Az osztrák bevándorlási hatóság az éj leple alatt toloncolt ki csütörtökön egy 12 éves és egy 5 éves, grúz származású lányt az édesanyjukkal együtt. A nő 2006-ban költözött Ausztriába, ahol menedékjogért folyamodott – ezt azonban nem kapta meg. A lányok már az országban születtek. Rajtuk kívül egy örmény származású diákot is kiutasítottak az országból. A döntést jelentős felháborodás követte az országban, a kormányzó konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) és koalíciós partnere, a Zöldek között is konfliktust szült.

A bevándorlásügyi hivatal munkatársai január 26-án kopogtattak a grúz család ajtaján, akikkel közölték, hogy fél órán belül pakoljanak össze. A két lányt és az édesanyjukat ezt követően elszállították egy intézménybe Bécs Simmering negyedébe, ahonnan csütörtökön már egyenesen a reptérre vitték őket. A kitoloncálás jogi értelemben legális volt, hiszen az édesanya sosem kapott engedélyt az Ausztriában tartózkodásra – azonban

a már az országban született, teljes mértékben integrált gyermekeinek a kiutasítása emberi jogi kérdéseket vet fel.

Werner Kogler, a Zöldek alelnöke szerint a kitoloncolás „embertelen és felelőtlen” volt, idézi a politikust a Der Standard. A lap értesülései szerint Kogler, valamint Rudolf Anschober, Ausztria szociális és egészségügyi minisztere és Sigrid Maurer, a Zöldek parlamenti képviselője háttérbeszélgetéseken próbálta meggyőzni az ÖVP-s belügyminisztert, Karl Nehammert, hogy akadályozza meg a deportálást, aki ígéretet tett nekik, hogy legalább megvizsgálja az ügyet.

Ennek ellenére Karl Mahrer, az ÖVP biztonsági szóvivője támogatta a gyerekek deportálását, August Wöginger, az ÖVP parlamenti frakciójának elnöke pedig Alexander Van der Bellen köztársasági elnök ellenvetéseit „udvariasan” visszautasította, és arra kérte, hogy „tartsa tiszteletben a bíróság függetlenségét” az ügyben.

Szerdán a 12 éves lány, Tina osztálytársai demonstráltak az idegenrendészeti intézmény előtt, ahol a grúz család tartózkodott. Az osztály diákönkormányzati képviselője, Johann Philipp szerint a döntés a „világ végét” jelenti Tina és az osztálytársai számára is. A diákok egy petíciót is indítottak, hogy társuk maradhasson az országban, amelyet eddig több mint 35 ezer ember írt alá.

Hinter dem Fenster oben links sitzt Tina (12) mit ihrer Familie, wo sie auf die Abschiebung wartet. Die KlassenkollegInnen des Gymnasiums Stubenbastei winken ihr zu. pic.twitter.com/8bzFHYiK5E

— Patrick Budgen (@PatrickBudgen) January 27, 2021

Ugyanaznap este körülbelül 1000 ember tüntetett a Belügyminisztérium előtt az „embertelen kitoloncolási gyakorlatok és az aránytalan rendőri erőszak ellen”. Ezt követően nagyjából 150 tüntető éjszakai ülődemonstrációval próbálta meg megakadályozni a kitoloncolást, szeméttel és bevásárlókocsikkal torlaszolták el az utat. A készenléti rendőrség azonban éjjel 3-kor elszállította a családot, a demonstrációt pedig ezt követően a járványügyi korlátozásokra hivatkozva feloszlatták.

Heute um 5 Uhr Früh räumte die Spezialeinheit WEGA eine Sitzblockade in der #Zinnergasse gegen die #Abschiebung einer zwölfjährigen Schülerin und ihrer Familie nach Georgien. pic.twitter.com/8GdWUo3W0C

— Presse Service Wien (@PresseWien) January 28, 2021

Rudolf Anschober szerint „az nem lehet, hogy tökéletesen integrált fiatalokat kiveszünk az iskolából – olyan diákokról beszélünk, akik nem ismerik a származási országukat és nem beszélik az ottani nyelvet sem.” A miniszter úgy vélekedett, hogy a Belügyminisztérium alkalmazhatta volna a „humanitárius tartózkodási jogot” (humanitäres Bleiberecht). Még az ÖVP-n belül is voltak kritikus hangok: a párt EP-képviselője, Othmar Karas Twitteren jelezte, hogy „100 százalékban” osztozott Van der Bellen köztársasági elnök aggodalmában, aki arról beszélt csütörtökön, hogy

„Nem tudom és nem akarom elhinni, hogy egy olyan országban élünk, ahol ebben a formában ilyesmire lenne szükség”.

A jelenleg Ausztriát kormányzó koalíció nagyjából egy éve létezik ebben a formában, miután a korábbi ÖVP-FPÖ kormány Heinz-Christian Strache ibizai videója miatt szétesett, az előrehozott választásokon pedig Sebastian Kurz konzervatív pártja nyerte el a legtöbb szavazatot 2019 szeptemberében. A koalíciós tárgyalások elhúzódtak, csak 2020 januárjában sikerült az ÖVP-nek és a Zöldeknek megegyezniük.

Kurz menekültkérdésben szélsőjobboldali vonalat visz, és ebben a Zöldeknek eddig sem volt túl sok tere a manőverezésre: ezeket az ügyeket a néppárti kancellár és belügyminiszter felügyeli, de az integrációs tárca is az ÖVP kezében van. Ma Ausztria menekült- és bevándorláspolitikáját tehát – ahogy azt az Azonnali cikke megfogalmazza – „kizárólag az ÖVP restriktív, a határok védelmére és a bevándorlás csökkentésére fókuszáló programja határozza meg.”