A Johnson Electric az európai gyártókapacitásának átalakítása miatt bezárja az ózdi, csaknem 800 embert alkalmazó autóipari alkatrészgyárát – közölte a vállalat kedden az MTI-vel.

A gyártás leépítése a tervek szerint több lépcsőben valósulna meg és 2022 áprilisában zárulna – írták a közleményben.

Kiemelték, hogy a vállalat vezetése tisztában van a bejelentés súlyával és az ózdi gyárban dolgozókra gyakorolt hatásával. Ezért szorosan együttműködik a kormánnyal, a városvezetéssel, a munkaügyi hivatallal és a térség többi munkaadójával annak érdekében, hogy az érintett munkavállalók új munkahelyet találhassanak.

Az ózdi üzem bezárását azzal indokolták, hogy az elmúlt időszakban a piaci kereslet átalakult: a vevők az Ózdon előállított termékek helyett egyre inkább a vállalat automatizált gyáraiban előállított termékeit részesítik előnyben.

Ez a piaci keresletváltozás okozta azt, hogy az ózdi üzem működtetése gazdaságilag fenntarthatatlanná vált. A fennmaradó alkatrész- és részegység-gyártást a Johnson Electric más gyáraiba telepítik át.

A Johnson Electric folyamatosan vizsgálja globális gyártási helyszíneit versenyképesség és hatékonyság szempontjából – tették hozzá.

A tervezett ózdi gyárbezárás nem érinti a Johnson Electric hatvani gyáregységét, amely továbbra is fontos szerepet tölt be a vállalat globális termelési láncán belül. A gyártás mellett Hatvanban található a Johnson Electric európai szolgáltató központja, ahol a mérnöki, pénzügyi informatikai, beszerzési és adózási feladatokat látják el. A vállalat a tervek szerint felajánlja majd ózdi alkalmazottai egy részének az áthelyezés lehetőségét Hatvanba – közölték.

A Johnson Electric Group elektromos motorokat, indítómotorokat és kapcsolódó elektromechanikai alkatrészeket gyárt. Termékeit számos iparágban használják, beleértve az autóipart, az intelligens mérőműszereket, orvosi eszközöket, üzleti berendezéseket, az otthoni automatizálást, a szellőztetést, a háztartási cikkeket, az elektromos szerszámokat, valamint a gyep- és kerti felszereléseket. A cégcsoport központja Hong Kongban van, és világszerte 23 országban több mint 35 ezer embert foglalkoztat.

Stratégiai partnerség és a kifutó életciklusú technológia

A Johnson Electric is megtalálható azoknak a multinacionális cégeknek a listáján, amelyekkel az Orbán-kormány az elmúlt évtizedben stratégiai partnerségi megállapodást kötött. A hongkongi központú vállalkozással 2015-ben kötötték meg az egyezményt, a dokumentum aláírásakor Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára úgy fogalmazott,

a Johnson Electric célja egyezik a kormány stratégiájával, szeretnének minél több terméket hatékonyan előállítani, jelentős részét exportálni, stabilan és hosszú távon építeni a magyar munkaerőre.

Az ózdi autóipari alkatrészgyártó fejlesztéséhez a magyar állam 2013-ban egy 163 millió forintos támogatást is nyújtott a cégnek. A fejlesztés zárórendezvényéről a kormánypárti Magyar Nemzet akkor a „Hosszú távra terveznek Ózdon” címmel tett közzé tudósítást.

A gyárbezárás komoly nehézségeket jelent a borsodi településnek. A város polgármestere, Janiczak Dávid a Facebook-oldalán reagált a hírre. Mint fogalmazott,

„Bánrévi Ákos igazgató úr ma délelőtt tájékoztatott a bezárásról, ami után Riz Gábor képviselő úrral tárgyaltam a helyzet súlyosságáról. Mindenki tisztában van a bezárás várható következményeivel. A Kormány vizsgálni fogja a segítségnyújtás lehetőségét, a hír friss, így egyelőre több információ nincs„.

A mostani hír egy újabb példa az Orbán-kormány gazdaság- és iparpolitikájának visszásságaira. A kormány az elmúlt évtizedben rekordösszegű állami támogatást osztott ki a nagy multinacionális vállalkozásoknak, mellette pedig a végletekig gyengítette a dolgozók pozícióit, jogait, annak érdekében, hogy még kedvezőbb legyen a külföldi cégeknek ide települni.

Ahogy a már fentebb idézett Szabó államtitkár fogalmazott a Johnson Electric-kel megkötött stratégiai partnerségi megállapodás aláírásakor, az egykulcsos adórendszer, a vállalati adminisztrációs terhek csökkentése, a flexibilis Munka törvénykönyve hozzájárulhat a további beruházásokhoz.

A gazdasági tevékenységet a cégek számára nyereségesebbé tévő erős állami hátszél ellenére ugyanakkor a nagyobb hozzáadott értékű vagy innovatívabb technológiákat a cégek még így is inkább saját központjaik közelébe tartják, máshol csak rövidebb távon kinyerik az előnyöket, majd tovább állnak jelentősebb értéket nem hagyva hátra azokban a társadalmakban, amelyektől a támogatást kapják.

Ahogy arra korábbi elemzésünkben rámutattunk, ezek a beruházások – az autóiparban különösen – főként életciklusuk kifutó szakaszában lévő, tehát kevésbé jövedelmező technológiákat telepítenek hozzánk, hogy a termelési költségeken spóroljanak.

Ilyen körülmények között pedig a cégek csak ideig-óráig maradnak, amíg az ide telepített technológia végképp szavatosságát nem veszíti, vagyis amíg már itt sem végezhető nyereségesen a termelés.

Ez ideiglenesen persze több munkahelyet jelent, de ez hosszú távon egyáltalán nem garantált, ráadásul a cégek nem adnak vissza sem adóforintokban, sem bérekben annyit, amennyit a helyi társadalomtól kaptak.

A magyar dolgozók szempontjából tehát ez a típusú iparpolitika összességében veszteségesre jön ki.

Nem a Johnson Electric ugyanis az egyedüli cég, amely így jár el, tavaly a Continental például 120 váci és 120 nyíregyházi dolgozójának leépítését jelentette be, az általuk gyártott autós hűtő-fűtő berendezésre ugyanis már nincs akkora kereslet. Ugyancsak tavaly jelentette be a bezárást az elektromos kismegszakítókat, áram-védőkapcsolókat és túláramvédelmi megszakítókat gyártó ABB, amely 1200 ózdinak adott munkát. Egy másik példa a jászberényi Electrolux, amely 800 dolgozó leépítéséről számolt be 2019-ben.

(MTI / Mérce)