltató foglalkoztatási és bérfizetési kötelezettségeinek.
A MASZSZ múlt héten tette közzé javaslatait, amellyel a magát családbarátnak valló kormány a Munka törvénykönyvének módosítására tett javaslatot kritizálja, és elvárja a kormánytól, hogy vegye a figyelembe a szakszervezeti észrevételeket és javaslatokat. A fenti két kritikus pont mellett a javaslatok között szerepelnek az apasági szabadság tartamának kibővítésével és díjazásával kapcsolatos törvénymódosítások is.
A MASZSZ 8 pontból álló módosító javaslata a Munka törvénykönyvének tervezett módosítására:
- Járjon teljes díjazás (a távolléti díj 100%-a) az apasági szabadság tartamára annak érdekében, hogy az apák valóban élni tudjanak vele!
- Az apasági szabadság legyen 15 munkanap, ikrek esetén pedig 20 munkanap, egy része pedig legyen már a szülés előtti napokban is igénybe vehető!
- Legyen összesen 4 hónapos a szülői szabadság!
- Ne korlátozhassa a munkáltató a munkavállalót a szabadságról való rendelkezésében!
- Ne legyen lerontható a munkaidő-beosztás közlésére, valamint a közölt beosztás módosítására vonatkozó szabályozás!
- Az egészségügyi okból munkaköre ellátására alkalmatlan munkavállalót ne fosszák meg jövedelmétől!
- Ne váljon bizonytalanabbá a munkavégzés helye!
A MASZSZ arra kéri a döntéshozókat, hogy vegyék figyelembe az általuk javasolt szövegmódosításokat a Technológiai és Ipari Minisztérium által az Országgyűlésnek benyújtott, „a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását” célzó törvényjavaslat kapcsán.
Emellett a Vállalkozásfejlesztési Bizottsághoz is eljuttatták javaslataikat, illetve még mielőtt sor kerülne a szavazásra,. a Parlamenti Frakciók figyelmet is fel szeretnék hívni törvénymódosító javaslattal kapcsolatos problémákra.
Az elmúlt éveknek nem ez az első munkavállalók jogait és jóllétét sértő kormányzati törvényjavaslat, ilyen volt a 2018-as és 2020-as rabszolgatörvény, és a munkajogok kovid ürügyén való csorbítása is.