Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A kiszámítható és a kiszámíthatatlan: tömeges oltás Dániában és Magyarországon

Fáradok, fáradunk, fáradnak… Már sokan belefáradtunk a vírus-valóságba, ami lassan egy éve bezárja a mindennapjainkat. Akkor is, ha bejárunk dolgozni, keverve a home-office-szal, akkor meg pláne, ha csak a négy fal marad, meg az ABC és a gyógyszertár.

De engem sokkal jobban fáraszt valami más: a bizonytalanság, a kilátástalanság, a ”meddig még”. Azt gondoltam, hogy a vakcina megjelenésével majd hirtelen jobb lesz, és rövid ideig el is uralkodott rajtam az eufória. Aztán rájöttem, hogy az oltási sorban az utolsó, nagy csoportba tartozom, ahol több millióan vagyunk. Várhatok még hónapokat, hogy rám kerüljön a sor, még itt Dániában is, ahol egyébként jól mennek a dolgok.

Idős szüleim otthon, Magyarországon nagyon sebezhetőnek tűnnek számomra. Persze vannak barátaik, de vajon milyen oltóanyaggal fogják meglepni őket a láthatatlan hatalmasok, akik kiosztják, hogy kinek mi jut? Megmondtam nekik, hogy se a kínai, se az orosz vakcinával ne elégedjenek meg, és különben is, van olyan krónikus betegségük, amire hivatkozhatnak. Akár ránk is kenhetnék az egészet, ha így mentegetőznének: ”Tetszik tudni, nekem mindkét vejem orvos, a lelkemre kötötték, hogy…”

Modern adatkezelés és társadalmi kommunikáció

Azt gondolhatnánk, hogy Dániában minden flottul megy, de ez így azért nem teljesen igaz. A digitalizáció azonban sokkal inkább átszövi a társadalmat, hivatalos leveleket már alig kapunk a postaládába.

Minden hivatalos értesítés a személyes, elektronikus, adatvédett postafiókba (az ”e-boks”-ba) jön. Az orvosi vagy kórházi kezelés iratait az egészségportál (”sundhed.dk”) kóddal védett, személyes oldalán nézhetjük meg. A sima e-mail nem adatbiztos. A digitális oltási behívó is a személyes, adatvédett postafiókba érkezik. Annak alapján lehet jelentkezni oltási időpontra (de az idősotthonok lakóit egyszerre oltják).

Dániában minden hatósági tervet a szervezési és megvalósítási kérdésekkel együtt jó előre elkészítenek és nyilvánosságra hoznak. A cél, hogy az emberekben megerősítsék a biztonság érzését: a kormány felkészült, és minden eshetőséggel számot vetett.

Ennek alapján tudja a társadalom számon kérni a politikusokat és a hatóságokat a járványkezelés sikerességéről. Ezt vállaltuk – ezt tettük. Ezen pedig változtattunk, menet közben.

Orbán és az ”Operett-törzs” persze hatásosan próbál kommunikálni (bár szerintem a tévé-maci szintjén). Sokaknak, még az egyetemet végzett polgárok egy részének is megnyugtató lehet, ha azt sulykolják nekik, hogy harcolnak értük. De az információ visszatartása, a titkolózás, amit a magyar vezetők gyakorolnak, Dániában megbukna. Habár itt sokkal megbízhatóbbnak tartják a politikusokat és a hatóságokat, a szép szó mit sem ér, ha nincs meg a dokumentáció, ha nem tudnak felmutatni egy tervet, mielőtt bevetésre kell menni.

Elgondolkodtatóak az egymásnak ellentmondó magyar kormányzati nyilatkozatok. Hol a választás lehetőségéről, hol meg arról beszélnek, hogy aki nem fogadja el az aktuális vakcinát, az mehet a sor végére. Bizalmatlanságot kelt a regisztráció módja is: miért a kommunikációs minisztériumnál kell ezt megtenni?

A közegészségügy intézményrendszere

A dán védekezésben a szakértői csoportok a járvány realitásai alapján dolgozzák ki az oltási tervet, és folyamatosan monitorozzák, kiértékelik az eredményeket. Ennek hátterében jól működő, munkamegosztáson alapuló egészségügyi intézményrendszer áll. Az Egészségügyi Hatóság (Sundhedsstyrelsen /SST), a korábbi magyar ÁNTSZ-nek felel meg. A közegészség- és a járványügy feladatai mellett az egészségügyi intézmények felügyeletét is ellátja.

A kórházak üzemeltetését a régiók (a magyar megyéknél nagyobb közigazgatási egységek) látják el, tehát ők is partnerek a védekezésben. Az Állami Szérum Intézet (Statens Serum Institut/ SSI) az oltóanyag-készletekről gondoskodik. Ők koordinálják a covid-tesztek kiértékelését és a vírusmutációk monitorozását is. Mindhárom intézmény a nemzeti készenléti erők része, amelyek a nemzetközi járvány idején a védekezés egészségügyi részéért felelősek. A WHO Dániában alkalmazott/ratifikált egészségügyi szabályrendszere érvényes a járvány időszakában.

Magyarországon megint csak más a helyzet. A kormányfő állandóan arról fabulál, hogy milyen eszméletlen tempóban képes oltani a rendszer. Ebből már számtalan verziót hallottunk.

Ahogy a korábbi tisztifőorvos, Falus Ferenc sokszor nyilatkozta, az ÁNTSZ-t az Orbán-kormány 2011-ben leépítette, és az országos pandémiás terv megújítása 2010 óta hiányzik. Ezek a hiányosságok és az a tény, hogy az egészségügynek nincs önálló, felelős minisztériuma, oda vezetett, hogy a járvány elleni védekezéshez szükséges intézményi háttér nincs meg Magyarországon.

Nincsenek átlátható tervek és felelősök. A védekezés, és lehet, hogy az oltandók összeírása is kézi vezérléssel, átláthatatlanul, az elszámoltathatóság esélye nélkül történik. Nem gondolom, hogy egyedül a NER felelős az egészségügy állapotáért, de az biztos, hogy az utóbbi 10 évben jelentősen romlott a szolgáltatások színvonala. Így az alacsony bérek, valamint a alulfinanszírozott kórházak miatt a szakemberek elvándoroltak.

Együttműködés az oltás lebonyolításában

Dániában az első oltandó csoportban a gondozási vagy szociális otthonokban élő idősek vannak. És azok a 65 év felettiek, akik otthonápolásban részesülnek, vagy gyakorlati háztartási segítséget kapnak az önkormányzattól (mosás, takarítás, ételkiszállítás). Mivel ezeket a polgárokat az önkormányzatok tartják számon, ők küldik el listáikat az oltandókról az Egészségügyi Hatóságnak.

A 85 éven felüliek egy újabb célcsoport. Őket szintén a helyi okmányirodák listázzák a személyi számuk alapján. Tehát az önkormányzatok és az egészségügy között szoros az együttműködés.

A krónikus betegeket (két különböző célcsoportban) a háziorvos vagy a kezelő szakorvos osztja be a listára. A két csoport kritériuma, hogy az illető egy koronavírus-fertőzést követően ”különösen veszélyeztetett” beteggé (5. csoport), vagy csak ”veszélyeztetett” (10. csoport) beteggé válhat.

Ami figyelemreméltó: a ”különösen veszélyeztetett” csoport tagjainak egy hozzátartozóját is beoltják, mert jelenléte a betegnek meghatározó fontosságú lehet.

A krónikus betegek fenti csoportjaiba nemcsak a szomatikus betegeket sorolják be, hanem azokat is, akik valamilyen pszichés állapot, krónikus szerhasználat, alkoholizmus vagy hajléktalanság miatt különösen veszélyeztetettek, és számíthatnak egy komoly, esetleg halálos kimenetelű covid-megbetegedésre. Ezek kritériumait is tartalmazza az oltási terv.

Végül vannak olyan célcsoportok, akiket a munkahelyük alapján oltanak be. Ilyenek a covidos betegekkel az első vonalban dolgozó orvosok és nővérek. Ide tartoznak a szociális, idősotthonok dolgozói is. Őket a munkahelyük sorolja be az oltási listára, amelyet beküldenek az Egészségügyi Hatóságnak. A rendvédelmi dolgozók és a katonák nincsenek előretéve a sorban. 12 célcsoport közül ők a 11.-ben találhatók. Az olimpiai sportolók beoltásáról nem szól külön a dán terv. De nyárig mindenki sorra kerül a terv szerint, így ők is.

Mi történik Magyarországon? Valamiféle prioritási lista már januárban előkerült. Azután most februárban Kunetz Zsombor, egészségügyi rendszerfejlesztő kiszivárogtatta az „igazi” oltási tervet, ami szerény, de legalább ad valami támpontot. Ugyanakkor nagy a kavarodás: nem tudni előre, hogy kit, mikor és mivel oltanak. Miért a Rogán-minisztérium honlapján kell regisztrálni? Nem sért-e ez adatvédelmi szabályokat? Bizonytalan, hogy egyátalán betartják-e a sorrendet. Miért kell az olimpikonoknak és a focistáknak hirtelen átugorni a sort?

Az oltásra várók behívása a legnagyobb probléma. Ezt az elképesztően megterhelő szervezési és adminisztratív feladatot a magyar kormány a háziorvosokra tolta. Pedig nekik az oltással és a gyógyítással kellene a drága idejüket tölteni. Amíg a dán háziorvosnak csak a célcsoportba ajánlott személyek listáját kell összeállítani, a többiről az intézményrendszer gondoskodik, addig a magyar háziorvos órákig ül a telefon mellett, hogy behívja a pácienseket.

A független szakmaiság követelménye

Amikor azt hallom, hogy Müller Cecília nem akarta kiadni az oltási tervet még a parlamenti képviselők kérésére sem, akkor csak abban vagyok biztos: nem önálló „szakember”, hanem a hatalom alárendeltje és kiszolgálója. Ilyen hozzáállással nem maradna a pozíciójában Dániában. Tőle pont azt várná el a lakosság, hogy a szakmaisága alapján hozzon döntéseket és adjon tanácsot – akár a politikai szempontokkal szemben is. Hogy a polgárok világosan lássák, ha valamiről politikai és nem orvos-szakmai döntés született.

Oltópontra mutató tábla Koppenhágában a Bella Center (egy nagy expo-létesítmény) mellett. Fotó: Anders Fog-Nielsen.

Politikai döntés persze előfordult Dániában is. Erre a média rákérdez, a döntéshozók pedig nyíltan válaszolnak. Ez történt 2020 tavaszán az egészségügyi miniszter esetében, aki az iskolák bezárását, vagy a miniszterelnöknél, aki a határok lezárását próbálta orvos-szakmai érvekkel indokolni. Viszont az Egészségügyi Hatóság vezetője, Søren Brostrøm a média kérdésére válaszolva nyíltan ellentmondott, és tisztázta, hogy nem ők javasolták az iskolák bezárását és a határzárat.

A Egészségügyi Hatóság kommunikációja az együttműködő partnerekkel (önkormányzatok, orvosok, intézmények) dokumentált és áttekinthető. A nekik küldött levelek visszakereshetők a Hatóság weboldalán.

Holt tart az oltással Dánia?

A magyar független hírforrásokhoz is eljutott a híre, hogy Dánia jól áll az oltások beadásának tempójával. Noha Nagy-Britannia arányosan több oltást adott be, ezek jó része csak az első adag, mivel ők kitolták a második adag beadásának időpontját. Dánia viszont előbb jár a már mindkét adagot megkapott személyek arányában. Ez február 28-án 183 106 ember, akik így védettnek tekinthetik magukat (3,14%). Több mint 418 000 ember kapta meg az első adagját, ez is szép teljesítmény, ez a lakosság 7,18%-a.

A 2021. február 21-ig beadott oltások összesített száma Dániában, a vakcina fajtái szerint. Benne az első adagot és a mindkét adagot beadott oltások összesített adatai. „Figur 1”: dátumokra szerint készített kimutatás az oltottak számáról. A világos zöld az első adagot, a sötétzöld a mindkét adagot megkapott személyek számát jelzi. Forrás

A tömeges oltás folyamatáról hetente jelentéseket adnak ki. Táblázatokon lehet követni az országba érkezett vakcinák mennyiségét, típusát, és azt, hogy milyen esetleges veszteség fordult elő. A kiszállítás az oltópontokra, kórházi oltóhelyekre zavartalanul megy.

Az oltást kapók névsorát a célcsoportok minél pontosabb, átláthatóan tervezett, nyilvános meghatározásával tudják összeállítani. És akkor nem kell töprengeni, hogy kinek merjék az orosz vagy a kínai vakcinát felajánlani. Itt nincs orosz és kínai oltóanyag, minden felhasználható oltóanyag az EU gyógyszerhivatalában engedélyezett. Dániában nincs elsőosztályú és másodosztályú állampolgár, ami a felajánlott oltóanyag minőségét illeti.

A Dániába leszállított és jövőben várható vakcinamennyiség fajtánként. Tabel 2: a már leszállított adagok heti bontásban. Tabel 3: a 8. héttől betervezett oltóanyag várható mennyisége. (Február 15-i feldolgozott adatok.) Forrás.

A magyar helyzet elkeserítő. Az az érzésem, hogy valaki ül a Kubatov-listával a képernyőjén, és annak figyelembevételével, nem pedig objektív kritériumok alapján készít sorrendet a beoltandó személyekről. Erről persze nincs biztos tudásunk. De tény a káosz, amikor a magyarországi ismerősi körömben konkrétan már 50 év körüli egészségesek is megkapták az első adagot, míg egy 86 éves azt sem tudja, hogy mikor kerül sorra, pedig regisztrált.

Mikor nyithatunk?

Korona-fáradtság jellemzi az egész világot. Már mindenki szeretne nyitni, de közben az új vírusmutációk még gyorsabban fertőznek. Ezt a dilemmát a dán kormány úgy akarja áthidalni, hogy ismét bevásárolt a legkorszerűbb gyorstesztekből. Ezek már kb. 15-20 perc után kiértékelhetők, és kevésbé kellemetlenek, mert rövidebben kell bevezetni az orrüregbe. Bár az angol mutáció terjed Dániában is, az újonnan felfedezett fertőzöttek száma csökken.

A dán hatóságok ugyanis az emberek heti, akár kétszeri ingyenes tesztelésében látták annak biztosítékát, hogy a járványt csökkentsék. A társadalmat így fokozatosan, újabb járványhullám beindulása nélkül lehet kinyitni.

Úgy tűnik, hogy Magyarországon is gyorsabban terjed a vírus, ami az angol mutáció térnyerésére utal. A lakosság fáradását tesztelés helyett a kormány inkább egy kis konzultációval akarja enyhíteni. Vajon ez elegendő lesz-e? [A cikk írásakor a szerdán bejelentett szigorítások még nem voltak ismertek. – a szerk.] Nem kellene megváltoztatni a prioritásokat: fontosabbnak tekinteni a fertőzés követését a lakosságnak gyors és elérhető tesztek biztosításával, mint a Vadászati Világkiállítást és a hasonló presztízsberuházásokat?

Kérdések

Aggódom a szüleim miatt, hogy milyen ellátásban részesülnek. Mennyire bízhatnak a magyar egészségügyi rendszerben?

Miért nem biztosította a magyar Operatív Törzs a széles körben, gyorsan elérhető tesztelés lehetőségét a lakosságnak? Pedig erre biztosan felhasználhatták volna az EU-s járványügyi forrásokat. Hol vannak a pontos elszámolások az EU-ból érkezett vakcinák felhasználásáról? Mennyi lett a veszteség, a fel nem használt oltóanyag, és mi történt ezzel? Mennyire bízhatunk egyáltalán a kormány által nyilvánosságra hozott számokban? Kiknek az érdekeit tartja szem előtt a Vezér, amikor vélhetően felülírja a szakmai tisztviselők ajánlásait, például a kínai és az orosz vakcina rendeleti engedélyeztetésével?

A kérdésekre a választ magyar honfitársaimnak kell megkövetelnie a hatalomban lévőktől, a saját és a szeretteik érdekében.

A cikk első változata a Vírusnapló c. blogon jelent meg. A szerző köszönetet mond Sükösd Miklósnak (Koppenhágai Egyetem) a cikk megírásában nyújtott segítségéért.

A VÍRUSNAPLÓ elérhető a Facebookon, és az összes eddigi poszt (köztük Nørbæk Krisztina, Sükösd Mikós és Bojár Iván András korábbi írásaival Dániáról) szerzőkre kereshetően, együtt olvasható itt.

Címlapkép: MTI/Ujvári Sándor