Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az Európai Parlament megszavazta: bírósági eljárást készít elő a Bizottsággal szemben a jogállamisági rendelet miatt

Az Európai Parlament csütörtökön nagy többséggel, 506 igen és 150 ellenszavazattal, 28 tartózkodással megszavazta azt az állásfoglalást, amelynek értelmében az Európai Bizottságnak minél gyorsabban alkalmaznia kell a jogállamisági rendeletet, valamint a Parlament megkezdi a Bizottság elleni bírósági eljáráshoz szükséges előkészületeket.

Az elfogadott állásfoglalás értelmében az Európai Parlament képviselői arra utasítják az EP elnökét, David Sassolit, hogy két héten belül a jogállamiság feltételrendszeréről szóló rendelet szerinti kötelessége teljesítésére szólítsa fel az Európai Bizottságot. Eközben a Parlament felkészül egy esetleges bírósági eljárásra a Bizottsággal szemben,

mivel az az EP korábbi, márciusi döntése ellenére nem kezdeményezett az ügyben semmilyen lépést, és a június elsejei határidőt sem tartotta be.  „Ez elegendő alapot jelent a Bizottság elleni jogi fellépéshez az EUMSZ 265. cikke értelmében” – áll az EP témával kapcsolatos közleményében.

Március 24-én szavazta meg az EP először, hogy a január elseje óta hatályban lévő jogállami mechanizmus mielőbbi alkalmazására kötelezné az Európai Bizottságot. A javaslatot többek közt Cseh Katalin, a Momentum EP-képviselője terjesztette a Parlament elé, aki szerint a jogállamisági rendelet alkalmazására azért lenne szükség, hogy a járvány utáni helyreállításra szánt pénzt „ne Orbán strómanjai és haverjai zsebeljék be”.

„Az uniós helyreállítási alapból ezermilliárdok érkeznek majd Magyarországra, ezeket a pénzeket pedig meg kell védenünk a kormányzati korrupciótól, nem szabad hagynunk, hogy Orbán Viktor kénye-kedve szerinte ossza szét ezeket az országgyűlési választás előtt, ezeknek a forrásoknak oda kell megérkezniük, ahova valóban szánják azokat” – írja Cseh csütörtöki Facebook-bejegyzésében.

„Ezért nem várhatunk tovább! Elég időt adtunk már az Európai Bizottságnak arra, hogy végre elkezdje használni a jogállamisági mechanizmust. Felszólítjuk a testület, használja a mechanizmust. Amennyiben tovább húzza az időt, akkor – a jogállamiság és az uniós források védelme érdekében – az Európai Parlament részéről mi készek vagyunk beperelni az Európai Bizottságot, és az Európai Unió Bírósága elé vinni az ügyet”.

Az EP közleménye hangsúlyozta, hogy „egyre inkább fennáll a veszélye annak, hogy egyes tagállamok visszaélnek az uniós költségvetéssel, és közben a jogállamiság helyzete is romlik”, ezeknek az elveknek a megsértése pedig „komoly veszélyt jelent az uniós források tisztességes, jogszerű és pártatlan elosztására.”

Tavaly, hosszú huzavona után döntött úgy az EU, hogy az uniós források elosztásánál figyelembe veszik az uniós alapértékek tiszteletben tartását is. A magyar és a lengyel kormány azonban az év végén az EU hétéves költségvetésének és a járvány utáni helyreállítási alapnak a vétójával fenyegetett annak érdekében, hogy a jogállamisági feltételrendszert kiiktassa. Bár azt nem érték el, hogy a feltétel egyáltalán ne kerüljön bele az új költségvetésbe, azonban az Európai Tanács arra kérte a Bizottságot, hogy halassza el a jogszabály alkalmazását addig, amíg Magyarország és Lengyelország az Európai Bíróság elé nem viszi a jogszabályok ügyét (ez 2021. március 21-én megtörtént), és amíg a Bizottság ki nem dolgozza a jogszabály alkalmazására vonatkozó külön útmutatóját.

Az új szabályok alapján így eddig még semmilyen eljárás nem indult.

A márciusban elfogadott állásfoglalás tartalmazta, hogy amennyiben a Bizottság nem tisztázza június elsejéig a rendeletre vonatkozó részletes iránymutatását, akkor az EP szerződésekben foglalt jogaival élve az Európai Bíróság elé viszi a Bizottságot. Ennek az előkészítését hagyta most jóvá a Parlament. Az EP szerint a  Bizottságnak az összes rendelkezésére álló eszközt – többek között az uniós szerződés 7. cikkében szereplő eljárást, a jogállamisági feltételrendszert és a kötelezettségszegési eljárásokat – be kell vetnie annak érdekében, hogy kezelni tudja a demokrácia és az alapvető jogok tartós megsértését, beleértve a média szabadsága és az újságírók, valamint az egyesülési és a gyülekezési szabadság elleni támadásokat is.