Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Kolumbiában a nép elsöpörte az adóemelést, de a karhatalom mészárlást rendezett a tüntetők között

Múlt hét második fele óta folyamatosak a tömegtüntetések Kolumbiában, miután a jobboldali kormány megpróbált bevezetni egy adóreformot, amely értelmében jelentősen emeltek volna a személyi jövedelemadón.

A több nagyvárosban folyamatosan zajló demonstrációk nagyrészt békések voltak, de hétvégén néhány helyen előfordult vandalizmus, erre hivatkozva a jobboldali elnök a hadsereg alakulatait rendelte ki az utcákra.

Az országos méretű tüntetéseket az sem állította le, hogy a kormányzat arra kényszerült, hogy vasárnap reggel visszavonja az adóemelést. Ez nem utolsó sorban köszönhető annak is, hogy az utcákra kirendelt karhatalom több helyen öldöklésbe kezdett,

emberi jogi szervezetek szerint a halálos áldozatok száma mára több mint 20 fő (közülük egy rendőr, a többi tüntető), és több százan szenvedtek sérülést.

A karhatalmi erőszak olyan méreteket öltött rövid időn belül, hogy az ellen már az ENSZ és az Európai Unió is tiltakozását fejezte ki, nyugalomra intve a feleket, és felszólítva a biztonsági erőket az aránytalan erőszak beszüntetésére.


A múlt hét szerdán általános sztrájkkal kezdődő, Bogotá mellett Cali városában és számos más helyen tömegtüntetésekkel és útblokádokkal folytatódó demonstráció-sorozat Alberto Carrasquilla pénzügyminiszter székébe is került eddig, a törvény visszavonása mellett. Duque elnök ráadásul korábban úgy nyilatkozott, hogy az adóemelést „semmiképpen se fogja visszavonni.”

Most, egy pénzügyminiszter lemondása, egy komoly jobboldali politikai vereség, és a karhatalom bűncselekményei után se tűnik úgy, hogy a kolumbiaiak hátradőlnének: az ország legnagyobb szakszervezeti szövetsége május 5. szerdára újabb országos sztrájkot hirdetett.

A kolumbiai kormány egyelőre ráadásul nem tudott minden kétséget kizáróan nyilatkozni a vadállati rendőri erőszak okairól: Diego Molano védelmi miniszter sajtótájékoztatóján mindössze annyit mondott, hogy „Kolumbia jelentős fenyegetéssel néz szembe bűnözői csoportok tevékenysége miatt, akik az erőszakos cselekmények hátterében állnak.” Molano hozzátette, hogy nem a békés menetelőket kell az erőszakos tettek mögött sejteni.

A miniszter ráadásul az általa emlegetett bűnözői csoportok mögött a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) és a baloldali FARC gerilláit sejtette, ám „hírszerzési információk” emlegetése mellett bizonyítékokkal mindezidáig nem tudott szolgálni.

A koronavírus-járvány, és az annak nyomában járó súlyos további nehézségek a nép vállán épp egy olyan pillanatban érkeztek az országba, amikor Duque elnök elutasítottsága a társadalomban 69 százalék körül mozgott, és a nép igen elégedetlen volt a megélhetési költségek növekedése miatt, miközben a bérek stagnáltak, az országban nem sokkal korábban egyszer már emelték az ÁFA-t, az üzemanyag ára is növekedett, valamint az egészségügyi rendszer is omladozott.

Ezzel párhuzamosan 2019 végén a Duque-kormány csökkentette volna a fiatalok minimálbérét, miközben növelte volna a nyugdíj-hozzájárulást. A tüntetők azt sem nézik jó szemmel, hogy a kormány igen mostohán bánik az őslakosokkal, és miközben 135 őslakost gyilkoltak meg az elnök 2019 augusztusi hatalomra kerülése óta, az érdekvédelmi szervezetek szerint a kormánynak nincs jó megoldása a problémára, és folyamatosan növekedik a jogvédők ellen elkövetett támadások, hatósági vegzálások és gyilkosságok száma is.

A jelenlegi kolumbiai rezsim egyébként az Amerikai Egyesült Államok közeli szövetségese.

 (The Bogota Post, Reuters, The Guardian, Al Jazeera)
Címlapkép: kép: Twitter/Nanis