A bírói testület pénteken hozott két, meglehetősen különböző ítéletet a vallási közösségek megsértésével kapcsolatos alkotmányjogi panaszok ügyében. Az Alkotmánybíróság szerint a HVG 2014-es „Nagy Harácsony”-os címlapja nem sértett alkotmányos jogot azzal, hogy a pásztorok imádása című XVII. századi festményen a pásztorok arcát politikusokra, a gyermek Jézust pedig egy pénzhalomra cserélte.  Megsemmisített azonban egy 2019-es Kúria általi ítéletet a a lengyel abortusztilalom elleni budapesti tüntetésen előadott performansz ügyében. Az ítélet azért is érdekes, mert Hazánkban ritkán tartanak vallásgyalázással kapcsolatos pereket, így a Kúria döntése precedens jelleggel szolgálhatott, amit most az alkotmánybíróság megsemmisített.

Az ügy 2016-ban kezdődött, amikor a budapesti lengyel nagykövetség előtt szimpátiatüntetést tartottak a lengyel abortusztörvény szigorítása ellen. A tiltakozás során egy performansz keretében néhány résztvevő áldozást imitálva, egy „abortusztabletta” feliratú zacskóból fehér tablettát helyezett két másik résztvevő nyelvére „Krisztus teste” kijelentés kíséretében.

A performansz miatt először a Magyar Idők egyik volt munkatársa (magánszemélyként) és tőle függetlenül a KDNP ifjúsági szervezete tett feljelentést, amit a rendőrség elutasított, mert a jelenet nem váltott ki közfelháborodást. Később Frivaldszky Gáspár, az Emberi Méltóság Központ jogi igazgatóhelyettese, Lábady Tamás volt alkotmánybíró és Zarka Rozina Borbála  „közösséghez tartozással összefüggő” személyiségi jogi pert indítottak az ügyben. A bíróság elsőfokon a tüntetőknek adott igazat, majd másodfokon a Fővárosi Ítélőtábla 600 ezer forint pénzbírságot szabott ki az aktivistákra.

Az ügy ezt követően került a Kúriához, a bírói szerv pedig a felülvizsgálati eljárást lezáró ítéletében az elsőfokú ítéletet hagyta helyben, így a tüntetők javára döntötte el az esetet, melyet azzal indokolt, hogy

a művi terhességmegszakítás engedélyezése körüli társadalmi vitában a véleményét határozottan kinyilvánító egyház, annak tagjai, és az adott vallási közösséghez tartozó hívők is a közszereplőkhöz hasonlóan, szélesebb körben kötelesek a markáns kritikát is tűrni.

2019-ben a 444 úgy számolt be az esetről, hogy a Kúria döntése akár a jövőbeli, hasonló ügyekben is fontos példa lehet.

Frivaldszky Gáspár és két további magánszemély azonban keresetet nyújtott be az Alkotmánybíróságra a Kúria döntése ellen arra hivatkozva, hogy a törvényszéki és a kúriai ítéletek ellentétesek az Alaptörvény azon rendelkezéseivel, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának gyakorlása nem irányulhat mások emberi méltóságának, illetve vallási közösségének megsértésére. Frivaldszky  szerint ugyanis a színjáték emberi méltóságukat sértette, mert katolikus hívő mivoltuk a személyiségük lényeges vonása.

Az Alkotmánybíróság az ügyben megállapította, hogy a támadott döntések alaptörvény-ellenesek, így azokat megsemmisítette.

Az AB hangsúlyozta azonban, hogy hatáskörének korlátai miatt döntésében nem arról foglalt állást, hogy az ügyben az indítványozók által kifogásolt konkrét cselekmény súlyosan sértette vagy indokolatlanul bántotta-e a katolikus vallási közösséget, és ezen keresztül az indítványozók emberi méltóságát, mert ezeknek a kérdéseknek a megítélése az ismételten eljáró bíróságok feladata lesz. A bírói szerveknek tehát ismételt eljárás keretében újabb ítéletet kell hozniuk az ügyben.

A HVG „Nagy Harácsony” címlapja ellen szintén a katolikus, keresztény közösséget sértő indokok alapján nyújtott be alkotmányjogi panaszt Ékes Ilona egykori Fideszes képviselő. Úgy véli az ügyben hozott korábbi kúriai ítélet sérti az emberi méltósághoz való jogát, mivel a Kúria (és az eljáró bíróságok) kritika nélkül elfogadták az alperes azon érvelését, hogy a közlés az érintett politikusok kritikáját célozta, és nem volt vallásellenes célzata. Az alkotmánybíróság azonban elutasította a panaszt és megerősítette a bírói szervek korábbi ítéletét.