Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Ha marad a home office, akkor a jelenleginél részletesebb szabályozásra lesz szükség

Ez a cikk több mint 2 éves.

A világjárvány lecsillapodása után is maradhat a home office a cégek többségénél, állítja egyre több munkaerőpiaci szakértő. A home office-t a jelenleg is érvényben lévő kormányrendelet részben szabályozza, ám több részlet rendezetlen – nagyrészt a munkáltatóra és a munkavállalóra van bízva, hogyan állapodnak meg például az adatvédelmi vagy a munkavédelmi kérdésekben, írja az ATV.

A szaktárca korábban azt tervezte, hogy a szabályozás bekerül a munkatörvénykönyvébe, ám ebből végül nem lett semmi.

Kordás László, a MASZSZ elnöke szerint nagyon úgy tűnik, hogy a munkáltatók előszeretettel alkalmazzák ezt a fajta, otthoni munkavégzést – és pont ezért vált szükségessé, hogy akár a munka törvénykönyvén belül, akár egy önálló jogszabályban szabályozzák körülményeit, feltételeit, mindkét fél jogát és kötelességét.

Az egyik kegkérdésesebb terület az adatvédelem. Otthoni környezetben ugyanis nem minden esetben garantált, hogy a céges adatokat nem látják illetéktelenek, ám az is gondot okozhat, ha az otthoni informatikai eszközön nincsen megfelelő tűzfal. A hackerek éppen ezt használják ki ebben az időszakban, céljük, hogy adataink megszerzésével pénzt szerezzenek.

Rónaszéki Péter, a Fortix Consulting kiberbiztonsági szakértője szerint egyre több cég jön rá, hogy milyen veszélynek van kitéve az otthoni munkavégzéssel, ám így is komoly feljesztésekre van szükség a vállalatoknál.

De nem csak az adatvédelem kétségessége a baj az otthoni munkavégzéssel, már az első hullámban is sok háztartásban okozott gondot a távmunka megszervezése: amellett, hogy ilyenkor az otthoni infrastruktúrát – saját kontóra – kénytelenek használni a munkavállalók, a gyermekfelügyelet is nehezen megondolható kérdés, hiába üzemeltek a kijárási tilalom alatt ügyeletes óvodák és bőlcsödék is. Ahogyan júniusban írtuk: az egyik legnagyob pedagógus érdekvédelmi szervezet, a PDSZ (Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete) információi szerint egy pedagógusnak átlagosan 51 ezer forintot kellett elköltenie, hogy helyt tudjon állni a digitális oktatás során.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila