Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

TASZ: Alaptörvényt sértett a kormány a járvány második hulláma során

Alaptörvénybe ütközhet az, hogy a kormány csak ímmel-ámmal és enyhébb intézkedésekkel védekezik az immár Magyarországon is újra tömeges fertőzéseket előídéző új koronavírus-járvány őszi hulláma előtt, írta részletes jogi véleményében a Társaság a Szabadságjogokért civil szervezet. A jogvédő szervezet kiemelte,

„Az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdése szerint Magyarország független, demokratikus jogállam. A jogállamiság része a jogbiztonság követelménye. Erről már 9/1992. (I. 30.) számú határozatában kimondta az Alkotmánybíróság, hogy „a jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam – s elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.”

Szerintük ez a követelmény nem érvényesül, ugyanis a járványvédekezéssel kapcsolatban ezeket a normákat Orbánék hónapról hónapra írják újra rendeleti járványintézkedéseikkel. Eklatáns példaként hozzák fel az eredetileg a beutazási tilalomhoz meghatározott vörös-zöld-sárga országok listáját, amit szeptember 1-én először teljesen vörös külföldi országokra cseréltek, majd szeptember 5-én hirtelen ezt is új rendeletben változtatták meg, engedményeket téve bizonyos államok részére.

A PCR-es Covid-tesztelésnél komolyabb magyarázat nélkül írták elő, hogy csak az otthon készült tesztek elfogadhatóak, ráadásul több rendeletben kivételeztek is a tesztelés mértékét illetően. A beutazás szabályai így ugyancsak kiszámíthatatlanok lettek.

„Nem világos, hogy a rendelet alkalmazása során ki minősül családtagnak, mi számít gazdasági célú beutazásnak , mint ahogy a kulturális rendezvény fogalma sem egyértelmű. Ez a fajta homályos normaalkotás az egyik oldalon kiskapuk keresésére és a jogalkotó eredeti szándékának megkerülésére sarkall, a másik – a hatósági – oldalon pedig széttartó, következetlen jogalkalmazáshoz vezet, ahol legrosszabb esetben határátkelőnként változóan értelmezik ezeket a kellőképpen meg nem határozott fogalmakat.”

– hangsúlyozta a szervezet honlapján közzétett jogi állásfoglalás.

Még ennél is nagyobb probléma azonban, hogy a rendeletek gyors egymásutánisága és egymásba ütköző logikája a jogalkotás alapvető követelményeit azzal is megsérti, hogy minimális felkészülési időt sem biztosít a szabályok bevezetése előtt. Emlékeztetnek, Magyarország Alaptörvénye éppen azért hangsúlyozza a parlamenti jogszabály-alkotás elsődlegességét hogy az ilyen helyzetek elkerülhetővé váljanak, ezzel szemben a kormány a rendkívüli felhatalmazás elengedése után is szinte kizárólag kormányrendeletekkel hozza meg a védekezési intézkedéseket, nem fordul az egyébként ismét ülésező Országgyűléshez törvényjavaslatokkal.

Az pedig, hogy az ilyen változásokról bevezetésük előtt néhány nappal, órával lehet csak értesülni a TASZ szerint egyértelművé teszi, hogy az Alaptörvénybe ütköző módon hozták meg azokat.

Hangsúlyozzák persze, hogy „a gyorsan változó járványügyi helyzetben” indokolt gyorsan döntéseket is hozni, ahogyan azt a miniszterelnök már többször hangsúlyozta, ugyanakkor „még ebben a helyzetben sem indokolható, hogy a járványügyi intézkedések, így a beutazás vagy a karanténkötelezettség szabályrendszerét havonta-kéthavonta, részletszabályait a kormány akár egy héten belül többször is megváltoztatja.”

A megteremtett, rendkívüli bizonytalan jogi környezet a TASZ jogászai szerint sérti továbbá a törvény előtti egyenlőség alapelvét, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való, mindenkit megillető alapjogot is. Ezt sérti, hogy a kötelező hatósági „karantén” elrendelésekor gyökeresen hasonló esetekben gyakorta egészen máshogy rendelkeznek.

Sérül továbbá az információszabadság elve is, amennyiben a vírushelyzetre vonatkozó, széleskörű információk nem ismerhetőek meg. Erre a helyzetre jellemző, hogy a tavaszi fertőzésszámot messze meghaladó őszi esetszámok ellenére az Operatív Törzs szeptember 19-ig nem tartott napi tájékoztatót, és a közérthető információkat keresőknek a koronavirus.gov.hu sem segít túl sokat. Az ott közzétett adatok pedig messze nem nevezhetőek széleskörűeknek.

Mindent egybevetve a TASZ véleménye szerint a jelenlegi szabályozási környezet, és hatósági-kormányzati viselkedés nyomán keletkezett káoszról egyértelműen kimondható, hogy a kormány az elmúlt hetek során sorozatosan sértette meg az Alaptörvény legalapvetőbb, irányadó rendelkezéseit, és az Alkotmánybíróság azokat magyarázó útmutatásait is.

Noha Orbán Viktor miniszterelnök rendszeres sajtótájékoztatói során hangsúlyozza, a második hullám veszélye valós, mégsem szolgál egyértelmű magyarázattal a folytonosan megváltoztatott rendeletekkel kapcsolatban, így pedig a jogbiztonságot fenyegeti az országban kialakult bizonytalan helyzet.

Megszűnt az áprilisban bevezetett járványügyi „rendkívüli felhatalmazás” is, ugyanakkor a gyakorlatban az parlament ma sem aktív részese úgy a járványvédekezésnek, mint ahogyan például március folyamán, a frakcióközi egyeztetések kialakult rendszere idején volt.

Bangóné Borbély Ildikó MSZP-s országgyűlési képviselő a hétfői, parlamenti nyitónapon például azonnali kérdést is feltett az Emminek, az után érdeklődve, hogy a szeptember 24-ére tervezett, Puskás Ferenc Stadionban megrendezendő Szuperkupa döntő közönség előtti megtartását Müller Cecília tisztifőorvos engedélyezte-e, ugyanakkor erre a kérdésére Rétvári Bence államtitkár nem szolgált egyértelmű válasszal.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd