Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ultimátumot adna az Európai Parlament a Bizottságnak a jogállamisági mechanizmus használatára

Este kilenc után kezdte meg a szavazást az Európai Parlament (EP) arról az állásfoglalási javaslatról, ami alapján köteleznék az Európai Bizottságot a január elseje óta hatályban lévő jogállamisági mechanizmusok mielőbbi alkalmazására. (A szavazás tíz után várható eredményével a cikkünket frissítjük. – Frisssítés (2:00): Eredmény csak a később, holnap délelőtt várható.)

A Cseh Katalin momentumos EP képviselő által is jegyzett javaslat június elsejéig szabna határidőt a Bizottságnak arra, hogy tisztázza a rendeletre vonatkozó részletes iránymutatásait. Ha megadott határidőig ezt nem teszi meg, akkor az EP a szerződésekben foglalta jogaival élve az Európai Bíróság elé viszi a Bizottságot.

Cseh a Népszavának elmondta, mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy a járvány utáni helyreállításra szánt pénzt „ne Orbán strómanjai és haverjai zsebeljék be”. Hozzátette azt is, amit kérnek, egyáltalán nem lehetetlen, és reméli, az ultimátum eléri a kívánt hatást, és a pénzköltés ellenőrzésével megbízott Európai Bizottság késlekedés nélkül érvényt szerez a jogállami rendelkezéseknek, és nem kell majd a bíróságon pereskedni.

„Az Európai Parlament nem fog mindent lenyelni, amit a tagállami vezetők és az Európai Bizottság kifőzött”

-fogalmazott Cseh.

A javaslat beterjesztői között van Petri Sarvamaa is, aki többször felszólalt a jogállamisági mechanizmus mellett és aki egyébként a Fidesszel nemrégen külön útra tért Európai Néppárt tagja.

Cseh Katalin a témában írt Facebook-bejegyzése és a javaslat teljes szövege itt olvasható:

Nincs vesztegetni való időnk, használnunk kell a jogállamisági mechanizmust!

Az Európai Parlamentben szerdán szavazunk…

Közzétette: Cseh Katalin – 2021. március 23., kedd

Tavaly, hosszú huzavona után az EU úgy döntött, az uniós források elosztásánál figyelembe veszik az uniós alapértékek tiszteletben tartását is.

A magyar és a lengyel kormány az év végén az EU hétéves költségvetésének és a járvány miatti helyreállítási alap vétójával fenyegetett annak érdekében, hogy a jogállamisági feltételrendszert kiiktassa.

Ellenállásukat azonban nem koronázta siker, a feltételrendszer bekerült az új költségvetésbe, ezért a két kormány keresettel fordult az Európai Bírósághoz a mechanizmussal szemben. Budapest és Varsó időt nyert azzal, hogy az államok vezetőiből álló Európai Tanács beleegyezett abba, hogy a mechanizmus nem élesedik addig, amíg az Európai Unió Bírósága (EUB) nem mond róla véleményt.

A két tagállami kormány egyébként kivárta a fellebbezésre rendelkezésre álló idő utolsó napját, hogy az EUB minél később hozhasson döntést, a feltételrendszer pedig később kerülhessen alkalmazásra.

Ezzel kapcsolatban Donáth Anna, a Momentum EP-képviselője akkor már bejelentette azt, hogy az Európai Parlament kérni fogja a bíróságot, hogy gyorsított eljárásban döntsön a keresetről. „Nem hagyjuk, hogy a lengyel és az Orbán kormány jogi trükközéssel szabotálja a magyar jogállamot védő mechanizmust” – tette hozzá az ellenzéki politikus.

A mostani állásfoglalással az Európai Parlament azt az álláspontot szeretné megerősíteni, miszerint a Tanácsnak és a benne ülő vezetőknek nincs felhatalmazásuk felülbírálni egy jóváhagyott rendeletet, és utasítani az Európai Bizottságot. Ennek értelmében a Tanács záróközleményébe foglalt kitétel, ami Bírósági döntésig kitolná a mechanizmus alkalmazását nem kötelezné a Bizottságot, így a mechanizmus alkalmazását a gyorsított eljárásban is az év második felére várható döntés előtt megkezdené.

Varga Judit igazságügy miniszter az Európai Parlament állásfoglalására úgy reagált a Facebook oldalán: „A kondicionalitási rendelet alkalmazását sürgető Európai Parlament most nemcsak a Bizottságot fenyegeti, hanem közvetetten az uniós bírákra is súlyos politikai nyomást gyakorol egy folyamatban lévő ügyben! Ha valami, ez a magatartás súlyosan sérti a jogállamiságot.”

(Népszava, Mérce)