Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Palkovics gyáravatón bizonygatta a kormány zöld elköteleződését a témába vágó EU-csúcs előtt

Sorra jönnek a kormányzati bejelentések csütörtökön a kormány környezetvédelmi programjairól és terveiről, vélhetően  a ma és holnap zajló uniós vezetői csúcstalálkozó alkalmából, amire készülve több ország is tett már kisebb-nagyobb vállalásokat.

A magyar kormány bejelentései közül a legnagyobb volumenű Palkovics László innovációs- és technológiai miniszterhez kötődik, aki az MTI híre szerint Csornán elmondta, 2030-ra hat Gigawatt naperőművi kapacitást szeretnének elérni országos szinten, háztartási és ipari szektorokban együttesen.

A miniszter az Ecosolifer Kft. napelemcella-gyárának átadásán tette a nagy bejelentést, melynek 53 millió euró (18,9 milliárd forint) értékű beruházását a kormány hatmilliárd forinttal támogatta.

A svájci tulajdonú multi olyan napelemeket gyárt, melyek ötvözik a hagyományos napelemek gyártásában használt két napelemtechnológia, a vékonyréteges és a kristályos előnyeit, így nagyobb hatékonysággal tudnak elektromos áramot előállítani a fényből.

A kormány szerint a Magyarországon felépült gyár komoly előnyt adhat a naperőművi kapacitások fejlesztése terén az országnak, amivel – ahogy egyébként korábban is kommunikálta a kormány – tízéves célja, hogy 2030-ra Magyarország energiaellátását 90 százalékban nukleáris és napenergiából biztosítsák, amiknek elhanyagolható a közvetlen üvegházhatású gázkibocsátásuk.

Energiatermelés Magyarországon (2019). Forrás: MTI

Ezzel kapcsolatban egyébként érdemes megjegyezni, hogy a nukleáris energiatermelésnek számos hátulütője van: üzemszerű működés során évezredekig sugárzó atomhulladék a mellékterméke, noha a súlyos baleseteknek nagyon kicsi a valószínűsége, hatásai évtizedekig érezhetők (lásd: Csernobil és Fukusima), ráadásul az erőművek építésének és üzemeltetésének költségei olyan jelentősek, hogy napjaink megújuló energiatechnológiái mellett kérdésessé teszik rentábilitásukat is, hogy csak néhány fontosabb ellenérvet említsünk.

Mindazonáltal azt is érdemes kiemelni, hogy szinte valamennyi, új generációs technológiai iparfejlesztéshez hasonlóan a kormány jelen esetben is egy külföldi tulajdonú multit támogat, amelyek számára a magyarországi működés legfőbb vonzerői az adóparadicsomi állapotok, az olcsó és – a fejlett ipari országok sztenderdjeihez képest legalábbis – szélsőségesen kizsákmányolható munkások, valamint nem utolsó sorban hogy az ország az európai vámunió része.

A miniszter szereplésének apropóját az is adta, hogy csütörtökön tárgyalja az Európa Tanács – és az MTI beszámolója alapján a miniszter reményei szerint döntés is születik – az Európai Unió megemelt szén-dioxid-kibocsátási céljáról. A miniszter ezzel kapcsolatban kifejtette, Magyarország nem szándékozik megvétózni a szigorúbb kibocsátási normákat. A szigorított norma szerint az Uniónak 2030-ra a korábbi 40 százalékos kibocsátáscsökkentési cél helyett 55 százalékos csökkentést kell elérnie a szén-dioxid esetében 1990-es bázisévhez viszonyítva.

Az ITM államtitkára is kifejtette, a kormány nem szándékozik az ambiciózusabb uniós klímacélok ellenében szavazni: Kaderják Péter szerint Magyarország elkötelezett a gazdaság zöld átállása mellett, nincs szó vétóról az európai klímavédelmi célok elérése kapcsán. A kibocsátáscsökkentés terén

„Van helye az atomenergiának, a megújuló energiának, az energiahatékonysági beruházásoknak, és középtávon még a földgázfelhasználásnak is”

– fejtette ki az államtitkár az MTI szerint az M1 műsorában.

A földgáz égetése egyébként – noha kevésbé szennyező, mint például a szén – ugyanúgy üvegházhatású gázkibocsátással jár, mint a többi fosszilis tüzelőanyag használata. Ennek ellenére az energetikai lobbi, a földgáz kitermelésben és forgalmazásban érdekelt cégek rendszeresen hivatkoznak rá „átmeneti üzemanyagként”.

Ez nemcsak azért lehet megtévesztő, mert a gáz égetésével felszabaduló metán és szén-dioxid ugyanolyan hatással van a klímára, mintha más tüzelőanyag égetése után szabadulna fel, de azért is, mert a földgázra átmeneti üzemanyagként gondoló kormányok és befektetők hosszú évtizedekre a tüzelőanyag használatára állíthatják be az energiaipari infrastruktúrát ahelyett, hogy valóban környezetbarát fejlesztéseket finanszíroznának.

Érdemes megemlíteni a gazdaság zöldítésével kapcsolatban, hogy jelenleg – nem utolsó sorban a megújuló energia támogatott átvételi ára miatt – viszonylag biztos üzlet Magyarországon a naperőművek telepítése, és kormány kedvenc török hátterű üzletembere, Adnan Polat, a kormánypárttal szívélyes viszonyt ápoló Mészáros Lőrinc, is szívesen fektet megújulóba.

Nem Magyarország volt az egyetlen tagállam, ami az Európai Unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozójára időzítve hozott nyilvánosságra komolyabb klímavédelmi célokat: a dán kormány bejelentette, hogy 2050-ig felhagy az olaj- és gázkitermeléssel, valamint leépíti a hozzájuk kapcsolódó ipart, Csehország pedig 2038-as céldátumot jelölt meg a szén kivezetésére.

Címlapkép: MTI/Krizsán Csaba