Múlt hét második fele óta folyamatosak a tömegtüntetések Kolumbiában, miután a jobboldali kormány megpróbált bevezetni egy adóreformot, amely értelmében jelentősen emeltek volna a személyi jövedelemadón.
A több nagyvárosban folyamatosan zajló demonstrációk nagyrészt békések voltak, de hétvégén néhány helyen előfordult vandalizmus, erre hivatkozva a jobboldali elnök a hadsereg alakulatait rendelte ki az utcákra.
Az országos méretű tüntetéseket az sem állította le, hogy a kormányzat arra kényszerült, hogy vasárnap reggel visszavonja az adóemelést. Ez nem utolsó sorban köszönhető annak is, hogy az utcákra kirendelt karhatalom több helyen öldöklésbe kezdett,
emberi jogi szervezetek szerint a halálos áldozatok száma mára több mint 20 fő (közülük egy rendőr, a többi tüntető), és több százan szenvedtek sérülést.
A karhatalmi erőszak olyan méreteket öltött rövid időn belül, hogy az ellen már az ENSZ és az Európai Unió is tiltakozását fejezte ki, nyugalomra intve a feleket, és felszólítva a biztonsági erőket az aránytalan erőszak beszüntetésére.
O que esta a acontecer na Colombia? pt thread#MasacreEnCali #SOSCali #SOSColombiaDDDHH #SOSColombia #NoALaReformaTributaria #NosEstanAsesinando pic.twitter.com/WRf6ilwLDQ
— nicotina (@annoyednicotin) May 4, 2021
A múlt hét szerdán általános sztrájkkal kezdődő, Bogotá mellett Cali városában és számos más helyen tömegtüntetésekkel és útblokádokkal folytatódó demonstráció-sorozat Alberto Carrasquilla pénzügyminiszter székébe is került eddig, a törvény visszavonása mellett. Duque elnök ráadásul korábban úgy nyilatkozott, hogy az adóemelést „semmiképpen se fogja visszavonni.”
tw// violence,police brutality and death
PLEASE READ AND RT!!
a thread of threads to spread awareness of what’s going on in colombia🇨🇴#NoALaReformaTributaria #NosEstanMatando #SOSColombia pic.twitter.com/mP93zIK7yH— ًrt pinned (@emmafrqst) May 2, 2021
Most, egy pénzügyminiszter lemondása, egy komoly jobboldali politikai vereség, és a karhatalom bűncselekményei után se tűnik úgy, hogy a kolumbiaiak hátradőlnének: az ország legnagyobb szakszervezeti szövetsége május 5. szerdára újabb országos sztrájkot hirdetett.
A kolumbiai kormány egyelőre ráadásul nem tudott minden kétséget kizáróan nyilatkozni a vadállati rendőri erőszak okairól: Diego Molano védelmi miniszter sajtótájékoztatóján mindössze annyit mondott, hogy „Kolumbia jelentős fenyegetéssel néz szembe bűnözői csoportok tevékenysége miatt, akik az erőszakos cselekmények hátterében állnak.” Molano hozzátette, hogy nem a békés menetelőket kell az erőszakos tettek mögött sejteni.
A miniszter ráadásul az általa emlegetett bűnözői csoportok mögött a Nemzeti Felszabadítási Hadsereg (ELN) és a baloldali FARC gerilláit sejtette, ám „hírszerzési információk” emlegetése mellett bizonyítékokkal mindezidáig nem tudott szolgálni.
A koronavírus-járvány, és az annak nyomában járó súlyos további nehézségek a nép vállán épp egy olyan pillanatban érkeztek az országba, amikor Duque elnök elutasítottsága a társadalomban 69 százalék körül mozgott, és a nép igen elégedetlen volt a megélhetési költségek növekedése miatt, miközben a bérek stagnáltak, az országban nem sokkal korábban egyszer már emelték az ÁFA-t, az üzemanyag ára is növekedett, valamint az egészségügyi rendszer is omladozott.
Ezzel párhuzamosan 2019 végén a Duque-kormány csökkentette volna a fiatalok minimálbérét, miközben növelte volna a nyugdíj-hozzájárulást. A tüntetők azt sem nézik jó szemmel, hogy a kormány igen mostohán bánik az őslakosokkal, és miközben 135 őslakost gyilkoltak meg az elnök 2019 augusztusi hatalomra kerülése óta, az érdekvédelmi szervezetek szerint a kormánynak nincs jó megoldása a problémára, és folyamatosan növekedik a jogvédők ellen elkövetett támadások, hatósági vegzálások és gyilkosságok száma is.
A jelenlegi kolumbiai rezsim egyébként az Amerikai Egyesült Államok közeli szövetségese.
