Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Európai Bizottság alelnöke a jogállamisági mechanizmusról: „nem atombomba, még csak nem is bomba”

Frissítés, 13:43: Az Azonnali nemrég arra hívta fel figyelmet, hogy a Politico lap értesülései szerint a Bizottság felfüggesztette a magyar helyreállítási terv elfogadását. Varga Judit igazságügyi miniszter korábban álhírnek nevezte az erről szóló szivárogtatásokat.

A mai napon tárgyalja az Európai Parlament a jogállamiság ügyét Lengyelországban és Magyarországon, valamint a magyarországi LMBTQ-emberek alapvető jogainak megsértését a homofób módosítót illetően.

Csütörtökön, azaz holnap szavaz a parlament egy olyan határozatról, amely felszólítaná az Európai Bizottságot, hogy addig ne részesüljön Magyarország EU-s pénzalapokból, amíg alapvető emberi jogokat sértő törvényeket hoz. Mindeközben a kormány immáron rendeletbe foglalta, hogy az EU „átlépett egy vörös vonalat” és a homofób módosítót érő EU-s kritika „gyűlöletbeszéd” Magyarországgal szemben.

Zöld EP-képviselők javaslatára új jelentés is készült az EU-s pénzek magyarországi felhasználásáról, amely a pénzforrások, köztük a Helyreállítási Alap felfüggesztését javasolja. A jelentést, amelyet ma fognak nyilvánosságra hozni, három szakember jegyzi, Kim Lane Scheppele a Princeton Egyetemről, Daniel R. Kelemen, a Rutgers Egyetem professzora, valamint a groningeni John Morij.

A strasbourgi vitán Orbán Viktor nem vesz részt. A vita előtt pár perccel a miniszterelnök arról tett közzé videót, hogy „megtalálta az elveszett sajtószabadságot”:

A vitát az Európai Tanács elnökségének részéről a szlovén külügyminiszter, Anže Logar nyitotta meg. Az EU soros elnöksége éppen annál a szlovéniai miniszterelnöknél, Janez Janšanal van, aki Orbán legfőbb régiós szövetségese és könnyen lehet, hogy csatlakozik majd Orbán jövőbeni pártcsaládjához, melyhez többek között Le Pen és Matteo Salvini is jelezte csatlakozási szándékát. A külügyminiszter ennek ellenére beszédében elítélte a homofóbiát és azt, hogy az EU-szerződések tiltják a diszkriminációt. A hetes cikkely élesítéséről, amely Magyarország EU-s szavazati jogának elvesztésével járna, a külügyminiszter elmondta, hogy a Tanács meghallgatásokat tartott a jogállamiság helyzetéről Magyarországgal és Lengyelországgal ebben a kérdésben és folytatja a hetes cikkely procedúráját.

Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke szerint a homofób módosító diszkriminatív, ami ellentétes az Európai Unió szerződéseiben megfogalmazott alapértékeivel. A biztos elmondta, hogy a Bizottság a „szerződések őreként” fel fog lépni a magyarországi szerződésszegések ellen. Jourová a homofób módosítón túl felemlegette az igazságügyi függetlenség helyzetét, a média- és véleménypluralizmus hiányát stb.

Ezután a pártcsaládok frakcióvezetői szólaltak fel. A szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia pártcsalád részéről felszólaló Jörg Meuthent és a lengyel kormánypárti Joachim Brudzińskit kivéve a frakcióvezetők a homofób módosító ellen szólaltak fel.

A fideszes Hidvéghi Balázs szerint „őrület zajlik” ma az EP-ben és az új törvény kizárólag a gyermekek védelméről szól, nem érinti a felnőtteket, a kormány pedig visszautasítja az EU „gyarmati” hangnemét.

Guy Verhofstadt, a Renew Europe képviselője felszólalási idején kívül Vera Jourovához, az Európai Bizottsághoz fordult, hogy megkérdezze, igazak -e azok a német sajtóban felröppent hírek, hogy az EU meg fogja tagadni Magyarországtól a Helyreállítási Alapot. A képviselő kifogásolta az EU időhúzását.

Más baloldali vagy liberális felszólalásokban is gyakran a hetes cikkely alkalmazásának megsürgetését kérték. A felszólalók arról a spanyol férfiről is megemlékeztek, akit nemrég halálra vertek az utcán homofób támadók.

Győri Enikő szerint „rögtönítélő bírósággá” változtatták az Európai Parlamentet, mert még el se kezdődött a homofób módosító kötelezettségszerzési eljárása. „Szokjanak hozzá, Európa nem csak az Önöké, hanem a miénk is!” -jelentette ki a fideszes EP-képviselő.

Dobrev Klára, a DK miniszterelnökjelöltje és az EP alelnöke szerint nincsen ebben a teremben senki, aki Magyarország ellen beszélne. Magyarországot túszul ejtette egy rasszista, homofób és korrupt rezsim, ezért a Bizottságnak fel kell hagynia azzal, hogy ezt a kormányt pénzeli, véli a DK-s politikus.

Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője szerint Magyarország még nem kapott valódi segítséget az embertelen kormányával szemben. A képviselő felemlegette a Fudan-ügyet, az autópálya-ügyet stb., és szerinte a kormány ezekről elterelendő a figyelmet olyan törvényt hoz, ami magyart fordít magyar ellen. Magyarország nem egyenlő Orbán Viktorral, ezért az EU segítségét kéri.

Hölvényi Görgy, a KDNP részéről elmondta, hogy szerinte a törvény valójában a pedofíliáról szól és azt a jogot erősíti, hogy a szülőre legyen bízva a szexuális nevelés. „Önök valóban olvasták a jogszabályt?”, kérdezte a politikus. Ha a törvény valóban támadná a homoszexualitást, elsők közökként szólalna fel ellene, tette hozzá.

Utána Robert Bideron, meleg lengyel EP-képviselő szólalt fel a lengyelországi „LMBT-mentes zónák” és a gyűlöletbeszéd ellen.

Cseh Katalin, momentumos EP-képviselő angolul szólalt fel, beszédében Rózsa Milán, magyar aktivistáról emlékezett meg, aki öngyilkosságot követett el. Cseh Katalin elmondta, hogy Putyin homofób törvényének másolatát fogadta el a magyar parlament és azt kérte, hogy az EU ne finanszírozza a magyar kormányt.

A vitát Věra Jourová és Anže Logar zárta. Jourová a Bizottság nevében elmondta, hogy nem ítélik el a szülő jogát a nevelésre, de az alapvető jogokat is tiszteletben kell tartani. Mint Közép-Kelet-Európából érkező ember hangsúlyozta, hogy a vita nem a szóban forgó országok ellen szól.  Verhofstadtra válaszolva elmondta, hogy egyelőre nincs arról szó a Bizottságban, hogy befagyasztanák a Helyreállítási Alapot, amiről különben is végsősoron a (nemzetállami alapú) Tanács dönt. Jourová szerint nem szabad büntetni az állampolgárokat azért, amire szavaztak, de a Bizottság készen áll a jogállami feltételekhez kötöttséget alkalmazni, de újfent emlékeztetett, hogy a döntés a Tanács kezében van.

„Ez nem egy atombomba, még csak nem is bomba” – jelentette ki a jogállamisági mechanizmusról.

Verhofstadt bekiabált Jourová beszédébe, de mikrofon nélkül a felvételen ezt nem lehetett hallani. 18 tagállam támogatta a jogállamisági mechanizmus elindítását Magyarországgal szemben, ezért Jourová szerint tisztában kell lenni a politikai realitásokkal.

Anže Logar felidézte, hogy milyen meghallgatásokat tartottak a hetes cikkely eljárás kapcsán és hozzátette, hogy a szlovén soros elnökség is betervezett egy ilyen meghallgatást, mert Szlovénia óriási jelentőséget tulajdonít az alapjogoknak és a „jogállamiság kultúrájának”.