Közös állásfoglalást adott ki a 4%-os minimálbéremelésről a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ), a Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezete (TBDSZ), a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezete (SZÁD). Ebben úgy fogalmaznak, ha nem is kérdezték őket, ők azért elmondják a véleményüket a legkisebb bérek 4%-os emeléséről.
Szerintük a 4%-os emelés, (ami csak 3,66%-os, mivel februártól lép életbe) az infláció ellentétezésére sem elegendő, de jár mellé egy megalázó ígéret egy lebegtetett 1%-os plusz emelésről. Ezért kérdezik a munkáltatói szerepből fakadóan Magyarország legnagyobb foglalkoztatóját, a Kormányt:
A közszféra humán közszolgáltatásában dolgozó kb. 600 ezer embernek a fenti helyzet miatt vajon milyen bérkilátásai lesznek 2021-re, hiszen eddig semmiféle keresetnövelő intézkedésről nem adtak tájékoztatást?
Ezzel együtt az egyre rosszabb helyzetbe kerülő önkormányzatok számára, a szakszervezetek szerint még nem jelezték a béremelések finanszírozását. Megjegyzik azt is, nem csak a legkisebb béreket kéne karban tartani, mert a tudás el nem ismerésével a szellemi foglalkozásúak bére is évről-évre egyre jobban leszakad.
Mikor lesznek tényleges, tételesen meghatározott bérfejlesztések, nem csak a sajtó felé „átlagosan” definiált emelések, amelyek a valóságban még átlagosan sem felelnek meg az emelés mértékének?
Mikor fogja meghaladni a sok esetben jogszabály által előírtan felsőfokú végzettséggel rendelkező közszolgák átlagkeresete a KSH által közölt országos átlagbért?
A közlemény szerint a fentiek következtében az Európai Unióban az átlagkereseti rangsorban hátulról a harmadikok vagyunk. (Utolsó Bulgária, utána Lettország, majd Magyarország következik.) A Visegrádi Országok közül utolsó a mi dolgozóink helye. Románia messze lekörözött bennünket.
Ideje lenne az Európai Minimálbér irányadó elvárását és az Európai bérfelzárkóztatás gondolatát Kormányzati szinten is megfontolni, képviselni.
Megjegyzik azt is, az ágazatban dolgozóknak csak kismértékbe jár a cafeteria, pedig az elméletben egy adható juttatás, amit a közszféra dolgozói a nyáron a vendéglátó- és szálláshelyekbe áramoltathatnának vissza. Ezért követelik, hogy kormány adjon mind a 600 ezer dolgozójának 400.000,- Ft cafetériát.
Ezzel együtt is úgy gondolják, hogy a pandémia idején a gazdaság fellendítésének legjobb módja a béremelés, hiszen az azonnal a piacon jelenne meg, egy része pedig azonnal visszaáramolna adó formájában.
Ahogy arról beszámoltunk: nehezen született meg a mostani megállapodás: 2020 végén nem történt meg a következő évi minimálbér-emelés mértékének bejelentése, miután a felek álláspontjai nem tudtak közeledni egymáshoz: a novemberben kezdődött egyeztetéseken a szakszervezetek kezdetben 10 százalékos növelést kértek, a munkáltatók viszont egyáltalán nem láttak lehetőséget az emelésre.
Később a szakszervezetek ragaszkodtak volna ahhoz, hogy idén legalább 5 százalékkal emeljenek, ezzel szemben azonban a munkáltatók szövetsége csupán 3 százalékot ajánlott fel. A kormány pedig újévkor 2–3 hét időt kért a kormány a szakszervezetektől, hogy kialakítsa saját véleményét a kérdésben.
