Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Palkovicsék szerint nincs gond az SZTE botrányos szenátusi döntésével a modellváltásról

Február elején fordult panaszlevéllel Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészkarának szenátora Rovó László rektorhoz, azt kérve, hogy semmisítsék meg az egyetem modellváltásáról szóló határozatot, és ismételjék meg a szavazást a kérdésről, álláspontja szerint ugyanis ügyrendi szabálysértések történtek.

Szajbély ígéretet kapott Rovótól arra, hogy a panaszlevelét a modellváltást levezénylő Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz (ITM) is eljuttatja. Rovó László azonban nem volt hajlandó bemutatni az ITM álláspontját a panaszt benyújtó professzornak.

Mihálik Edvin, a Momentum szegedi önkormányzati képviselője ezért közérdekű adatigényléssel fordult az ITM-hez, hogy megtudakolja a minisztérium álláspontját a Szajbély Mihály által megfogalmazott panaszokról.

A panaszok a következőek voltak:

  1. Nem arról az előterjesztésről szavaztak, ami eredetileg ki lett küldve.
  2. Nem adták meg neki a szót a szavazás előtt.
  3. Olyan zavarosan vezette fel Rovó László a szavazást, hogy a szenátorok nem is tudták pontosan miről döntenek.
  4. A rektor nyomásgyakorlással és megfélemlítéssel válaszolt a dékánok aggályaira.

Mihálik Edvin szerint az ITM válaszából kiderül: a minisztérium mindent rendben talált, Szajbély panaszainak 3. és 4. pontjával viszont egyáltalán nem foglalkozott.

Az ITM tehát nem vizsgálta ki, hogy a rektor nyomást gyakorolt -e és megfélemlítette -e a dékánokat.

Vagy ahogy Mihálik Edvin fogalmaz Facebook-bejegyzésében:

„Vagyis a magyar kormány szerint rendben van, ha egy rektor a források megvonásával fenyegeti meg a karok vezetőit. Szerintük az is rendben van, ha egy szavazás előtt még csak el sem mondják rendesen, miről szól a döntés.”

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a szóban forgó botrányos szenátusi ülés után a Veritas Virtus Libertas (VVL), szegedi egyetemi csoport Facebook-oldalán osztott meg egy felvételt az esemény utolsó tíz percéről, amelyen jól látható és hallható, mennyire kaotikus módon fogadták el a modellváltást.

A felvételen Rovó László rektor szavazásra bocsájtotta, hogy a két előterjesztés közül melyikről szól a végső szavazás. Szajbély professzor szót kért, ám nem kapott jogot hozzá. Ezután a rektor bejelentette, hogy még nem a végszavazást folytatják le, majd a jogi osztály képviselője átvette tőle a szót és közölte, hogy az SZMSZ szerint ha az első, lényegi garanciák nélküli előterjesztés többséget kap, akkor a második előterjesztésről szavazni már nem kell.

A felvételen jól hallható tehát, hogy a rektor és a jogi osztály képviselője sem értett egyet abban, hogy ez valóban a végszavazás-e.

Később az alternatív javaslatot jegyző, a modellváltásra garanciákat kérő Szajbély szenátor is megszólalhatott röviden, eddigre azonban a modellváltásról szóló szavazás már megtörtént.

Mindeközben Szél Bernadett, független országgyűlési képviselő Facebook-bejegyzésében arról számolt be, hogy írásbeli kérdéssel fordult az ombudsmanhoz, amelynek válaszleveléből kiderült, hogy az egyetemi autonómiára hivatkozva nem vizsgálja az ombudsman az egyetemi autonómia felszámolását. Szél Bernadett hozzátette:

Szajbély professzornak igaza van, a modellváltó egyetemek maximum abban reménykedhetnek, mint amit anno már megélhetett Magyarország, hogy nem lesz keményvonalas a párttitkár, és hagy nekik némi mozgásteret.

Szél Bernadett korábban közérdekű adatigényléssel fordult a Pécsi Tudományegyetemhez, a Debreceni Egyetemhez és a Szegedi Tudományegyetemhez, utóbbi kettő azonban megtagadta azt. Szél azt szerette volna megtudni, milyen információk birtokában döntöttek az egyetemek a modellváltásról pár hét leforgása alatt.

A Szél által megszerzett dokumentumokból többek között az derül ki, hogy nem az egyetemek, hanem az Innovációs és Technológiai Minisztérium kezdeményezte az egyetemek alapítványi kézbe helyezését, valamint az, hogy a szélsebesen elfogadott modellváltásnak olyan fontos részleteiről sem egyeztek meg, mint az alapítványi kuratórium összetétele, a rektorválasztás szabályai, vagy a szenátus jogkörei.