Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Jogszerűen vette el Gödtől a Samsungot a kormány, de az önkormányzat ellehetetlenítése az AB szerint is aggályos

Ez a cikk több mint 3 éves.

Elutasította az Alkotmánybíróság a Göd önkormányzata által indított alkotmányjogi panaszt, melyben többek közt a településen létrehozott különleges gazdasági övezetről szóló kormányrendelet, illetve törvény alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte. Ugyanakkor azt is előírta, hogy az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló támogatást kell biztosítania.

Mint arról beszámoltunk, a kormány 2020 áprilisában a gödi önkormányzat területén különleges gazdasági övezetet jelölt ki, ami a Samsung komoly lakossági ellenszenvet kiváltó akkumulátorgyárát és a körülötte található, köztulajdonban álló közutakat, köztereket foglalja magában. Ez egyben azt is jelentette, hogy sem a gödi önkormányzatnak, sem a gödi lakosoknak nincs a továbbiakban beleszólása abba, hogy mi történik az ipari park területén, mit és hol építenek, vagy hogy milyen, a lakosságot zavaró tevékenységet végezhetnek ott (ilyen például a környékbeliek idegeit jó ideje tépázó, a megengedett határértéket gyakran átlépő  zajterhelés), ugyanis az övezet tulajdonjoga a Pest megyei önkormányzatra szállt át. Vele együtt pedig a Samsung által eddig Gödön befizetett iparűzési adója is a megyéhez került, amiről nemrég kiderült: csupán kevesebb mint a felét osztja vissza a gyár által leginkább terhelt Gödnek. Ráadásul ezt az összeget is csak projektalapon lehet elkölteni, az önkormányzat működése nem fedezhető belőle.

Az önkormányzat panasza szerint a szabályozás szükségtelenül és aránytalanul korlátozza Göd önkormányzatának tulajdonhoz való alapjogát, ezért hátrányos megkülönböztetésnek minősül, amely az Alaptörvényben is megfogalmazott tilalomba ütközik, emellett kifogásolta többek közt, hogy a várost nem kártalanították a területéről kiszakított ipartelepért.

Bár az AB elutasította a Gödöt ellehetetlenítő törvény alkotmány-ellenessé nyilvánítását és megsemmisítését, hozott egy olyan határozatot is, amely szerint a kormány nem lehetetlenítheti el az önkormányzatokat.

„Sikerült. Megyünk tovább!”

– üzente meg a polgármester Facebook-oldalán

az Alkotmánybíróság szerint ugyanis jelen ügyben nem pusztán arról volt szó, hogy a különleges gazdasági övezettel Gödtől elvett ingatlanokból és az azokon folytatott gazdasági tevékenységből adóbevételt remélt az önkormányzat, hanem a város költségvetési tervei is ezzel számolva készültek.

„Az adóbevételek tehát a józan ész, a logika és a jog szerinti bizonyos várományt jelentettek, elvonásuk tehát az Alaptörvénybe ütközik”

– mondja ki a határozat.

Ezért az AB alkotmányos követelményként megszabta, hogy

„az Országgyűlésnek a helyi önkormányzatok számára az általuk ellátott kötelező feladat és hatáskörök ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatást kell biztosítania. Ezeket az Országgyűlés, veszélyhelyzet idején a Kormány közérdekből csökkentheti, azonban ezzel nem lehetetlenítheti el a helyi önkormányzatok működését, nem üresítheti ki (…) alkotmányosan védett feladatköreiket.”

Hogy mindez mit jelent a gödi különleges gazdasági övezet által ellehetetlenített Göd esetében, egyelőre nem teljesen világos, a határozat mindenesetre bizakodásra adhat okot, hiszen minden önkormányzatnak jól jöhet. Ez alapján ugyanis dr. Karsai Dániel, az alkotmányjogi panasz beadásában segédkező ügyvéd szerint „az ellenzéki önkormányzatokat kizsigerelő kormányrendeletek jelentős része megtámadható.”

Hasonlóan vélekedik Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere is, szerinte

„immár az Alkotmánybíróság is egyértelművé tette, amit hónapok óta mondogatunk: a kormánynak a saját alaptörvényéből fakadóan is kutya kötelessége kompenzálni az önkormányzatok felé az iparűzési adó csökkentését.”

A főpolgármester emlékeztet: Budapesti Önkormányzatok Szövetsége sürgette az erről szóló tárgyalások megkezdését, de még csak választ sem kapott. Pedig a mai döntés alapján minden önkormányzatot, a 25 ezer fő feletti településeket és a megyei jogú városokat éppúgy átláthatóan és teljeskörűen kell kompenzálnia a kormánynak, mindenféle politikai megkülönböztetéstől mentesen.

„A városaink kifosztása nem csak, hogy nem kormányzás, de még alkotmányellenes is” – fogalmaz.

Címlapkép: MTI/Mónus Márton