Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Csökken a különleges szükségletű gyereket fogadó nevelőszülők száma, sokan kényszerülnek állami gondozásba

A KSH adatai alapján 2014 és 2019 között 6 százalékkal csökkent a gyermekotthonban nevelkedők száma, ez azonban még mindig messze van az ideálistól. A nevelőszülők száma ugyanis 2014-hez képest nem nőtt, továbbra is közel 5500 nevelőszülő dolgozik az országban, inkább csak az egy nevelőszülőre jutó gyerekek száma emelkedett.

Nem történt pozitív elmozdulás a különleges nevelőszülők és speciális nevelőszülők számában sem (előbbiek azok, akik a fogyatékkal élő gyermekek – pl. értelmileg akadályozott, autista, érzékszervi fogyatékkal élő, mozgássérült stb. -, utóbbiak a súlyos magatartási és pszichés problémás gyerekek nevelését vállalhatják.)

Sőt, ami még nagyobb probléma, hogy a legfrissebb adatok szerint egyenesen csökken a különleges szükségletű gyereket fogadó nevelőszülők száma: jelenleg 1131 különleges nevelőszülő van, 7 százalékkal kevesebb, mint az előző évben, miközben közel 8 ezer ilyen gyermek van állami gondoskodásban.

A különleges szükségletű gyermekek 30 százaléka él jelenleg gyermekotthonban,  az ellátórendszer azonban nem felkészült a súlyosabb fogyatékos vagy pszichés beteg gyerekekre, akik nem integrálhatóak akármilyen nevelőszülői családba – hívja fel a figyelmet az SOS Gyermekfalvak gyermekvédelmi jelentése.

Ugyanígy kevés a speciális szükségletű, súlyos magatartási problémákkal élő gyerekeket vállaló nevelőszülők száma is, a speciális intézményekben pedig kevés a férőhely, így van, hogy a hosszú várólista miatt évekig nem kapja meg a gyerek a megfelelő ellátást, ezzel pedig állapota tovább romlik.

A gyermekvédelmi szakellátás alapvetően a gyermekotthonokból és a nevelőszülői hálózatból áll. Magyarországon kb. 23 ezer gyerek él gyermekvédelmi gondoskodásban (állami gondozottként). Évente 8-10 ezer gyerek kerül be a gyermekvédelmi rendszerbe, a legtöbben vagy nagyon fiatalon, 0 és 1 év között, vagy kamaszként. Mivel számos vizsgálat bizonyítja, hogy az ilyen fiatal gyerekeknek fejlődéséhez nagyon fontos, hogy a gyermekotthonok helyett gondoskodó, bizalmi kapcsolatokat biztosító környezetben nevelkedhessenek, 2014-ben jogszabályba foglalta a kormány, hogy minden 12 éven aluli gyereknek nevelőszülőhöz kell kerülnie.

Hogy ez sikerülhessen, különböző ösztönzőkkel igyekezett a kormány a nevelőszülői hivatást népszerűbbé, a társadalom által elismertebbé tenni (pl. foglalkoztatási jogviszony lett a nevelőszülőség, ami sokkal több juttatással jár mint 2014 előtt), a nevelőszülők száma azonban – mint az az adatokból is látszik – ennek ellenére nem növekszik. A cél eléréséhez az SOS Gyermekfalvak szerint országosan ezernél több nevelőszülőre lenne még szükség.

Érdemes azt is megjegyezni, hogy a törvényi szabályozás alól épp az intézményi bántalmazásnak, elhanyagolásnak és visszaéléseknek leginkább kitett súlyosan fogyatékos és a tartósan beteg gyerekek számítanak kivételnek,

ráadásul őket nemcsak gyermekotthonokban, hanem felnőtt, fogyatékos emberek szociális ellátását biztosító intézményekben (pl. gödi Topház), illetve pszichiátriai betegek intézményében is el lehet helyezni.

Mint azt az ENSZ gyermekjogi jelentése kapcsán megírtuk egy évvel ezelőtt, a legnagyobb probléma az, hogy bárki, aki fogyatékossággal él, és nem családban vagy kisebb közösségben, hanem intézményben kerül elhelyezésre, az sokkal inkább minden döntéstől megfosztott tárgya, mintsem alanya lesz a rendszernek.

A SOS Gyermekfalvak szerint óriási szükség lenne olyan nevelőszülőkre, akik vállalnak különleges és speciális szükségletű gyerekeket, de ezt a feladatot csak sokkal magasabb szintű támogatással lehet végezni, az ilyen nevelőszülők találására pedig nagyobb erőfeszítéseket kell tennie az államnak.

Címlapkép: Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége a Down-szindrómás Horváth Júliával játszik a Kézenfogva Alapítvány fogyatékos gyermekek családban maradását vagy örökbe adását támogató szolgáltatását bemutató családlátogatáson, 2020. szeptember 23-án. MTI/Kovács Tamás