Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az EP javasolná, hogy Magyarország addig ne kapjon EU-s pénzeket, amíg megsérti az alapvető emberi jogokat

Az Európai Parlament csütörtökön szavaz arról az állásfoglalásról, amely arra szólítaná fel az Európai Bizottságot, hogy Magyarország addig ne részesüljön az uniós forrásokból, amíg a magyar kormány az alapvető emberi jogokat fokozatosan leépítő törvényeket hoz.

A Népszava birtokába került állásfoglalás előadója, a máltai szocialista Cyrus Engerer szerint az LMBTQI emberek jogait sértő új jogszabály nem elszigetelt eset, hanem „az alapvető jogok fokozatos leépítésének újabb szándékos és előre megfontolt példája Magyarországon”. A törvénymódosítás szerinte az oroszországi „propagandatörvényhez” hasonlóan károkat okozhat a meleg közösségnek.

Amennyiben a Parlament megszavazza az állásfoglalást, úgy arra szólítja majd fel az Európai Bizottságot, hogy addig ne hagyja jóvá a Magyarországnak járó helyreállítási pénzeket és a 2021-2027 közötti költségvetésből finanszírozott projekteket, amíg nem nyer bizonyítást, hogy a források nem járulnak hozzá az alapvető emberi jogok megsértéshez.

Tehát nem csak a koronavírus okozta világjárvány kezelése érdekében felállított helyreállítási alapból nem kapnánk pénzt – ami 2500 milliárd forintot jelent, mivel a kormány korábban úgy döntött, hogy az 5800 milliárd forintos alapból csak a vissza nem térítendő támogatást hívja le, a kedvezményes hitelt viszont nem veszi igénybe -, hanem a következő hétéves ciklus költségvetéséből se részesülnénk.

A kormány eredetileg a helyreállítási alapból az egyetemek megújítására 1191 milliárd forintot szánt volna, azonban miután kiderült, hogy az alapítványokba kiszervezett egyetemek fejlesztésére nem lehet ezt a támogatást felhasználni, a végső tervből az egyetemeknek szánt tétel teljesen kikerült a kiadások közül. Van ugyan egy „felsőoktatási képzések ágazati modernizációja” nevű célterület, de ez csak egy részét képezi versenyképes munkaerőre kért támogatáscsomagnak, és összesen csak 281 milliárd forintot tesz ki a teljes alapból. A helyreállítási alapból befolyó pénzből a kormány nagyrészt az építőipart fejlesztené.

Az Európai Parlament tavaly év végén hosszas huzavona után szavazta meg az Unió 2021-2027 közé eső hétéves,1074 milliárd eurós közös költségvetésének a 2021-es keretösszegeit, aminek a kötelezettségvállalási előirányzata 164,3 milliárd euró, míg a kifizetési előirányzata 166,1 milliárd euró. A költségvetésben komoly forrásokat szántak a járvány utáni munkahelyteremtési programoknak, valamint az éghajlatváltozás mérséklésére is.

Emlékezetes, hogy Magyarország Lengyelországgal együtt hónapokon keresztül blokkolta a költségvetés elfogadását, mivel abban jogállamisági feltételrendszerhez kötötték a pénzek kifizetését. Az unió fő intézményei (Parlament, Bizottság, Tanács) közötti tárgyalások kompromisszumos eredményeként létrejött, a tagállamok minősített többsége által is támogatott feltételrendszer lehetőséget adott volna az EU-s források kifizetésének felfüggesztésére olyan kormányok esetében, amelyek e pénzek elköltése során alapvető jogállamisági procedúrákat sértenek meg, például veszélyeztetik a bírói függetlenséget.

Végül Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki feloldották a vétójukat azzal a feltétellel, hogy a jogállamisági feltételeket csak közvetlenül az uniós költségvetéshez kapcsolódó ügyekben alkalmazzák. Az Európai Tanács ráadásul a  kritériumrendszer alklamazásának elhalasztásáról is döntött, amivel az Európai Parlament egyébként a kezdetektől nem értett egyet.

A Parlament legutóbb június elején szavazott arról, hogy az Európai Bizottságnak minél gyorsabban alkalmaznia kell a jogállamisági rendeletet. Az elfogadott állásfoglalás értelmében az Európai Parlament képviselői arra utasították az EP elnökét, David Sassolit, hogy két héten belül a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelessége teljesítésére szólítsa fel az Európai Bizottságot. Eközben a Parlament felkészül egy esetleges bírósági eljárásra a Bizottsággal szemben, mivel az az EP korábbi, márciusi döntése ellenére nem kezdeményezett az ügyben semmilyen lépést, és a június elsejei határidőt sem tartotta be.

Az Engerer által jegyzett állásfoglalásról szerdán vitázik, majd csütörtök délután szavaz az EP, Deutsch Tamás fideszes politikus szerint az Unióban a napokban „Magyarország élveboncolására készülnek”. „Szerdán nem egy demokratikus parlamenti vitára kerül majd sor, hanem a brüsszeli bürokraták és az európai ideológiai fősodor képviselőin rögtönítélő ideológiai törvényszéke tart majd ülést” – állítja Deutsch hétfőn posztolt Facebook-videójában.

Az állásfoglalás felszólítja az Európai Bizottságot, hogy „haladéktalanul tegyen jogi lépéseket és használjon fel minden rendelkezésére álló eszközt a jogsértés megakadályozására, legyen az a kötelezettségszegési eljárás felgyorsítása vagy az Európai Unió Bíróságának bevonásával a törvénymódosítás alkalmazásának azonnali felfüggesztése”

– írja a Népszava. Emellett „felkéri a tagállamokat, hogy ha a biztosi testület elmulasztana határozott lépéseket tenni, éljenek a szerződés adta jogukkal és pereljék be Magyarországot az uniós bíróságon, valamint indítsanak keresetet ellene az Emberi Jogok Európai Bíróságán.”

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd