Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Végrehajtandó börtönt kért az ügyészség a 2018. decemberi tüntetések egyik résztvevőjére

Ez a cikk több mint 3 éves.

Újabb hat ember ellen emelt vádat a Parlament előtt 2018 decemberében tartott demonstrációkkal kapcsolatban, hivatalos személy elleni erőszak miatt a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség – közölte a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője kedden az MTI-vel.

Keresztes Imre főügyész azt írta, a regionális ügyészség hivatalos személy elleni erőszak miatt az elmúlt egy hónapban újabb három ügyben, hat ember ellen nyújtott be vádiratot a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. A vádirati tényállások szerint a 2018. decemberi Kossuth téri demonstrációkon a vádlottak különböző tárgyakat dobtak a Parlament épületének védelmére felsorakozott rendőrsorfalba, lökdösték a rendőröket, ököllel ütötték és rúgták őket.

Az egyik vádlott a társaival padokat is egymásra rakott, amelyeket közösen megpróbáltak felgyújtani, majd a vádlott a már égő padra egy másikat próbált meg elhelyezni, később pedig közlekedési jelzőtáblát emelt ki a helyéből és tett az út közepére, valamint a különböző felgyújtott tárgyak közül egy égő szemeteskukát rúgott a közeledő rendőrök felé.

Az ügyészség a most benyújtott újabb vádirataiban azt indítványozta, hogy a bíróság a vádlottakkal szemben tárgyalás nélkül, végrehajtásában próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés büntetést szabjon ki.

Egy vádlottnál – akit garázdaság és más bűncselekmény miatt korábban a bíróság közérdekű munkára ítélt és a jelen ügyben csoportosan követte el a hivatalos személy elleni erőszakot a garázdaság mellett – az ügyészség nem látott lehetőséget az egyszerűsített eljárásra, így az ő esetében azt indítványozta, hogy a bíróság az általános szabályok szerint eljárva ítélje végrehajtandó szabadságvesztésre.

Keresztes Imre közölte azt is, hogy a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség hasonló ügyekben összesen 21 ember ellen emelt vádat, jelenleg ezen tárgykörben nincs nyomozás folyamatban.

Bizonyítottság hiányában megszüntették azonban az eljárást egy – ismeretlen helyen, vélhetően külföldön tartózkodó – elkövetővel szemben, méghozzá az ügyészség közlése szerint egy belga-kanadai állampolgárral szemben, akit a tüntetések során az elsők között vettek őrizetbe. Feltehetően arról a belga-kanadai diákról, Adrien Beauduinról  van szó, akit négy másik fiatallal együtt állítottak elő a rendőrök, miután a tüntetők felgyújtottak egy szánkót. Íme Mérce élő felvétele a szánkos incidensről, amely nagyjából az 54. perctől kezdődik:

(A képen Adrien is többször feltűnik, amint a szánkót körbeálló csoporttól több méterre, a Mérce kamerája és a rendőrsorfal közt áll. A felvételen 57: 27-30 körül az is látszik, ahogy Adrient (barna nadrágban), leteperik a rendőrök.)

Adrien 2018 decemberében nyilatkozott a Mércének,  akkor elmondta, hogy részt vett a tüntetések szervezésében, a szánkók felgyújtásában azonban nem vett részt, a rendőrségi roham során került a rendőrök gyűrűjébe, ezután vették őrizetbe. Bár Adrient hatóság elleni erőszakkal is meggyanúsították, a belga-kanadai diák nem viselkedett erőszakosan a rendőrökkel, amint az a Mérce élő felvételén is látszódott.

A Mércén korábban beszámoltunk arról, hogy a Fővárosi Törvényszék 1 év és 4 hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt egy férfit, aki ugyancsak a 2018. decemberi rabszolgatörvény-ellenes tüntetéseken két tojást dobott a rendőrök felé.

A hatályos törvények értelmében a hivatalos személy elleni erőszak egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtható, a rabszolgatörvény-ellenes tüntetéseken történtek miatt indított büntetőeljárásokban többnyire ez volt a vád. Többek közt például Fekete-Győr András, a Momentum elnöke és Szarvas Koppány Bendegúz, a párt nyolcadik kerületi képviselője ellen is emiatt folytat a Budapesti Regionális Nyomozó Ügyészség nyomozást.

(MTI, Mérce)

Címlapkép: Markoszov Szergej, Mérce