Felvetheti a diszkrimináció lehetőségét, hogy a magyar kormány oltási útleveleket tervez bevezetni azok számára, akik a vakcinát önkéntes alapon beadatják maguknak. Erről beszélt tegnap délután a Klubrádióban Zeller Judit, a TASZ magánszféra-projektjének vezetője.

A jogász elmondta, álláspontjuk szerint a magánszféra súlyos megsértése lenne a kötelező, általános oltás elrendelése, de miközben erre most nem kerül sor, az oltási „útlevél” bevezetésének terve felveti, hogy ennek nyomán munkahelyi megkülönböztetésre, diszkriminációra is számíthat az, aki nincsen beoltva- tette hozzá.

Hangsúlyozta tehát, miközben ésszerű intézkedések megengedhetőek az oltási terv során, a jogalkotónak biztosítani kell, hogy a nem indokolható és ésszerűtlen diszkrimináció kizárására törekedjenek jogszabályokkal.

„Hátrányos megkülönböztetésről akkor beszélhetünk, ha nincs valaminek objektív indoka”

-hangsúlyozta Zeller, hozzátéve, objektív, ésszerű indoknak nemcsak azt kell tekinteni, amit egy nagy fesztivál szervezői, vagy mondjuk légitársaságok annak tartanak, hanem azt is, mi a társadalom egyértelmű érdeke egy helyzetben.

Így a vakcináció hatékonyságát és a vírus elleni küzdelem érdekeit minden szempontból össze kell hangolni a jogbiztonság elveivel.

Ezzel szemben, mint azt Zeller most hangsúlyozta, miközben egy alkalmazott oltás hiányában legálisan továbbra sem bocsátható el csak ebből az indokból, egyetlen munkáltató sem kötelezheti továbbá dolgozóit egy oltás beadatására, ami ugyanakkor nem zárja ki azt, hogy munkája során hátrányosan különböztesse meg azokat, akik erre nem hajlandóak, vagy nem tudnak oltáshoz jutni adott időszakban.

A jogvédő felhívta a figyelmet arra is, egy-egy védőoltás beadása továbbra is érzékeny, személyes, egészségügyi adat. Adatvédelmi szempontból ennek használata az egészségügyi rendszeren kívül járványhelyzetben mérlegelendő, de ez nem ad mentséget mindenre.

Indokoltnak nevezhető a TASZ szerint, ha például a rendőrség igazoltatás közben rákérdez az oltottságra, avagy hozzáfér ehhez az adathoz megosztott adatbázisokon keresztül. Nem lenne védhető azonban, ha ezt személyes okmányon kellene feltüntetni az állampolgároknak.

A munkáltató azonban jogszerűen nem kötheti az oltáshoz, vagy tervezett oltáshoz a munkaviszonyt, Zeller szerint ugyanúgy nem, ahogyan arra sem kérdezhet rá a főnök nőknél, hogy terveznek-e gyermeket, vagy nem.

Minderre azért is szükség van, mert a jogász szerint a társadalom a kialakult helyzetben önkéntelenül is különbséget fog tenni „oltottak” és „nem oltottak” között, ugyanakkor az állam feladata ebben a helyzetben éppen ezeknek a sztereotípiáknak és a megkülönböztetésnek a tompítása lenne.

Ennek a szakértő szerint alapvető követelménye a hiteles és széleskörű tájékoztatás, ami a minél nagyobb átoltottságnak is alapvető követelménye lenne.

A civil szervezet a múltban már felhívta a figyelmet arra, az őszi hullám idején a kormány kapkodó rendeletalkotása, és az alapvető információk elérhetővé tételének hiánya a jogbiztonságot veszélyeztető, Alaptörvény-ellenes helyzetet teremtett Magyarországon, amit minél előbb orvosolni kellene.