Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

December második felére jelentősen emelkedett a liszt és a kenyér ára

Az Eurostat friss elemzése alapján a magyar háztartások kiadásainak nagy szeletét teszik ki az élelmiszerek – mindeközben pedig rohamosan növekedik az olyan alapvető élelmiszerek ára, mint a kenyér, írja a Pénzcentrum.

Az EU statisztikai hivatalának elemzése szerint a magyar háztartások uniós összehasonlításban sokat költenek élelmiszerre, kiadásaink mintegy 17,3 százalékát viszik el, míg az átlag csak 13 százalék, az élen álló Írországban pedig mindössze a lakosság kiadásainak 8,6 százaléka ment erre a célra.

Ahogyan a HVG is írja: az élelmiszerkiadások mértéket elsősorban nem az befolyásolja, hogy az adott országban milyen sok élelmiszert fogyasztanak, és még csak nem is az, mennyire drága az étel. Mivel az élelmiszerekre muszáj költeni, minél szegényebb az adott ország, a kiadások annál nagyobb részét viszi el az étel.

Fordítva pedig: minél gazdagabbak egy ország háztartásai, annál kisebb részét teszik ki a kiadásoknak az alapvető létszükségletek, mint például az étel vagy a lakhatás, és annál több jut a „luxusnak” tekinhető dolgokra, mint például a szórakozásra, a kultúrára.

Ezért is baj, hogy a búzáért és kukoricáért (de a szójáért, a napraforgóért és a repcéért is) az egy évvel korábbinál 25-27 százalékkal kell többet fizetniük a felvásárlóknak, hiszen így a fogyasztóhoz kerülő végtermék is drágább lesz. Az őrlésre alkalmas, jó minőségű búzát a lap szerint például szinte vadászniuk kell a malmoknak, amelyeknek tavasszal még fel kell tölteniük a készleteiket, hogy az új termés beérkezéséig folyamatosan dolgozhassanak. A drágulás ráadásul megemeli a takarmányárakat is, ezzel növelve az állattenyésztők költségeit.

December második hetében az Agrárgazdasági Kutatóintézet jelentése szerint már az egy évvel korábbi árnál 25 százalékkal magasabb – áfa és szállítási költség nélküli – termelői áron, tonnánként átlagosan 64,3 ezer forintért adták az étkezési búzát Magyarországon.

Jó minőségű, malmi búzát pedig már csak minimum 65-66 ezer forintos tonnánkénti áron lehet találni. A búza jelentős áremelkedésének egyik oka, hogy a nagyobb európai kitermelőországokban – például Franciaországban – jelentős volt a termeléskiesés.

Ahogyan még a nyáron beszámoltunk róla: a Magyar Nemzeti Bank tanulmánya szerint nem csak idén, de vélhetően még jövőre is drágulni fognak az élelmiszerek, amelybe a feldolgozatlan élelmiszerek is beletartoznak. A koronavírus okozta határzárak miatt csökkent a kínálat az élelmiszerek piacán, a tavaszi időjárás miatt először a fagy, aztán pedig a heves esőzések tették tönkre a terményt, amely szintén kihat az árakra.

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd